Sepsiszentgyörgyön készülnek „ünnepelni” a román soviniszták
Az egyik szervező szerint őket „nem a gyűlölet, hanem a román testvériség és a testvéri szeretet vezérli”.
1918. december 1-jén tartották meg a gyulafehérvári nagygyűlést, ahol kimondták Erdély és az akkori Román Királyság egyesülését. Felidéztük, hogyan történt.
1918. december 1-jén tartották meg a gyulafehérvári román nagygyűlést, amelyen összesen 1228 küldött vett részt. Ők szavazták meg a gyulafehérvári határozatot, amely Erdély és az akkori Román Királyság egyesülését mondta ki.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egyik szervező szerint őket „nem a gyűlölet, hanem a román testvériség és a testvéri szeretet vezérli”.
A Wikipédia összefoglalója szerint 1918. november 9-én a Román Nemzeti Tanács memorandumot küldött Budapestre, amelyben felszólították a magyar kormányt Kelet-Magyarország (a történelmi Erdély, Torontál, Temes, Krassó-Szörény, Arad, Bihar, Szilágy, Szatmár, Máramaros vármegyék területe) átadására.
A magyar kormány november 10-én tárgyalt a kérdésről, és úgy döntöttek, hogy egyrészt Jászi Oszkár vezetésével tárgyalásokat kezdenek a román féllel a helyzet rendezésére, másrészt Szabó Zoltán kolozsvári hadseregösszevonással gyakoroljon nyomást rájuk. Jászi elképzelései szerint Erdély helyzetét svájci típusú kantonális konföderáció megteremtésével kellett volna rendezni; ezt Apáthy István kormánybiztos és Bethlen István is támogatta.
A november 13–14-én Aradon tartott tárgyalások nem hoztak eredményt.
Iuliu Maniu már a tárgyalások közben memorandumot küldött Párizsba, amelyben engedélyt kért a román hadsereg előrenyomulására a Maroson át. November 15-én a Román Nemzeti Tanács egy nemzetgyűlés összehívása mellett döntött; november 20-án kihirdették, hogy a nagygyűlést Gyulafehérváron tartják meg. Ugyan Balázsfalva és Nagyszeben is szóba jött, a román vezetők úgy vélték, hogy az ott zajlott történelmi események miatt Gyulafehérváron, a „román nép történelmi várában” kell megrendezni a gyűlést. November 24-én a helyi tanácsokat felszólították, hogy
mondják ki a feltétel nélküli csatlakozást a Román Királysághoz még a gyűlés előtt.
A MÁV a magyar kormány utasítására ingyenesen különvonatokat indított a küldöttek részére. Mivel 1918. december 1. vasárnap volt, ezért reggel 7 órától a katolikus és az ortodox templomban istentisztelettel kezdődött az esemény. Maga a gyűlés a vármezőn zajlott le, ahol felolvasták a határozatot, amelyet a küldöttek egyhangú lelkesedéssel fogadtak.
Nyitóképen: Iuliu Hossu a határozat felolvasása közben / Wikipédia