Kőolajszármazékokból és élelmiszer-alapanyagokból előállított műanyagok kiváltása a célja a Bay Zoltán kutatóintézet legújabb projektjének.
A kőolajszármazékokból és élelmiszer-alapanyagokból előállított műanyagok minél nagyobb arányú kiváltása a célja a Bay Zoltán kutatóintézet legújabb projektjének, amelyben biológiailag lebomló polimerek kifejlesztésébe kezdenek a kutatók – írja a Világgazdaság.
„Magyarországon jelenleg a műanyaggyártás mindössze 1 százalékát teszik ki a biológiailag lebontható polimerek, a maradék 99 százalék kőolajszármazékokból vagy egyéb alapanyagforrásokból készül. Ugyanakkor Európa-szerte egyre erőteljesebb az a törekvés, amely az egyszer használatos műanyagok forgalomból való kivonására irányul” – fejtette ki a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. divízióigazgatója a VG-nek adott nyilatkozatában.
A szakember arról is beszélt, hogy ma a biopolimerek rendre élelmiszer-alapanyagokból készülnek, vagyis olyan forrásból, amely élelmezésre lenne fordítható, ez pedig értelemszerűen sokak nemtetszését váltja ki.
Ezért a mi célkitűzésünk az, hogy megtaláljuk az olyan, idehaza szezonálisan elérhető biomasszákat, hulladékokat, ipari melléktermékeket, amelyek már nem használhatók élelmezési célokra”
– magyarázta, példaként említve a learatott lucerna maradékát. „Maga az eljárás úgy nézne ki, hogy ezekből az anyagokból fermentációval tejsavat állítanának elő, azt polimerizálnák, majd az így létrejövő polimerből műanyagot lehetne gyártani.”
Magyarországon jelenleg nincs ilyen polimerizációs képesség, nincs biopolimer-üzemünk.”
A Bay Zoltán kutatóintézet víziója azonban az, hogy előkészítsen egy olyan tudományos anyagot, amely egy ilyen üzem létrehozására vonatkozó szándék esetére minden szükséges információt tartalmaz egyebek mellett a költségekről, az időzítésről, az erőforrásokról, sőt még a karbonlábnyomról is. A három évig tartó polimerkutatási projektben erre fog koncentrálni a kutatócsoport, amelynek csaknem kétmilliárd forint áll rendelkezésére – olvasható a Világgazdaság cikkében.
A Világgazdaság azon kérdésére, hogy a hazai műanyaggyártásban a lebomló polimer mindössze 1 százalékos aránya mikor és milyen mértékben növelhető, Vida Ádám úgy reagált: „ez nagyon sok mindentől függ, például attól, hogy a járműiparban megszületik-e az a döntés, hogy biológiailag lebontható polimerekből gyártsanak elemeket az autókba”.
Nem lesz száz százalékban bioműanyag minden, ami most a piacon van, de ha a jelenlegi 1-ről felugrunk 5-10 százalék körüli értékre, akkor már nagyon jól fogunk állni”
– mondta a szakember.
Nyitókép: Kallus György / VG
Tíz évvel ezelőtt írták alá a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, azonban az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott az emberek hozzáállása a klímapolitikához – írja a New York Times.
Szijjártó Péter határozottan tagadta, hogy Donald Trump bármit is követelt volna Magyarországtól.
A Bizottság elnöke már egy lépést sem tesz anélkül, hogy előtte ne hívná fel Donald Trumpot. Ezúttal is csak egy ilyen beszélgetés után jelentette be a szankciókat.
Washington újabb háborús nyomásgyakorlásra buzdítja Európát.
A Highlights of Hungary díjra jelölt Bibó Franchise Kft. innen indult el.
Jim Simons az oktatástól a befektetési piacok csúcsáig menetelt, és ezzel nem csak saját magának hajtott hihetetlen hasznokat. Sebestyén Géza írása.
Az ÁSZ elárulta, mikorra válhat fizetésképtelenné Budapest.
A műsorvezetőnek fontos, hogy milyen országban él.
