A tömbmagyarságon kívül eső, a magyar kultúrtörténetben mégis nagyon fontos vármegye volt Alsó-Fehér, azon belül is Nagyenyed kollégiuma. Folytatódik a 64 régi vármegyénk örökségét bemutató sorozatunk.
Erdély szívében fekszik az egykori Alsó-Fehér vármegye, amelyet ma nagyrészt lefed Románia Fehér megyéje. E vidéken ma már távol járunk a magyarság nagy tömbjeitől, de több jelentős történelmi településünk fekszik errefelé. Az egyik Gyulafehérvár, a régi időkben de facto az Erdélyi Fejedelemség fővárosa, a fejedelmek leggyakoribb lakóhelye, ahol az ősi katolikus székesegyház és a nemrég szépen felújított, reneszánsz fejedelmi palota várja az érdeklődőket –
no meg a melléjük Trianon után felhúzott, hatalmas ortodox katedrális.
A vármegye másik jelentősebb városa legalább ennyire fontos a magyar és erdélyi kultúrtörténet szempontjából: Nagyenyed. Híres református kollégiumának (ma Bethlen Gábor Kollégium) sűrű története egyszerre mutatja be az erdélyi magyarság kulturális fejlődésének sok évszázados igényét és azt, hogy a történelem errefelé igencsak viharos szelei korszakról korszakra lerombolták a szebb idők szellemi és fizikai építkezéseit.
Bethlen Gábor fejedelem 1622-ben kezdeményezte egy kollégium és akadémia létrehozását Erdély földjén, hogy távoli, külföldi egyetemek helyett a szülőföldön szerezhessenek tudást Erdély legtehetségesebb emberfői. Bethlen az intézménynek adta könyvtárát, illetve jelentős birtokot adományozott az anyagi fenntarthatósághoz – amely évszázadokra megalapozta a működést. A Gyulafehérváron létesült kollégiumot 1658-ban a várossal együtt elpusztították a tatárok, ezért 1662-ben Nagyenyedre került az intézmény, amely 1672-ben az elűzött sárospataki kollégiumot is befogadta. A fejedelemség megszűnte után, 1704-ben Jean Rabutin császári csapatai prédálták fel a várost és a kollégiumot. 1849 januárjában aztán a román lázadók dúlták fel kegyetlenül Nagyenyedet,
a vérengzés során mintegy ezer magyart megöltek, és a kollégium is újra elpusztult. Hogy aztán főnixként ismét újjáéledjen.
„Ha Erdély a hagyományok földje, ez a kicsi város az erdélyi hagyománysűrűség városa. A történelmi levegőnek ez a nagyobb sűrűsége, ez az erős múlt-íz fogja meg azt, akit a sorsa a lélek fogékony korában esztendőkre ideplántált. […] az enyedi öbölben is ott lüktetnek az erdélyi sors – sokszor halálos ölelésű – hullámai. Enyed történelmi sorsa több felvonású vér- és koromszagú tragédia” – írta Áprily Lajos, aki a kollégium oktatója volt egyidőben.
Az intézmény megannyi neves diákját és professzorát Apáczai Csere Jánostól Sütő Andrásig felsorolni is lehetetlen.
És volt köztük egy a világlátásra és tudásszerzésre egész életét föltevő különös figura: Kőrösi Csoma Sándor.
A székely lófő nemes Csoma András káplár gyermekeként 1784-ben született Sándor 1799-ben édesapjával elgyalogolt Nagyenyedig, ahol tizenhat évig járta végig az oktatás grádicsait, miközben úrrá lett rajta a gondolat, hogy elinduljon keletre a magyarság őstörténete nyomában. Göttingeni tanulmányai idején már tizenhárom nyelven írt s olvasott.
Kőrösi Csoma Sándor Nagyenyedről, ifjúkora és tanulmányai színhelyéről 1819. november 24-én indult életre szóló utazására. „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében” – vallott elhatározásáról, amely mellett egész életében kitartott.
Három évvel később érkezett meg Kasmírba, hogy aztán a Himalája égbe nyúló ormai között töltsön hosszú éveket a tibeti kultúra, irodalom és nyelv tanulmányozásával.
Az egyszeri nagyenyedi diák megalkotta az első tibeti–angol szótárt számos más tudományos mű mellett. Végzete 1842-ben, 58 éves korában a tibeti Lhásza felé vezető útja során érte el őt: egy mocsaras vidéken elkapta a maláriát. A magyar őshazát nem találta meg Tibetben – az európaiak számára addig ismeretlen himalájai világot viszont megnyitotta minden tudásra szomjas és kalandos kedvű ember előtt.
A szerző a csaladtortenet.blog.hu írója
Nyitókép: Nagyenyed az Őr-heggyel
Fotó: Mandiner-archív
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Kijöttek a legfrissebb adatok: Magyarország szárnyal, kiderült, miért irigykednek hazánkra az egész Európai Unióban.
Szombat hajnalban közölte legfrissebb országjelentését az S&P Global Ratings, amely megállapította Románia adósbesorolását.
Románia lehet a példája annak, milyen módszerekkel igyekszik beleszólni az EU a magyarországi választásokba.
Összeszedtük a legfontosabb csütörtöki híreket.
Sebestyén Géza szerint „az EU migrációs politikája nem megoldást, hanem problémát importál”.
Nem gyakran történt eddig ilyen a román történelemben.
Mindent megtesznek azért, hogy befolyásolják a szavazókat – állapította meg a Magyar Nemzet.
Sopron, Debrecen, Székesfehér vár és Budapest a miniszterelnök országjárásnak e heti állomásai.
