Korrupcióellenes csúcsszervekkel, felizmosított OLAF-fal hárulhat el az akadály a Brüsszellel való megegyezéstől

A magyar kormány és az Európai Bizottság közötti, a jogállamisággal kapcsolatos szakmai párbeszéd jegyében megjelentek a Magyar Közlönyben azok a szabályok, amelyek révén az uniós költségvetés védelme hatékonyabb kereteket kap.

Ennek kapcsán négy törvényt hirdettek ki október 10-én:

• az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvényt;
• az európai uniós költségvetési források felhasználásnak ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XXVIII. törvényt;
• az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi XXIX. törvényt; továbbá
• az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról szóló törvényt.

Ezen felül további két rendelet született e körben:

• a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 382/2022. (X. 10.) Korm. rendelet; és 
• a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 383/2022. (X. 10.) Korm. rendelet.

A ma kihirdetett jogszabályok egy nagyobb csomag részei. Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról és a büntetőeljárás tervezett módosításáról szóló törvényt még nem hirdették ki.

 A beadványban azt kérik, hogy a testület vizsgálja meg, hogy megfelel-e az Alaptörvénynek, hogy az ügyészségen kívül más személynek is lehet joga a vádkikényszerítésre. A büntetőeljárás tervezett módosításáról itt olvashat.

Új hivatalok az uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésére

Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény konkretizálja az uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével megbízott új hivatal jogállását és feladatkörét is. Ezzel létrejön a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, amely

A szervezet vezetője az igazgató, akit a miniszter javaslatára a miniszterelnök négy évre nevez ki. Mielőtt a miniszter javaslatot tesz az igazgató személyére, kikéri az Integritás Hatóság elnökének a véleményét is.

A korrupcióellenes harc kulcsszereplője az Integritás Hatóság lesz

A már említett Integritás Hatóság is új elem. Az Integritás Hatóság egy autonóm igazgatási szerv, amely a kormánytól és más szervektől függetlenül működik. A függetlenséget több törvényi garancia is szavatolja. Például,

illetve (ezzel összefüggően) a költségvetésére vonatkozó javaslatát, illetve annak végrehajtásáról szóló beszámolóját is maga állítja össze. Ezt a kormány változtatás nélkül terjeszti be az Országgyűlésnek. Az Integritás Hatóság költségvetése pedig kizárólag saját hozzájárulásával csökkenthető.

Az Integritás Hatóság minden olyan esetben köteles fellépni, ahol a Hatóság szerint az uniós költségvetést veszélyeztető csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy egyéb jogsértés gyanúja merül fel. A hatóság emellett hatáskörrel rendelkezik az EU részéről pénzügyi támogatásban részesülő projektek tekintetében. Fontos garancia, hogy

hogy a Hatóság a továbbiakban nem rendelkezik hatáskörrel az adott projektnek az uniós finanszírozásból megvalósított szakaszára vonatkozóan.

Az Integritás Hatóság gyanúját köteles bejelenteni az illetékes hatóságnak, ideértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt és az Európai Ügyészséget is. Emellett, a Hatóság kezdeményezheti például a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását is. Ha az érintett szervek nem járnak el, a Hatóság a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint

A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségének betöltésére nyílt és nyilvános pályázat alapján kerülhet sor. A pályázat akkor érvényes, ha arra legalább a betöltendő pozíciók kétszeresének megfelelő számú személy jelentkezik. Az Integritás Hatóság elnökét és elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnöke nevezi ki hat évre.

A Hatóság elnökét és elnökhelyetteseit 2022. november 4-ig ki kell nevezni, a Hatóság pedig 

További erőssége a Hatóságnak, hogy jogköre keretében a közbeszerzési eljárásból egyes bűncselekményekkel összefüggésben kizárt gazdasági szereplőkről nyilvántartást vezet.

A hatóság mellett a Korrupcióellenes Munkacsoport működik

A Munkacsoport jellemzően elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő feladatokat lát el. A Munkacsoport tagjainak száma huszonegy fő és a Hatóság elnökéből, az állami szerveket képviselő tíz tagból és a nem kormányzati szereplőket képviselő további tíz tagból áll.

A Munkacsoport nem kormányzati szereplőit is nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes pályázati eljárásban kell kiválasztani.

biztosítva a teljes, szervezett és hatékony részvételüket.

A közérdekű adat megismerése iránti igény: kivezetik a munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételéhez kapcsolódó költségtérítés megállapításának lehetőségét 

A módosítás érinti a közérdekű adatigénylésekre irányadó, a  veszélyhelyzetben alkalmazandó speciális szabályok megszüntetésére irányuló rendelkezéseket is.

Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2022. évi XXVIII. törvényben a kormány az információszabadságról szóló törvényt módosítva

Megszűnne az a szabály is, amelynek értelmében a közérdekű adatok kiadásának munkaerőköltségeit ki kell számlázni az adatkérő részére.

A módosítócsomag

Pénzügyőrökkel erősít az OLAF Magyarországon

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Bizottság keretein belül működik, a szervezet feladata az uniós források felhasználásának ellenőrzése. Vizsgálja az EU költségvetését károsító csalásokat, az uniós intézményeken előforduló korrupciós cselekményeket és a súlyos kötelezettségszegéseket.

Ez a tevékenység kapna most a kormány szeptember 21-ei előterjesztése nyomán újabb garanciákat. A kormány részéről Varga Judit igazságügyi miniszter által benyújtott módosítás ugyanis pénzügyőri támogatást biztosít az OLAF helyszíni ellenőrzéseihez.

Vagyis, az  OLAF megkeresése alapján a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri támogatást nyújt a  helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásához. A pénzügyőri fellépés jelentőségét az adja, hogy

– éppúgy, mint a rendőrség az életviszonyok egyéb területein. 

Ez a gyakorlatban különféle kényszerítő eszközök bevethetőségét takarja, amelyeket a pénzügyőr csak törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. A pénzügyőr jogait a NAV-törvény rendezi.

Érdekesség a módosítással kapcsolatban, hogy a pénzügyőri fellépéssel megtámogatott OLAF-vizsgálódásra bűncselekmény, vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja hiányában is lehetőség lehet.

Az OLAF vizsgálódásait könnyítheti, hogy ha a vizsgált személy neki felróhatóan nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, ismételten kiszabható egymillió forintos bírsággal sújtható.

A közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható, a bírság összegére vonatkozóan nincs helye mérlegelésnek.

Az OLAF munkatársait a pénzügyőrök a helyszíni vizsgálatok alkalmával támogathatják; a módosító szabályok lehetővé tehetik, hogy az OLAF vizsgálók a vizsgálattal érintett helyiségbe a pénzügyőrökkel együtt bejussanak. A pénzügyőr a helyszínbiztosítás útján emellett támogatják a vizsgálat zavartalan lefolytatását. Így az OLAF ellenőrei hozzáférhetnek a szükséges iratokhoz, adathordozókhoz és védelmet kapnak a tettleges ellenszegüléssel szemben.

Ha az OLAF helyszíni ellenőrzéséhez vagy vizsgálatához való segítségnyújtáshoz bírói szerv általi engedély szükséges, az engedélyt a nemzeti csalásellenes koordinációs szolgálat (AFCOS) legalább 72 órával előre kérelmezi. Ilyen engedély alapján az OLAF előre igényelheti pénzügyőr jelenlétét, ha a tervezett helyszíni ellenőrzéssel és vizsgálattal szembeni ellenállás veszélye áll fenn. Az AFCOS (Anti-Fraud Coordination Service) egy mozaikszó és egy olyan szervezetre utal, amely pár tagjelölt országban és 2015 óta minden uniós tagállamban megtalálható. Magyarországon ezt a funkciót az OLAF Koordinációs Iroda látja el.

Garanciákkal szélesítik a jogalkotásban való társadalmi részvételt is

Rögzítették azt a minimális időtartamot, amelynek a társadalmi egyeztetésre nyitva kell állnia. Eszerint általános társadalmi egyeztetésre legalább nyolc napot kellene biztosítani (miniszteri rendelet, kormányrendelet esetén pedig a rendelkezésre álló időszak öt nap lenne).

A jogszabály-előkészítésben a Központi Statisztikai Hivatal is részt vesz majd, vagyis az előzetes és az utólagos hatásvizsgálat során hivatalos adatok segítenék a döntéshozatalt.

Ezen felül, a kormányzat pedig vállalta, hogy

A továbbiakban nem lehet mellőzni a társadalmi egyeztetést arra hivatkozva, hogy a sürgős elfogadáshoz kiemelt közérdek kapcsolódik. 

Bővül a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogköre is: a KEHI ellenőrizni fogja, hogy a társadalmi egyeztetés előírásait az ellenőrzött miniszterek teljesítik-e. E körben a hivatal eljárási bírságot, mulasztás esetén pedig szankcióként pénzbírságot szabhat ki.

Új szabályok a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozóan

A közbeszerzésekről szóló törvény kapcsán az Európai Bizottság pontosításokat kért a magyar kormánytól. Habár ezt az eddigi szabályokból is egyértelműen le lehetett vezetni, a jövőben

(ugyanígy az általuk létesített vagy fenntartott intézmények vagy más jogi személyek is).

Módosulnak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra („kekva”) vonatkozó személyi összeférhetetlenségi szabályok is. 

A módosítás értelmében összeférhetetlen az a személy, aki feladatai pártatlan és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve családi, érzelmi okokat vagy a politikai, nemzeti hovatartozást is) nem, vagy csak korlátozottan képes.

Az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul be kell jelenteni. Az összeférhetetlenség tényét az alapítvány köteles közzétenni az erről szóló döntést követő egy héten belül,

Az összeférhetetlenség tényének megállapítását követően a kekva köteles biztosítani, hogy az érintett az alapítványi döntéshozatalban ne vehessen részt. 

Az érintett politikusoknak nem kell lemondaniuk pozícióikról ezekben az alapítványokban. Azokban az egyedi ügyekben viszont, amelyekben személyi összeférhetetlenség merül fel, nem szavazhatnak.

Nyitókép: Budapest, 2022. szeptember 26.Képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén az őszi ülésszak nyitónapján, 2022. szeptember 26-án. Középen Orbán Viktor miniszterelnök, a kormányfő mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b).MTI/Máthé Zoltán