Lítium: az új század olaja?

2022. július 04. 17:31

A lítium és a hozzá kapcsolódó akkumulátoripar meghatározó csatatere lesz az új század további világpolitikai konfliktusainak – és ennek Magyarország is fontos alakítója lehet.

2022. július 04. 17:31
null
Rajcsányi Gellért
Rajcsányi Gellért

Nyitókép: lítiumot lepárló telep Bolíviában (Pablo COZZAGLIO / AFP)

 

A lítium az alkálifémek közé tartozó kémiai elem. Elnevezése a görög λίθος (lithosz, kő) szóból ered. Régies magyar elnevezése lavany. Elemi állapotban lágy, ezüstfehér színű fém.

És egyre inkább korunk legértékesebb anyagai közé emelkedik.

Ahogy haladunk előre az új évszázadban, úgy olvashatunk egyre többet a lítiumról, annak jelentőségéről a mai gazdaságban és iparban – és mindazokról a játszmákról, amik a lítium birtoklásáért zajlanak a világ körül, a kitermelő országoktól a kisebb és nagyobb hatalmakig.

De hogyan vált ennyire fontossá a lítium? Az elem történetének kezdetéhez egészen az ősrobbanásig kell visszanyúlni: egyes elméletek szerint a lítium egyike azon elemeknek, amelyek az ősrobbanásban keletkeztek. Az elmélet szerint pár perccel az ősrobbanás után a világegyetem hidrogénből és héliumból állt, amik mellett még lítium és berillium fordult elő az újszülött univerzumban.

És akkor most egy eléggé jelentős ugrás az időben. Naprendszer, Föld bolygó, 21. század: a világ országai versenyfutást folytatnak a lítiumért. Miért is? Mert jó villamos- és hővezető, valamint nagyon reakcióképes elem,

ami alapvető jelentőségű a mai, egyre nagyobb jelentőségű akkumulátoriparban,

de emellett számos ötvözetben, s az üveg- és kerámiaiparban is megtalálható. 

Fontos tény az is, hogy a természetben elemi állapotban nem található meg – meg kell dolgoznunk az előállításáért, ami ma is élénk vitákat okoz a lítiumfelhasználás környezetbarátsága, fenntarthatósága kapcsán. Különösen a lítium-karbonát vegyület az, amit széles körben használnak fel a mai iparban. A feltárt lítiumtartalmú kőzetet felaprítják, pörkölik és savazzák, lúgosítják, esetleg újra savazzák, lepárolják, és így tovább. Nem csoda hát, ha a lítiumion-akkumulátorok kapcsán sokan kapargatják a környezetterhelés kérdését – hogy vajon mennyire lesz valóban zöld az az eszköz vagy jármű, amelyet lítiumion-akkumulátorral hajtanak meg.

Mint oly sok minden esetében, a lítium kapcsán is a 20. század közepe, a világháborúban és az azt követő években fordult az érdeklődés a mindenütt jelen lévő, ámde rejtőzködő hajlamú lítium iránt.

Jelen tudásunk alapján

főleg a globális Dél rendelkezik a legnagyobb lítiumtartalékokkal,

szerte a világ körül. A listavezető Chile több mint 9 millió tonna, a második Ausztrália 2,8 millió tonna, a harmadik Argentína 1,9 millió tonna tartalékot birtokol. Őket Kína, az Egyesült Államok, Kanada, Zimbabwe és Brazília követi a sorban.

A lítium konkrét előállítási világranglistáján kicsit más a sorrend: Ausztrália áll az első helyen (mintegy 40 ezer tonna évente), majd Chile következik 18 ezer tonnával, amit aztán Kína, Argentína és Brazília követ.

S hogy kik uralják a lítiumbizniszt? Az elmúlt években kínai cégek törtek az élre: az első helyen a  Jiangxi Ganfeng Lithium áll, a második helyen a Tianqi Lithium, a harmadik pedig az amerikai Albemarle vállalat. Őket a chilei Sociedad Quimica y Minera de Chile és az ausztrál Pilbara Minerals követi. 

Oly sok egyéb területhez hasonlóan a lítiumüzletben is feltűnő lett, s konfliktusokat vált ki a kínai terjeszkedés.

A Wired magazin épp a napokban közölt cikket arról, hogy

a lítiumbizniszben milyen megkerülhetetlen szereplő lett Kína

– pont akkor, amikor a világ egyre inkább a lítium-ion akkumulátorok felé halad, s amikor e terület fölötti kontroll a legmagasabb, globális hatalmi játszmák egyik fő ütőkártyájává válik. 

A 2021-ben a világban kitermelt nyers lítium 40 százaléka került Kína kezébe. Ami ennél is fontosabb: Kína uralja a lítium-ion akkumulátor piacának mintegy 80 százalékát. A tíz legnagyobb akkumulátorgyártó cégből hat kínai – közülük a CATL állítja elő az összes akkumulátor mintegy 30 százalékát.

A mostani kínai dominancia hosszú folyamatok eredménye, mely során Kína kiváló és gyümölcsöző kapcsolatokat alakított ki a globális Dél lítiumban gazdag országaival. A Wired is felhívja a figyelmet arra: az Egyesült Államok és Európa növekvő aggodalommal figyeli a kínai térnyerést, és különösen az ukrajnai háború és a globális ellátási láncok felszakadozásának árnyékában próbálják új alapokra helyezni a bizniszt.

És eközben Oroszország is aktivizálódott: a Welt és annak nyomán lapunk is beszámolt arról, hogy Moszkva hogyan próbál pozíciókat nyerni a szintén fontos lítiumkitermelő Bolíviában.

Jelenleg az előállított lítiummennyiség 65 százalékát használják fel az akkumulátorgyártásra.

Lítiumos akkumulátorok gyártásának világtérképe, előkelő magyar helyezéssel (forrás: Visual Capitalist)

 

A lítium körüli globális játszmák

meghatározó csataterei lesznek az új század további világpolitikai konfliktusainak,

amikre érdemes lesz odafigyelnünk.

Különösen úgy, hogy a lítium-ion akkumulátorok gyártóinak világranglistáján a 80 százalékos részesedést birtokló Kína, s a 2. helyezett, 6,2 százalékos részedéssel bíró Egyesült Államok után a harmadik helyen – 4 százalékkal – saját hazánk, Magyarország áll.

*

A Mandiner a következő időszakban ezért további cikkekben foglalkozik majd a lítium és a világpolitika izgalmas világával!
 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 199 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gordon.
2022. július 05. 09:28
Nem elektromos téma, de energiatároláson alapuló meghajtásról szól a közlekedéssel kapcsolatban. A sürített levegővel működő motorokról lenne szó. Energiát könnyen lehet tárolni sürített levegő formájában. Nem robbanásveszélyes, nem diffundál át a tartály falán (mint a hidrogén), könnyen kezelhető és van belőle elég. A sürítés ugyan energiaveszteséggel járhat (hőmérséklet emelkedés az adiabatikus állapotváltozás során, amely hőtartalom aztán elvész, ha azonnal nem használjuk fel), de a folyamat egyszerű. Tehát sürített levegő... Ilyen motorok már léteznek, egész jó a hatásfokuk. A motor lehet egyszerű dugattyús motor (mint egy diesel motor, bár még egyszerűbb, az égés hiánya miatt), vagy turbina megoldású. A dugattyús megoldást leginkább egy gőzgéphez lehetne hasonlítani. A megépített példányok jelenleg kb 300 km-es hatósugarúak, de ez könnyen növelhető a tárolási nyomás és a tartály nagysága függvényében. A "tankolás" pillanatok alatt megtörténik. Két tényező, ami talán problémás: az egyik a kocsik tartályában lévő magas nyomás: kb. 300 bar (ata), ami potenciális veszélyt jelenthet, bár megoldható. A másik a hengerben történő expanzió során előálló lehülés, ami a fémeket rideggé teszi - de ez is megoldható. Ilyen járművek már futnak, kis létszámban. Eddig valamiért nem fordítottak nagyobb pénzeket a fejlesztésükre.
amca
2022. július 04. 21:55
Az emberiség ostobasága végtelen. Itt az akku. 1 csomó gép működik konnektorról. Nem elég . Akksi kell. Nemsokára 100 000 000 000 akksi lesz eldobva a földön. Ha lez litium,meg egyéb Mengyelejev.
Namond
2022. július 04. 21:31
"Abban az esetben, ha a tárolt elegy hidrogént képes leadni, a lemez anyagába H diffundál, amely a vaskarbidot - MAGYARUL CEMENTIT-et -CH4 (magyarul METÁN) gáz képződése közben bontja. A gáz rácshibákban és hibahelyeken gyűlik össze és több száz bar nyomás keletkezik, amelynek hatására ezek a hibahelyek egymásba repednek. " https://www.welding2000.hu/blog/hidrogennyomasallo-acelok-hegesztese Mi következik a fentiekből? Hidrogénnel vegytiszta vasat lehet előállítani és a hulladékvas olvadékból kinyerni az ötvözőket.
pemete jakab
2022. július 04. 20:25
"Lítium: az új század olaja?" Az olajon és a gázon már elcsúszott a világ. Akkor most a lítium következik(?)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik