„Ez nem egy olyan háború, amiben minket ütnek, mi meg sírunk” – a Csíkszereda harca Romániában

Nemrég bemutattuk a Felvidék, illetve egész Szlovákia egyik legjobb futballcsapatát, a dunaszerdahelyi DAC-ot, és hogy a klub mit is jelent pontosan a külhoni magyaroknak az identitásuk megélésének szempontjából. Nos, nem Világi Oszkár egyesülete az egyetlen, amely hasonló küldetéstudattal működik az anyaországtól elszakított területeken. Ismerkedjünk most a román élvonalban története első idényét töltő székelyföldi FK Csíkszeredával.

Szondy Zoltán elnök elmondása alapján a legfontosabb pillérük a regionálisan szervező akadémia, amely Szeredán kívül 15 erdélyi városban van jelen.

– mutatta be működésüket a Sport Forum Hungary második napján az egylet első embere. – Különböző szinteken és egyesületekben összesen hatezer gyermek tartozik hozzánk, köztük ezerkétszáz leány, mert nagy hangsúlyt fektetünk a női foci fejlesztésére. Egész Székelyföldön vannak egyesületeink, köztük Kolozsváron és Nagyváradon is. Korosztályos együtteseink már kétszer megjárták az ifjúsági Bajnokok Ligáját, felnőttcsapatunk pedig ugyebár első idényét tölti a román élvonalban. A nők a második helyen állnak és a bajnoki címért harcolnak. Nyilván van egy csomó konfliktusunk emiatt, de büszkén mondhatom, hogy mindkét felnőtt keretünket több mint kilencven százalékban magyar játékosok alkotják, ezért is tudunk magyar nyelvű edzéseket tartani.”

A férfiak célja az első, történelmi évadban a bennmaradás – jelenleg nem is állnak kieső helyen, de azért borzasztóan kemény erőpróba lesz ezt megvalósítani. A női szakosztállyal ugyanakkor a bajnoki címre törnek.

„Itt egy példa, hogy milyen egyszerű a mi életünk: tavaly a női csapat bejutott az újonnan indult Európa-ligába, de megvonták tőlünk a jogot, amit kivívtunk a pályán, elvették tőlünk a szereplés lehetőségét.”

Szondy hozzátette: számára nem a felnőtt-, vagyis a kirakategyüttesek szereplése a legfontosabb, nem az az ő küldetése.

„Nekünk az akadémia az első. Jó, hogy a felnőttek az első osztályban szerepelnek, de az akadémia fontosabb. Nagy fájdalmam, hogy Székelyföldön a gyerekek rendkívül csekély százaléka sportol. A legfrissebb adatok szerint csupán a tizennyolc százalékuk, úgyhogy ezen a területek fejlődnünk kell. Én ezért rengeteget harcolok, idén is többet lobbiztam, hogy egy elfeledett faluban épüljön pálya – számomra ez fontosabb, minthogy a felnőttgárda kapjon pénzt. 

Persze választhatná a könnyebb utat is a klubvezető, de mégsem teszi.

„A lehető legkevesebb embert akarok megsérteni, de a kisebbségi lét a küzdelemnek az egyik lehetősége. Közeli példa: Budapest telefonkönyvében minimum huszonöt százaléka a neveknek német, de egyiküknek sem német az anyanyelve már, mert nekik fontosabb volt, hogy asszimilálódjanak. Ugyanez a válaszút minden kisebbség előtt adott a világon. A kérdés, hogy vállalod-e inkább a küzdelmet? 

Vagy nem vállalod ezt be. Én is dönthetnék úgy, hogy a tizenegy játékosomból tíz román, az edzőm is román, és semmi problémám nincs, csak az eredmény számít.”

Milyen a román futball?

Ha már a román játékosok: Szondy Zoltán arról is beszélt, meglátása szerint mik a román futball tipikus jegyei, és mennyire próbálja meg azokat integrálni a csíkszeredai akadémián.

„A román futball jellemzője a provokálás, a játék tördelése és a labdaszerzés az ellenfél térfelén. Ez a három karakterisztika a válogatottól a harmadosztályig minden csapatnál megtalálható. Ilyen szempontból jobban állnak, mint mi, mert ha megkérdeznéd, mik a magyar futball jellemzői, akkor csak a vállát vonogatja az ember, mert nem tudja megfogalmazni. Mi nem vettük át ezeket a román jellemzőket, nálunk az akadémiai korosztály négy csapatában alig három román kezdőjátékos van. És nem is akarjuk átvenni! 

De amit mondtam a román fociról, az szépen hangzik, Európában ugyanakkor nem lehet vele előrébb lépni. Ezzel néha meg lehet verni egy Ausztriát, de ennél több kell. Úgyhogy nem idealizálom a román focit, csak éppen velünk ellentétben nekik legalább vannak tipikus jegyeik, még ha olyanok is, amilyenek…”

Na de vissza a küzdelemre, amit Szondynak és a Csíkszeredának napról napra meg kell vívnia a magyar játékosok, a nyelvhasználat és a szurkolók miatt.

„Egymás után kétszer is megnyertük az U19-es bajnokságot, vagyis egymás után kétszer is a mi csapatunk képviselhette Romániát Európában az ifjúsági Bajnokok Ligájában. Amikor másodszor végeztünk az élen – ráadásul U18-as játékosokkal –, akkor mit csináltak? Megszüntették az U19-es bajnokságot, hogy ne nyerjük meg többet. Én büszke vagyok, hogy egy ilyen kicsi klub miatt eltöröltek egy egész bajnokságot – úgy tudom, Európában nagyjából csak Romániában nincs ennek a korosztálynak kiírása. És persze közben folyamatosan kapjuk az újabb büntetéseket a székely zászlóért. Most akkor vagy nem rakod ki, vagy kifizeted az ezereurós büntetést, ahogy én is teszem. Mi mint klub egyébként nem tesszük ki stadionban, csak éppen a szurkolóknak nem fogjuk megtiltani, hogy kitegyék. Mi nem politizálunk, de ha kitiltanám a stadionból a székely zászlót, akkor már politizálnék, ráadásul nagyon rossz oldalon. 

Tíz éve azt mondták, hogy magyar klubbal a román másodosztályban lehetetlen küldetés megmaradni, ha nem lesz minimum négy románod a csapatban. Ehhez képest most az élvonalban vagyunk. Nyilván szívatnak a játékvezetők, de erre is van megoldás: próbáltunk minél több magyart küldeni a képzésbe, és most már sok a magyar játékvezető Romániában – a legjobb román bíró is magyar Kovács István személyében. Felvállaltuk a konfliktust, és nem is állunk vesztésre.”

A Csíkszereda jelenleg 

• a 14. helyen áll 
• a 16 csapatos román első osztályban. 

A következő fordulóban, szombaton az FC Arges együttesét fogadja.

Nyitókép: FK Csíkszereda