Az orosz elnök a világ legnagyobb lítiumkészletére hajt. Ha sikerrel jár, a fél világ az oroszoknál kopogtathat majd akkumulátorügyben.
Bolíviában található a világ legnagyobb lítiumkészlete, az ország pedig épp üzleti partnereket keres az e-mobilitáshoz nélkülözhetetlen nyersanyag bányászatához – adta hírül a Die Welt vasárnap.
A német lap rámutat, jelenleg hat cég (három országból) van versenyben az értékes nyersanyag bányászatáért: Kínából, Oroszországból és az Egyesült Államokból (vagyis például az elektromos autók gyártásában első helyre igyekvő Németország már nincs jelen – a szerk.).
A Welt szerint azonban Oroszország különösen jó eséllyel szállhat versenybe a lítiumért Bolíviában, ami Európa számára azt jelenti, hogy amennyiben Moszkva győztesként jön ki a lítium-pókerjátékból, az olaj és a gáz után újabb területen szoríthatja árufüggőségbe – legalábbis részben – az európai országokat. Éppen ezért
– írja a német lap. „Bolívia Oroszország egyik kiemelt partnere a latin-amerikai és karibi térségben” – teszik hozzá, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavait idézve.
Oroszország esélyei azért jók a lítiumért folyó versenyben, mert Putyin és Evo Morales egykori bolíviai elnök jó kapcsolatot ápol egymással.
Az oroszokkal való viszony kapcsán tudni érdemes, hogy a 2019-es bolíviai elnökválasztást – a negyedik mandátumáért versenybe szálló, az országot 13 éven át vezető – Morales nyerte. Az ellenzék azonban csalással vádolta meg az elnököt, tüntetések kezdődtek, melyek zavargásokba csaptak át. Miután az Amerikai Államok Szervezete élesen bírálta az elnökválasztás lebonyolítását, a bolíviai államfő bejelentette, új választást ír ki. Ekkor viszont már a hadsereg is kihátrált az elnök mögül, aki az események hatására kénytelen volt lemondani és előbb Mexikóba, majd Argentínába távozni.
Morales bukása után 2020. októberében tartottak új elnökválasztást Bolíviában, ezen a baloldal jelöltje, a Morales által is támogatott Luis Arce már az első fordulóban győzelmet aratott. Arce gazdasági miniszter volt Morales elnöksége idején.
Morales pedig párjának győzelme után visszatért Bolíviába.
Morales nem rejti véka alá véleményét világpolitikai kérdésekben. Az orosz-ukrán háború kapcsán például világosan állást foglalt Oroszország mellett.
A volt bolíviai elnök márciusban például azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy az ukrajnai háborút arra használja fel, hogy katonailag, politikailag és gazdaságilag megtámadja Oroszország népét, és megpróbálja megdönteni annak kormányát. Morales azt is mondta, hogy Joe Biden amerikai elnök „puccsra törekszik” Oroszországban, és hozzátette, Washingtonnak nincs joga más országokat háborús bűnök elkövetésével vádolni. Szerinte „a világ egyetlen országának, amely százezreket ölt meg atombombákkal Hirosimában és Nagaszakiban, amely népeket mészárol le és természeti erőforrásokat fosztogat, nincs erkölcsi alapja ahhoz, hogy bárkit is bűnözőnek nevezzen”.
Moralest ezek alapján a közvélemény Vlagyimir Putyin egyértelmű támogatójaként tartja számon. A Die Welt szerint, ha Moszkva most visszatámogatja a szocialista Moralest a hatalomba, azzal gyakorlatilag kikövezetett útja lenne a bolíviai lítiumlelőhelyekhez.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
Szergej Lavrov szerint a vezetők megfelelő előkészítés után találkozhatnak.
„Nem kérdés, hogy ha lesz békecsúcs, akkor az Budapesten kerül megrendezésre” – tette hozzá a külügyminiszter.
Oroszország egyik legnagyobb ipari konglomerátuma kénytelen leállítani nemzetközi tevékenységét.
Pápalátogatásról, ukrán uniós tagságról, békeesélyekről és még sok másról beszélt a miniszterelnök Rómában.
Az Egyesült Államok jégtörőflottája kis túlzással három rozsdás darabra zsugorodott, miközben Oroszország és Kína éppen átrajzolja a geopolitikai térképeket. Trump azonban újra versenybe száll – egy finn hajógyárban. Amerika ismét behajózik, de egy „vendégmunkás” segítségével.
Zbigniew Ziobro keményen bírálta Tusk és Żurek lépéseit, szerinte a kormány Európa eszköze a belső politikai tisztogatásban.
Az ENSZ vizsgálata brutális részleteket tár fel.
