A szombati kormányinfón bejelentették, hogy kiterjesztik a kamatstopot a KKV-kra, meghosszabbítják a Széchenyi Kártya Programot, és gyármentő programot is hirdetnek. A kormány ebben a nagyon bonyolult gazdasági helyzetben mérsékli a gazdaság gerincét adó KKV-k többletterheit, ezáltal segít fenntartani az ország gyártási kapacitásait.
Gazdasági szemmel nézve nehéz jól megfogalmazott képet adni a jelen helyzetről. A járvány két évvel ezelőtti kitörésére akár úgy is tekinthettünk, mint amely történés csak előrehozta a soron következő recessziót. Sőt, azt is érdemes figyelembe venni, hogy nem valamiféle buborék szétpattanását kellett megoldani, mint az előző válságokban, hanem „csak” a járvánnyal megmagyarázható termelés visszaesését. Ennek tudatában cselekedett a kormányok többsége, próbálták megőrizni a gyártási kapacitásaikat, hogy a gazdaság újraindulásakor ott lehessenek a startvonalon.
A kapacitások feltornázása annyira „jól” sikerült, hogy az újrainduláskor a startvonalon talán túl nagy is volt a tülekedés, ami jócskán próbára tette a járvány alatt visszafejlődött ellátási láncokat. Kínálati sokkot érhettünk meg tavaly ősszel, ami jócskán elkezdte emelni szinte mindennek az árát.
A helyzet akár még normalizálódhatott is volna, ha nem jön az orosz-ukrán háború.
Ez tovább emelte a nyersanyagok és elsősorban az energiahordozók árát. A folyamatosan adagolt szankciók sora nem engedte, hogy a piacok bármiféle egyensúlyi állapotot érjenek el. Bár február óta a nyersanyagok ára némileg csökkent, az energiahordozóké továbbra is magas maradt. Sajnos Putyin is rájött, hogy ha szankciókra a lebegtetés a válasz, az egyben energiafegyver, és a kincstárát is segít feltölteni.
A tavaly ősszel elszabaduló infláció kezdetén már többen figyelmeztettek: jó volna azt minél hamarabb letörni, mivel hosszabb távon egy öngerjesztő ciklussá alakulhat át, ami a végén stagnáláshoz, sőt recesszióhoz vezethet. A jegybankok viszonylag későn léptek, félve attól is, hogy az alapkamat emelése visszaveti a gazdaságot.
Jelen pillanatban annyi a bizonytalanság, hogy a kormányok többsége sem tudja jól értelmezni a helyzetet, és így nem is tud megfelelő válaszokat adni.
Többségüknek nincs meg a bátorsága sem hozzá, hiszen senki sem látja a jelenlegi válság folyamatának a végét. A magas energiaszámlák terhet rónak azokra a költségvetésekre, amelyeket amúgy is jócskán elapasztott a koronavírus. Emellett sok kormány azért sem képes megfelelő megelőző gazdaságmentő intézkedéseket foganatosítani, mert a több pártból álló koalíciók között mély álláspontbeli különbségek vannak, és mindenki a saját üléspontja alapján szeretne lépéseket tenni.
A magyar kormány a döntéshozatal képességében kétségtelenül előnyös helyzetben van, a határozottság márpedig nem árt az ilyen válságos időkben. Láthatjuk számos országban, akár a szomszédainknál is, hogy nem tudnak döntéseket hozni, elmaradnak az intézkedések, és szétszaladnak a lovak.
A dollár erősödése lejtmenetbe kényszerítette a világ összes valutáját, és ezt a magyar forint még keményebben megsínylette, köszönhetően az EU-s pénzek visszatartásának is. A forint legutóbbi esése lépéskényszerbe hozta a magyar jegybankot, így kamatot emelt. Nem elég, hogy magasak a rezsiszámlák, a kamatemelés megdrágítja a hiteleket minden vállalat számára. Ezért logikus lépés a gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások megsegítését szolgáló mai bejelentés, amelynek egyik hangsúlyos eleme, hogy könnyebbé tegye a kamatterheket több tízezer kis- és középvállalkozó számára.
A kormány szándékai világosak:
cél a KKV-k életképességének megőrzése és az is, hogy ne csökkenjenek, hanem versenyképesek maradjanak a beruházások.
A döntés fontosságának azon eleméről nem is kell szót ejteni, hogy mekkora súlya van a KKV-knak a hazai foglalkoztatásban, vagy arról, hogy miképp nő a szerepük az exportban.
Legalább ilyen fontos mai bejelentés a gyármentő program, amiről a mai kormányinfón talán kevesebb szó esett. Itt és most is elsődlegessé vált a gyártási kapacitás megtartása.
A bejelentést egyben tekinthetjük üzenetnek is, hogy a magyar állam nem hagyja a part szélén az üzemeket a bajban.
Megszokhattuk a magyar kormány támogatási filozófiáját, amely elsősorban nem az egyenes költségnövekedések levágását szokta támogatni, hanem azokat a beruházásokat, amelyekkel a vállalatok kivédhetik a negatív jelenségeket, vagy a válság után jobb startpozícióba helyezhetik magukat. A nagyvállalatok energiahatékonyságát növelő beruházások támogatása ezt a módszer kopírozza.
Zárásként érdemes kitekinteni és megállapítani, hogy
a járvány óta egyedül Németország jelentett be egy 200 milliárd eurós, nagy vállalattámogatási csomagot, amivel kiverte a biztosítékot a többi tagországnál.
A szegényebb tagországok félelme abban áll, hogy a csomag segítségével a német vállalatok erősebben fognak kikerülni a válságból, és nem lesz gátja annak, hogy felvásárolják Európa legatyásodott cégeit.
Persze a magyar kormány most bejelentett intézkedései léptékükben elmaradnak a németekétől, de láthatóan valami elkezdődött. Lépni kell, és minél előbb tesszük, annál nagyobb hatásfokkal fog segíteni.
A rózsaszín párducot alakító Peter Sellers Isten Hozta, Mistert! című, zseniális filmjében a 70-es évek stagflációs időszakából, a főhős, a nagyon együgyű kertész eljut az elnökhöz, és egy gazdasági kérdésre azt válaszolja: Amíg a gyökerek nincsenek elvágva, minden rendben van. És minden rendben lesz a kertben. Márpedig az ősz és tél után mindig jön a tavasz és a nyár. A gyermeklelkű kertész szavaira az elnök azt válaszolja, hogy ez az egyik legüdítőbb és legoptimistább kijelentés, amit nagyon-nagyon hosszú idő óta hallott.
Néha az egyszerű szavak és tettek mögött is lehet mély közgazdasági tudást feltételezni.
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Rendőrségi irányítás alá kerülnek a javítóintézetek.
A bankszektor különadójának emelésével teremti meg a fedezetet a kormány többek közt a 14. havi nyugdíj bevezetésére.
„Ha nincs kamatstop, Magyarországon is megjelentek volna a tömeges kilakoltatások” – fogalmazott Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
A kormány a főváros fizetésképtelensége esetén is garantálja a fővárosi közszolgáltatások zavartalan működését.
Középpontban volt a háború és a gazdaság.
A kormány számításai szerint 30 milliárd forint megtakarítás marad majd a családok kasszájában.
A jövő évi választásnak is súlyos tétje van. Magyarországnak még van lehetősége megakadályozni a brüsszeli terv beteljesedését.
A Spursből két játékost is kiállítottak.
