Keresztre kötözött és ketrecbe zárt katonák – elképesztő dolgok derültek ki egy ukrán egységről
Az egység állítólagos tevékenységéről egy parlamenti vizsgálóbizottság tájékoztatást adott a védelmi minisztériumnak, de „nem történt semmi”.
A kormány a Brüsszellel zajló jogállamisági vitában kompromisszumos megoldásként a büntetőeljárás lényeges reformját ajánlotta fel. Ennek lényege, hogy bárki eljárás alá vonhat bárkit, aki korrupt.
Augusztus 22-én a magyar kormány határidőben benyújtotta Európai Bizottságnak címzett válaszlevelét, amelyet hazánk a vele szemben megindított jogállamisági mechanizmus kapcsán fogalmazott. Ennek kapcsán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi rendkívüli kormányinfó alkalmával úgy fogalmazott, hogy a dokumentumban a kormány több mint tíz törvény módosítására tett ígéretet.
Az Európai Bizottság és a magyar kormányzat közötti legmagasabb szintű, de nem politikai egyeztetések tanulságaiból arra lehet következtetni, hogy ezek a javaslatok összhangban vannak a Bizottság prioritásaival. Utóbbiak a következők:
Egyike ezeknek a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása, amely több ponton is lényeges, ha úgy tetszik „forradalmi” változást ígér. A javaslatot benyújtóként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, előadóként pedig Varga Judit igazságügyi miniszter jegyzi.
„Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén” – ez a neve annak az új kategóriának, amely köré a bűntetőeljárás tervezet módosítása épül. Az új eljárásfajta a rendes büntetőeljárástól tematikailag is elkülönül: azzal önálló fejezet foglalkozik.
Alább azon bűncselekmények listája, amelyekre vonatkozóan a külön eljárás alkalmazása szóba jön:
A fenti bűncselekmények esetében az értékhatárt azért húzták meg, hogy a valóban kiemelt jelentőségű ügyekben indulhasson meg a külön eljárás, amely érinti a nyomozást, a bírói jogorvoslatot és a vádemelést is.
A módosítás kulcsfogalma a „vádkikényszerítés”. Azért lényeges, mert adott esetben akár az ügyészség álláspontját is felülbírálhatóvá teszi. Ha ugyanis az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elutasítja a büntetőeljárás lefolytatását,
Ebből a szempontból ez az új külön eljárás nagyon hasonlít egy pótmagánvádas eljáráshoz. Utóbbi már egy eleve meglévő lehetőség arra vonatkozóan, hogy egy bűncselekmény sértettje kérelmére folytatódjon a büntetőeljárás akkor is, ha az ügyészség a feljelentést elutasította, a büntetőeljárást idő előtt megszüntette, vagy a vádat ejtette.
Lényeges különbség azonban, hogy míg a pótmagánvádas eljárást csak a sértett indíthat, a korrupciós bűncselekményt felderítő külön eljárás folytatását bárki kérheti. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges érintettséget igazolni ahhoz, hogy valaki ilyet kérjen.
További fontos körülmény, hogy az indítványt a bíróság tartalmi szempontból is vizsgálja. Ez azért van így, mert bírósági tartalmi kontroll nélkül elvileg – egy többlépcsős, összetett folyamat végén –
Ez a kontroll vízválasztó az eljárásban: akinek az indítványa átmegy a szűrőn, vádlóvá válik, akit pedig megvádolt, „terheltté”. Ezzel ugyanakkor az ügyiratmegismerés joga is megnyílik.
Jelentős szempont, hogy ezzel a lehetőséggel kizárólag természetes személy (ember) élhet, jogi személyek (akár civil szervezetek) nem.
Megjegyzendő, hogy
Rossz hír azoknak, akik arcuk és nevük vállalása nélkül vállalkoztak volna ilyenre. Jó hír azonban azoknak, akiknek olyan bizonyítékok vannak a birtokukban, amelyet az ügyészség vagy a nyomozó hatóság eredetileg nem vett figyelembe. Megjegyzendő, hogy az indítványnak ugyan kelléke a bizonyítási indítvány, ezek hiánya azonban nem vezet automatikus elutasításhoz.
Ezt a fajta új jogorvoslati módszert az Országgyűlés szándékai szerint nem lehet parttalanul alkalmazni: a személyiségi jogok védelme, és a kötelező jogi képviselet is a szakszerűség megtartását hivatottak elősegíteni.
A kötelező jogi képviselet előírását az indokolja, hogy az eljárás végső célja az, hogy egy embert büntetőeljárás alá vonjanak. Éppen ezért (és egyébként az eljárás elhúzódásának elkerülése miatt is) a jogi szakértelem megléte megkerülhetetlen.
Legalábbis részben vállalnia kell viszont az eredménytelen eljárás pénzügyi kockázatait is, különös tekintettel az eljárása és a fellépése eredményeképpen felmerült költségekre.
Egyszerűbben fogalmazva:
A fenti okokból nem lehetséges az sem, hogy az eljárásba bocsátkozó személy kérelme benyújtásakor az ügyiratokat megismerhesse (a megtámadni kívánt határozatot és az ügyiratjegyzéket ugyanakkor anonimizált formában megismerheti).
További megkötés, hogy az anonimizált határozatot és az ügyiratjegyzéket kizárólag az eljárás lefolytatásához szabad felhasználni, annak tartalmát nyilvánosságra nem lehet hozni.
Ha az indítványt a bíróság befogadta, a vádlónak és jogi képviselőjét az eljárást végig kell csinálnia – máskülönben a bíróság a vádlót rendbírsággal sújthatja, de a költségek megfizetésére is kötelezheti. Sőt, szélsőséges esetben a bíróság vádejtésnek is minősítheti a tétlenséget.
Összegezve a fentieket, a büntetőeljárás tervezett reformjáról elmondható, hogy arra
Ennek leglényegesebb pontja, hogy minden hús-vér ember számára lehetővé teszi azt, hogy ha szisztematikus korrupcióról van tudomása, lényegében az ügyészséggel azonos jogkörökkel szálljon szembe azzal.
Hatályba lépése esetén persze érdekes élethelyzeteket szülhet a „tízmillió feljelentő” országában. Az indítványozóknak persze kétszer is meg kell gondolniuk, hogy mire vállalkoznak: ha indítányuk puszta sejtésen alapul, azért személyesen kell helytállniuk – nem beszélve az eljárási költségekről.
Nyitókép: Didier Reynders az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős tagja (B) és Varga Judit igazságügyi miniszter (J). Varga Judit Facebook-oldala.