Végre hazatértek Magyarországra a Marosvásárhelyen ragadt műkincsek. A Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című nagyszabású kiállítást a Csíki Székely Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeummal (MNM), a Pénzmúzeummal és az Iparművészeti Múzeummal közösen szervezte meg. Ismertetője szerint a kiállítás valóságos kincsek tárháza, amelyhez hasonlót korábban nem láthatott a székelyföldi közönség.
Az Erdélyi Fejedelemség gazdasági és hatalmi potenciálját is tükröző tárlat megrendezését főigazgató koromban nem pusztán történeti és művészettörténeti jelentősége, hanem nemzet- és kultúrpolitikai üzenetei miatt is támogattam. Nem voltam ezzel egyedül, jól mutatja ezt, hogy a csíkszeredai megnyitón a székelység két meghatározó politikai vezetője, Korodi Attila polgármester, korábbi parlamenti képviselő és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is fontos beszédet mondott.
A kiállítás Csíkszeredáról Marosvásárhelyre utazott, ahonnan Gyulafehérvárra ment volna tovább, majd a megújult sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba. Nem kell részleteznem annak a jelentőségét, hogy az Erdélyi Fejedelemség hatalmi potenciálját bemutató kiállítást a ma már csaknem színromán Gyulafehérvárra is várták a helyiek. Arról a városról van szó, ahol a történelmünk szempontjából tragikus időszakban tartott román nagygyűlésen kimondták Erdély és a Román Királyság egyesülését.