A kőolaj moralitása
Alex Epstein a kaliforniai Ipari Fejlődésért Központ (Center for Industrial Progress) alapítója, maga alkotta szakterülete az energiapolitika etikája. Filozófiát és számítástechnikát tanult a világ egyik legjobbjának számító Duke Egyetemen, és már az iskolai lap főszerkesztőjeként is kifejezetten élvezte a provokatőr szerepét. Hogy attitűdje a diákévek óta sem változott, arról tanúskodik első könyvének címe: The Moral Case for Fossil Fuels (erkölcsi érvek a fosszilis tüzelőanyagok mellett). Amit a kritikusoktól kapott, így sem volt elég, legújabb műve már Fossil Future: Why Global Human Flourishing Requires More Oil, Coal, and Natural Gas—Not Less (fosszilis jövő – miért van szükség az emberiség virágzásához nem kevesebb, hanem még több olajra, szénre és földgázra) címmel jelent meg. Célja, hogy „kibelezze az üzemanyagok elleni háború mögötti mentális keretrendszert”. Állításai számos ponton megkérdőjelezhetők, ám remek vitaalapot jelentenek.
Epstein szerint a fosszilis tüzelőanyagok valójában nem növelik, hanem csökkentik a természeti katasztrófák társadalmi költségeit, amit azzal támaszt alá, hogy bevezetésük óta 98 százalékkal csökkent az éghajlattal bizonyíthatóan összefüggő halálesetek száma. Ez természetesen nem a klimatikus viszonyok javulásának, hanem „a technológia által gyakorolt hatalmunk növekedésének eredményeként megerősödött társadalmi ellenálló képességnek köszönhető, például a fűtésnek és a légkondicionálásnak”.
