A projekt nem csupán a nemzeti örökség részét képező művek helyreállítását célozza, hanem azt is, hogy azokat abban a történelmi térben mutassák be, ahol egykori megrendelőik éltek és kormányoztak.
A Batthyáneum tulajdonában lévő értékes festmények a Fejedelmi Palotában, a számukra legméltóbb helyszínen lesznek elérhetők a nyilvánosság számára. A kiemelt kulturális projekt részleteiről Robert Roman, a Fejedelmek Palotája Kulturális Központ igazgatója tájékoztatta az erdélyi sajtót.
„Ma lényeges lépést tettünk azok személyazonosságának visszaszerzése érdekében, akik egy évszázadon át a gyulafehérvári erőd szívében fekvő régió sorsáról döntöttek” – fogalmazott az igazgató. A Román Nemzeti Könyvtár Batthyáneum Könyvtárának gyűjteményéből származó portrékat szakmai együttműködés keretében vették át; restaurálásukra a nagyszebeni Brukenthal Múzeum laboratóriumaiban kerül sor. A kölcsönszerződés lehetővé tette a könyvtár és a kulturális központ közös munkáját.
A közlemény szerint a projekt nem csupán a nemzeti örökség részét képező művek helyreállítását célozza, hanem azt is, hogy azokat abban a történelmi térben mutassák be, ahol egykori megrendelőik – az erdélyi fejedelmek – 1571 és 1660 között éltek és kormányoztak.
A tizenegy portré az Erdélyi Fejedelemség fénykorának meghatározó alakjait örökíti meg. A vásznakon
Korábbi beszámolók szerint a Batthyáneum 2024-ben már digitalizálta a gyűjteményében őrzött tizenegy festményt; ezek a Gigapan.com oldalon, a Transylvanian Princes galériában nagy felbontásban is megtekinthetők.
Robert Roman igazgató kiemelte a partnerek szerepét is: „Köszönetet mondunk a Román Nemzeti Könyvtárnak és a Batthyáneum Könyvtárának a lehetőségért, valamint a Brukenthal Múzeum szakértőinek, akik biztosítják a vásznak tudományos restaurálását. Célunk, hogy a munkálatok végeztével azonnal lehetővé tegyük a nagyközönség számára, hogy itt, a palota termeiben tanulmányozhassa ezeket a felbecsülhetetlen értékű festményeket.”
A tervezett kiállítás részleteiről Kovács Mihai történész, a Fejedelmek Palotája Kulturális Központ munkatársa elmondta:
a restaurálással párhuzamosan kutatómunka is zajlik annak feltárására, kik voltak a festmények alkotói, milyen iskolához kötődtek, és hogyan kerültek a Batthyáneum gyűjteményébe.
A történész hozzátette: a restaurálást követően a portrékat a palota Erdélyi Fejedelmek Galériájában állítják ki, részletes dokumentációs anyaggal kiegészítve, így a látogatók nemcsak a műveket, hanem a rajtuk szereplő uralkodókhoz és a képek történetéhez kapcsolódó további információkat is megismerhetik.
A konzerválási-restaurálási folyamat várhatóan körülbelül egy évig tart, az ünnepélyes tárlatnyitót 2027-ben rendezik meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Oroszország-szakértő szerint az ukrán vezetés kénytelen lehet lenyelni ezt a békát, nehogy eljátssza Trump támogatását. Eközben Európa egyedül maradhat a saját szankciós rendszerével, ami újabb feszültségeket szülhet a kontinensen.
Nyitókép: Palatul Principilor Transilvaniei / Facebook
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Folytatódik a 64 régi vármegyénk örökségét bemutató sorozatunk.
A döntés papíron előremutató volt az erdélyi kisebbségek jogait illetően, de a Mandinernek nyilatkozó történész szerint elég csak megnézni Gyulafehérvár mai etnikai viszonyait, hogy megtudjuk, mi valósult meg az ígéretekből.
Attól tartok, hogy az említett román jogszabály és a hazai múzeumok jogos félelme miatt a székely és az anyaországi múzeumok között kialakult kiváló szakmai kapcsolatok leépülhetnek.
1918. december 1-jén tartották meg a gyulafehérvári nagygyűlést, ahol kimondták Erdély és az akkori Román Királyság egyesülését. Felidéztük, hogyan történt.
Bámulatosan egyoldalú cikkben tolja a brüsszeli propagandát a liberális lap Orbán Viktor ellen és Magyar Péter mellett.
Jelenlegi klubjában is szomorúak, hogy távozik.
Ahogy visszaemlékszem egyre távolabbi középiskolás éveimre, nem rémlik, hogy valaha is elhagyta volna a számat az a szó, hogy oktatás. De mástól se nagyon hallottam soha- Győrffy Ákos írása.