Kiosztották az Oscart: Magyarországon forgatott film is nyert, egy legendás színészt viszont csúnyán semmibe vettek

2026. március 16. 05:28

Hiába taszította le a Titanicot a trónról, ez sem volt elég a legjobb film díjához. Átadták az idei Oscar-díjakat: mutatjuk a nyerteseket, és azt is, mely világsztárok maradtak idén hoppon az Akadémiánál.

2026. március 16. 05:28
null
Varga Mátyás Zsolt
Varga Mátyás Zsolt

Magyar idő szerint hétfő hajnalban adták át a 98. Oscar-díjakat. A legtöbb díjat — köztük a legjobb filmért járót is — Leonardo DiCaprio új filmje, az Egyik csata a másik után vitte haza, noha a legtöbb jelölést — szám szerint 16-ot — a zenés-vámpíros horrorfilm, a Bűnösök kapta. Ezzel a fekete ikerpár történetét bemutató film rekordot is döntött: maga mögé utasította a Titanic, a Mindent Éváról és a Kaliforniai álom korábbi, 14 jelöléses Oscar-csúcsát is.

Érdekes dolog átnézni az idén Oscarra jelölt filmek listáját egyébként, mert bár szinte mindegyik a maga nemében kiváló volt, egyik sem emelkedett felül a többin minőségben – de mindegyikben akadt valami, amiben köröket vert a többire. A fent említett Bűnösök sok mindenben volt jó, amit jól jelez a 16 jelölés, például a technikai kivitelezést vagy a történetet illetően. Istenigazából kiemelkedő alakítás ugyan nem volt benne, de a legjobb zenét ehhez a filmhez írták. Az Egyik csata a másik után is egy szórakoztató görbe tükör volt a bevándorlásról, a politikáról és az ezek miatti extremizálódásról, no meg persze a család lényegéről. Ám azon túl, hogy sok szempontból Oscarra pozícionálták Paul Thomas Anderson és Leonardo DiCaprio új filmjét, Sean Penn karakterén kívül mintha nem lett volna benne más kiemelkedő dolog. Ugyanez igaz Guillermo del Toro Frankenstein-feldolgozására, ahol a smink és az effektek voltak zseniálisak; 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Alakul Von der Leyen B-terve: annyiszor elbukott már Magyarországgal szemben, hogy nem folytatja tovább

Alakul Von der Leyen B-terve: annyiszor elbukott már Magyarországgal szemben, hogy nem folytatja tovább
Tovább a cikkhezchevron

a Marty Supreme című filmre, amelyben Timothée Chalamet egy felfuvalkodott pingpongjátékost játszik gyanúsan túl jól; 

vagy épp az Érzelmi értékre, amely hiába volt szintén nagyon jó film, Stellan Skarsgård alakításán túl kiugrót nem nyújtott a többi jelölt filmhez képest.

Az Oscar-nyertesek

A legjobb film díját az Egyik csata a másik után nyerte, megelőzve a Bugonia című sci-fi komédiát, Brad Pitt hazánkban forgatott F1-filmjét, a fent említett Frankenstein-feldolgozást, illetve a fiktív Shakespeare-történetet, a Hamnetet. Paul Thomas Anderson a filmje kapcsán megkapta élete első legjobb rendezőnek járó szobrát, ami már csak azért meglepő, mert korábban a sokkal jobb Vérző olajért, illetve a Fantomszálért és a Licorice Pizzáért is jelölték erre a díjra.

A legjobb férfi főszereplő díját Michael B. Jordan vihette haza a Bűnösökben játszott gengszter-ikerpár megformálásáért, 

ezzel lekörözve Leonardo DiCapriót, aki talán már egészen megszokhatta, hogy nem visz haza Oscar-díjat, miután eddig nyolcszor jelölték, és csak egyetlenegyszer, A visszatérőért kapta meg a szobrocskát. 

(Michael B. Jordan nem mellesleg megverte Timothée Chalamet-t is, akinek a filmje, a Marty Supreme nagy díjvárományos volt, de végül egyet sem kapott.)

A legjobb női főszereplő díját teljesen megérdemelten Jessie Buckley vihette haza a Hamnetben nyújtott alakításáért. Bár vállaltan fiktív keretek között, de tökéletesen bemutatta, min mehetett keresztül William Shakespeare felesége, amikor elvesztették fiukat, Hamnetet – a veszteség feldolgozásából született meg végül a Hamlet című dráma.

A legjobb férfi mellékszereplő díját Sean Penn kapta az Egyik csata a másik után erősen komikus, végletekig meghasonlott ezredeséért. A legjobb női mellékszereplő díját pedig Amy Madigan nyerte a Fegyverek című horrorban nyújtott játékáért, amelyben őszintén szólva azon túl, hogy a karaktere emlékezetes, nem alakított túl nagyot, ám 

az Akadémia gyaníthatóan így akarta díjazni a színésznő több mint négy évtizedes munkásságát.

A legjobb eredeti forgatókönyv díját a Bűnösök szemrebbenés nélkül elhappolta az Érzelmi érték elől, a legjobb adaptált forgatókönyvét pedig az Egyik csata a másik után nyerte el a Bugonia, a Frankenstein és a Hamnet elől. A legjobb animációs filmnek járó elismerést a KPop Démonvadászok című, őrületes népszerűséget elért alkotás szerezte meg egészen megkérdőjelezhető módon (amely egyébként a legjobb betétdal díját is elvitte), de legalább az Akadémia a lehető legjogosabban tüntette ki a legjobb nemzetközi film díjával az Érzelmi értéket.

A legjobb eredeti filmzene díját újfent Ludwig Göransson nyerte el idén a Bűnösökért. Göranssont amúgy nagyon szereti az Akadémia: háromszor jelölték eddig, és ebből háromszor meg is kapta a szobrot (Fekete Párduc, Oppenheimer és most a Bűnösök).

A legjobb hangkeverés díját a hazánkban is forgatott F1-film nyerte el, a legjobb casting díját pedig az Egyik csata a másik után. A legjobb látványtervezés, a legjobb smink és a legjobb jelmez díját a Frankenstein nyerte 

(ami mellett igazából mindegyik másik film elbújhatott ezekben a kategóriákban), 

a legjobb fényképezésért járó elismerést pedig a Bűnösök vehette át, ismételten teljesen megérdemelten. Végül, de nem utolsósorban a legjobb vágásért az Egyik csata a másik után, a legjobb vizuális effektusokért pedig az új Avatar-film vihetett haza díjat.

Nem mellesleg olyan dolog esett meg az Oscaron, amire 2013 óta nem volt példa: az egyik kategóriában döntetlen lett az eredmény, így két filmnek ítélték oda a díjat. Anno a Skyfall és a Zero Dark Thirty – A Bin Laden-hajsza nyerte el közösen a legjobb hangvágásnak járó szobrocskát, idén pedig a legjobb élőszereplős rövidfilm díját osztották meg a The Singers (Az énekesek) és a Two People Exchanging Saliva (Két ember, akik nyálat cserélnek) között.

Röviden, tömören az idei Oscarról

Kiegyenlített mezőnyben kaptak jó filmek sok Oscar-díjat, bár akadt egy-két furcsaság. Timothée Chalamet mellőzése erős jelzés az Akadémia részéről, hogy a színész PR-osai most már kicsit túlzásba estek, és elég a csapból is folyó sztárból. 

Az is furcsa – és egyben szomorú –, hogy Stellan Skarsgård nem kapta meg a szobrocskát; nemcsak azért, mert nagyszerű volt az alakítása, hanem mert félő, hogy korából fakadóan (hiszen hatvan éve van a pályán!) nem lesz már rá sok esélye. 

Ha pedig esetleg még nem látták volna őket, a Bűnösöket, a Frankensteint, az Érzelmi értéket, a Hamnetet, valamint a Bugoniát csak ajánlani tudom. 

Nyitókép: Patrick T. Fallon / AFP

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
google-2
2026. március 16. 13:24
A fuck-ok számát számolnám össze a filmekben. Messze ez a legfőbb mondanivaló. Már itt Budapesten is virágzásnak indult: fuck ner, mondja a művelt magyar/ukrán stb.
Válasz erre
0
0
google-2
2026. március 16. 13:19 Szerkesztve
Sok hűhó semmiért.
Válasz erre
0
0
akitiosz
2026. március 16. 10:31
Külföldi film idén nem is volt? Vagy csak a szerző képtelen jó cikket írni.
Válasz erre
0
0
robertdenyiro
2026. március 16. 08:22
Hernádi Judit nem nyert? Mocskos fasiszták! Óóóbáááán! Brühühühü
Válasz erre
6
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!