Fapados közteherviselés – mi a baja Ryanairnek?

2022. július 3. 6:45
Ha nem is extraprofitadónak nevezik, Európa országainak több mint felében megadóztatják a légitársaságokat – a Ryanair mégis hevesen támadja a magyar kormányt. Összefoglalónk.

Szalai Laura és Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban

***

Nem mindennapi konfliktus bontakozott ki az utóbbi időszakban a magyar közéletben, amelynek szereplői a kormány és Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója. Utóbbi a magyar közbeszédben finoman szólva is szokatlan stílusban bírálja a légitársaságokra kivetett extraprofitadót. A kormányzati válaszlépések alapján pedig úgy tűnhet, hogy az állam szinte rászállt a fapados légitársaságra. Egyedülálló intézkedésről van-e szó? Tényleg olyan nehéz helyzetben vannak a légitársaságok, mint azt az ír óriáscég állítja? Utánajártunk.

A történet május 26-án kezdődött, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán bejelentette: a kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre, amelyből a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit fizetik. Ennek értelmében kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk egy részét ebbe a két alapba fizessék be. Az intézkedések 2022-re és 2023-ra vonatkoznak, és július 1-jétől lépnek hatályba. A kormányzati indoklás szerint az extraprofit lényegében meglepetésprofit, mert az érintett cégeknél a háborús helyzet következményeként kialakult energia- és élelmiszerválság kapcsán keletkeztek a pluszbevételek. Kérdés persze, ez a meghatározás mennyiben igaz a légi közlekedésben tevékenykedő cégekre – erre még visszatérünk.

- „A Ryanairnek változnia kell” – üzenték  a cég dolgozói Barcelonában június végén, egy esetleges sztrájkot belengetve<br>Fotó: AFP/ Pau BARRENA

Másnap Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismertette a részleteket, és kiderült: a légi­társaságok különadója esetében a hozzájárulás alapja a belföldről induló utasok száma, az átszállókat kivéve, mértéke pedig az utas úti céljától függően 3900 vagy 9750 forint. Előbbit az EU-s és az Európán belüli megnevezett államokba utazók, a magasabbat az azon kívüli országokba indulók után kell fizetni. Az adó közvetlen alanyai a reptereken földi kiszolgálást végző vállalkozások, amelyek a költségeket továbbterhelik a velük szerződéses kapcsolatban álló légitársaságokra. A miniszter nyomatékosította, hogy a kormány „gyorsan és keményen fellép” a különadókat a fogyasztóira terhelő cégekkel szemben.

Válaszul a Ryanair közleményben adott hangot nemtetszésének, nem is akármilyen stílusban: „több mint hülyeség, hogy a magyar kormány extraprofit­adót vet ki a légiiparra”, hiszen a légi­társaságok a pandémia és a háború miatt most is veszteségesek. Jason McGuinness, a Ryanair kereskedelmi igazgatója kifejtette azt is, hogy a lépés rövid távon rontja Magyarország verseny­képességét és vonzerejét a turisták és légitársaságok számára. Gyakorlatilag huszonnégy órának sem kellett eltelnie, hogy a Ryanair át is hárítsa az utasokra az extraprofitadót, sőt a korábban megvásárolt, de július 1-je utáni utazásokat is érinti a sarc, így utasonként 3900 forintot szednek be. Nagy Márton ezt követően bejelentette: fogyasztó­védelmi vizsgálatot kezdeményez a Ryanair árképzési gyakorlatával szemben, mire válaszul a légitársaság útonállónak nevezte a kormányt, Nagy Mártonnak pedig felajánlotta, hogy elküldi a Közgazdaságtan tökfejeknek című, laikusoknak szóló tankönyvet.

A légitársaságok a pandémia utáni kilábalás egyértelmű nyertesei”

Michael O’Leary a Hvg.hu-nak adott interjúban egyenesen leidió­tázta és leostobázta a minisztert – tőle egyébként nem áll távol a dráma és mások sértegetése. A The Telegraphnak nyilatkozva a minap címeres idiótának nevezte Boris Johnson brit miniszterelnököt.

Fotó: AFP / Tolga Akmen

„Aki így kommunikál, az vélhetően az utasokkal is így kommunikál” – mondta a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és azt javasolta, ha van lehetőség, az utasok válasszák a konkurens légitársaságot a Ryanair helyett. 
A fogyasztóvédelmet felügyelő Igazságügyi Minisztérium pedig soron kívüli vizsgálatot rendelt el, jelezve, „az a hangnem, amit a Ryanair vezetése ütött meg a magyar kormánnyal szemben az elmúlt napokban, a panaszok alapján általánosan előfordul a cég részéről az utazóközönséggel szemben is, ami megengedhetetlen”. A tárca szerint akár 2 milliárd forint bírságot is kiszabhatnak a Ryanair­re. Eközben a légitársaság sem maradt tétlen: levélben buzdítja utasait, hogy írjanak Nagy Mártonnak, és tiltakozzanak az „idióta extraprofitadó” ellen. Ehhez egy formalevelet is megfogalmazott, amelyet egy gombnyomással el lehet küldeni 
a Miniszterelnöki Kabinetirodának.

A Magyar Nemzet összeállításából egyébként az derül ki, hogy az utóbbi években tekintélyes lajstrom állt össze a hatóságoknál a Ryanair-­ügyfelek meg­károsításáról szóló esetekből. A panaszok általában a járatkésések esetén elvárt tájékoztatás vagy ellátás hiányáról, a kifizetett szolgáltatások vagy jogos kártérítések elmaradásáról, rejtett költségek felszámításáról, a poggyászok elkeveredéséről, illetve megtévesztésről, kiszolgáltatottságról szólnak.

Csak egy példa: a cég 2015-ben azért érdemelt ötven­milliós büntetést a Gazdasági Versenyhivataltól, mert a magyar nyelvű foglalási oldalán éveken át hamisan azt ígérte, hogy az ő alapbeállításként alkalmazott valutaváltó rendszerével jobban járnak a turisták, mint a saját bankjuk árfolyamaival. Emiatt számos utas nem tudta, hogy a jegy kifizetésekor választhatja saját bankja kedvezőbb átváltási árfolyamait is a Ryanair rendszerével szemben.

A GVH közlése szerint a kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatban felmerülő fogyasztói panaszokról, piaci anomáliákról és a szükséges teendőkről a napokban egyeztetett a fogyasztóvédelmi hatóság szakembereivel. A két hatóság folyamatosan együttműködik, hogy a lehető leghatékonyabban tudjanak fellépni a jogsértő reklám­gyakorlatok ellen, továbbá meg­egyeztek abban, hogy ha a fogyasztó­v­édelmi hatóság a versenyhivatal hatáskörébe tartozó, feltételezetten jogsértő kommunikációt talál, a GVH haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket. A múlt héten aztán a Védett Társadalom Alapítvány fogyasztóvédelemmel is foglalkozó Budapest-bizottsága feljelentést tett a Ryanair ellen, mivel a weboldalán megtévesztő üzenetekben letagadja az extraprofitadó miatti díjemelést. Az Atka Fogyasztóvédelmi Egyesület pedig közérdekű pert indított amiatt, hogy a cég szabályzata megengedi az adók és a díjak utólagos áthárítását a fogyasztókra. 

Bevált gyakorlat

Kétségtelenül a Ryanair és Michael O’Leary tiltakozik a leghevesebben, ám aligha meglepő módon a versenytárs Wizz Airnek sem tetszik a kormány lépése. A magyarországi székhelyű cég jelezte, hogy a július 1-jéig megvásárolt repülőjegyek esetében nem hárítja át utasaira az extraprofitadó által okozott pénzügyi terheket, de a változás minden valószínűség szerint érinti majd a jegyárakat. Hasonlóan nyilatkozott az EasyJet is.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Nem árt tisztázni: ha nem is extraprofitadó néven, de Európa országainak több mint felében megadóztatják a légitársaságokat, többnyire az utasok desztinációjától függően. A Tax Foundation nonprofit szervezet összeállítása szerint például 2018-ban Európában az Egyesült Királyság számított rekordernek, utasonként átlagosan 40 eurónyi adót fizettetett, Olaszországban ugyanez a szám nagyjából 23, Norvégiában 20 euró volt.

Az Egyesült Királyság utasonként átlagosan 40 eurónyi adót fizettetett”

Az adó Németországban sem ismeretlen, és elsősorban klímavédelmi szempontok hívták életre. Idén tavasszal a német statisztikai hivatal azt közölte, hogy 2021-ben 526 millió euró folyt be a légi közlekedést sújtó adóból, ami körülbelül 
50 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. Érdekesség, hogy a zöldpárti külügyminiszter, Annalena Baerbock tavaly kancellárjelöltként nekiment a belföldi rövid repüléseknek. Szerinte nem volna szabad megengedni, hogy például Hamburgból Berlinbe lehessen repülni.

Hollandiában az út hosszától függetlenül 8 euró az adó, Franciaországban a foglalt osztály is számít. Ausztriában főleg a rövidebb, 350 kilométer alatti utakat adóztatják, amelyek esetében 30 euró, az összes többi járaton 12 euró a teher mértéke. Tény tehát, hogy nem ismeretlen a műfaj más országokban sem, bár kétségtelen, hogy a légitársaságok a fogyasztókkal fizettetik meg a pluszköltséget.

A nagy nyertesek

Ami a légitársaságok helyzetét illeti, kétségtelen, hogy soha nem látott válságot hozott a koronavírus­-járvány a szektorban, s a krízis nem minden szereplőt érintett egyformán. A Portfolio múlt év végi elemzéséből kiderül, hogy látványos előnyre tettek szert a diszkontcégek a hagyományos légi­társaságokkal szemben: ugyan a járvány előtti utolsó évhez, 2019-hez képest a bevételeik nagyobb mértékben estek vissza 2020-ban, a visszaépülésük sokkal gyorsabb. Ezzel összecseng a Makronóm Intézet elemzése, amely rámutatott: bár a légitársaságoknak súlyos kárt okozott a pandémia, az elhalasztott utazások és a nagy utazási kedv most érdemben növeli a profitjukat, akár a válság előtti szintet is meghaladó mértékben. Így a légi­társaságok a kilábalás egyértelmű nyertesei lesznek. 

A Wizz Air esetében a járvány berobbanása után, 2020 áprilisában a gépek 3 százaléka repült, augusztusban ez visszaugrott 80 százalékra, majd novemberben újra 10 százalékra csökkent, 2021 nyarán aztán ismét 100 százalékra emelkedett a repülési teljesítmény, hogy aztán 2022 tavaszán már a járvány előtti szint 140 százalékán teljesítsen a társaság.

A Ryanairnél március óta az utasok száma meghaladja a 2019-es adatokat, az áprilisi szint 5,5 százalékkal jobb, mint a három évvel azelőtti. A kormány éppen ezzel magyarázza, miért érinti a légitársaságokat is az extraprofitadó.

Káosz a reptereken
Kaotikus a helyzet a nagy repülőtereken a tömeges járattörlések miatt, a légikikötők nem tudnak úrrá lenni a munkaerőhiányon – számolt be június végén az Indóház közlekedési portál. Az amszterdami Schiphol volt az első, amely bejelentette: limitálja a nyári nagyszezon idejére a reptérre érkező és induló járatokat; a földi személyzet elégtelen létszáma miatt épp a legforgalmasabb időszakban kell napi 70 ezer utasra csökkenteni a forgalmat, ami 13,5 ezer üléssel kevesebbet jelent mindennap ahhoz képest, amennyi a légitársaságok menetrendjében szerepelne. A londoni Gatwicknek napi 50 járatot kellett törölnie, a főszezonra jellemző napi 900 helyett csak 850-et tud kiszolgálni. Jelentős személyzethiány sújtja a Wizz Airt, a társaság múlt péntek este Párizsban hagyta a Budapestre készülő utasokat anélkül, hogy szállást, segítséget, vagy egyáltalán tájékoztatást adott volna nekik.

Érdemes megjegyezni, hogy a Ryanairt és szabad szájú vezetőjét az elmúlt évtizedekben a botrányok sem kerülték el. Mint azt a Mandiner.hu megírta, a cég a 2000-es évek végén kivezette a hagyományos reptéri utasfelvételt, azóta az utasoknak maguknak kell gondoskodniuk a beszállókártyájukról. Akkoriban okostelefonok híján otthon kellett őket kinyomtatni, aki pedig elfeledkezett erről, az mélyen a zsebébe nyúlhatott. „Úgy gondoljuk, hogy ha ilyen hülyék, akkor nyugodtan fizessenek hatvan eurót” – fogalmazott a feledékeny utasokkal kapcsolatban O’Leary. Persze nem minden ötlete lett siker. Ott volt például a fizetős vécék elképzelése is, amelyből aztán nem lett semmi.

Az utóbbi években tekintélyes lajstrom állt össze a hatóságoknál a Ryanair-ügyfelek megkárosításáról szóló esetekből”

Gondban az ellenzék

A nemzetközi nagyvállalatokat érintő, ideiglenes és különleges sarc nehéz helyzetbe hozta a politikai ellenzék szereplőit is: a költségvetési érdek vagy a profitorientált, a lakossági visszajelzések alapján sem mindig utasbarát társaságok mellé állnak.

A hivatalosan zöldpártként működő, így a Ryan­air nevével fémjelzett tevékenységet klímavédelmi megfontolásból is ellenezni hivatott Párbeszéd azt a megoldást választotta, hogy a Facebookon szavazást indított. Azt kérdezte, kinek drukkolnak a követőik ebben a konfliktusban: a kormánynak vagy a Ryan­airnek. A hét elejéig csaknem 2500 ember nyilatkozott, akik közül mintegy 1700-an a kormányzatnak szurkolnak, 660-an pedig az ír cégnek – vagyis két és félszer többen állnak a kormány mellett.

Az LMP-s Ungár Péter egy kommentben megosztotta a véleményét az ügyről. Kifejtette, szerinte egy zöldpárt nem igazán szurkolhat egy szennyező nagyvállalatnak. „A jogos kormánykritika nem szerencsés, ha nagyvállalatok simogatásába fordul át. Önmagában az, hogy a Ryanair adóterhe nő, nem lenne probléma” – jelentette ki.

A Demokratikus Koalíció úgy véli, a Ryanair tulajdonosának egy dologban egészen biztosan igaza volt: „Nagy Márton tényleg egy idióta. Ha a törvénytelen kormány ezt tudja felmutatni a válság és az élelmiszerárak elszállása közben, és ha Nagy Márton a kormányzati csodafegyver ezekben az időkben, akkor nagy bajban van Magyarország.”

A többi ellenzéki párt inkább hallgat a vita kapcsán.

„Leszarom, ha senki sem kedvel” – kicsoda Michael O’Leary Ryanair-vezér? – Greczula Levente László írása a mandiner.hu-n

Nyitókép: AFP / Nicolas Economou / NurPhoto

Összesen 76 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Valóban nem a szívem csücske a Ryanair és általában a légiközlekedés.

Talán álmodni: ez a bökkenő.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés