Az ALDE pártcsalád – amelynek EP-frakciója 2019-ben vette fel a Renew Europe nevet – hirdetett értékei közé tartoznak olyan dolgok, mint a liberális és demokratikus értékek, ezek előmozdítása az Európai Unióban és Európa egészében, hogy egy szabad és liberális Európa szülessék.

A pártcsalád gyűjtőhelye mindazon pártoknak, amelyek elvileg ezen elvek mentén képzelik el Európát.

Ez a pártcsalád vette fel soraiba teljes jogú tagként, nagy ováció mellett a napokban, a dublini pártkongresszuson Volodimir Zelenszkij elnök pártját, a Nép Szolgáját (Szluha narodu), mint arra egyébként már február végén az orosz offenzíva legelején ígéretet is tettek.

Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke és ma is meghatározó politikusa időzítésében és tartalmában is meglehetősen vitatott Facebook-bejegyzésben adott hangot örömének, Trianon évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján méltatva Ukrajnát és Zelenszkijt, akit úgy üdvözölt: „Isten hozott benneteket Európa előszobájában!”, Zelenszkijt pedig „háborús hősnek” nevezte, majd azzal zárta június 4-i bejegyzését, hogy „Sláva Ukrayíni!”. Ezt a mondatot – amelyet a nem kis részben neonáci figurákból verbuválódott Azov-gárdisták karlendítéssel kísérve is szokták használni – ugyan

Ami Zelenszkij pártjának felvételét illeti, az két szempontból is igen érdekes kérdéseket vet fel.

Liberális könyvégetés

Egyrészt a liberális értékek komolyan vétele kapcsán. Emlékeztetőül: Zelenszkij már az orosz offenzíva előtt is

az Ellenzéki Platform – Az életért nevű baloldali szervezetet is, mondván, ezek oroszbarátok. Már a háború előtt orosz vonatkozású mesekönyveket(!) tiltottak be, illetve a közkönyvtárakban összesen százmillió könyv kapcsán döntötték el, hogy

Ugyanide kapcsolódik – emberi jogi oldalról – a sokat emlegetett oktatási törvény 7. cikkelye, amely ellen egyébként hatályba lépésekor hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezen felül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez. A törvényről egyébként még az Európa Tanács is megállapította, hogy akadályozza a kisebbségek anyanyelven történő tanítását.

Megkerestük természetesen az ALDE pártot, hogy rákérdezzünk, mennyiben egyeztethetőek össze ezek a dolgok az általuk vallott liberális értékekkel – ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Szándék van?

A másik szempont a kárpátaljai magyarság érdekének érvényesítése. Fekete-Győr posztjában azt állítja, hogy Ukrajna EU-tagsága a kárpátaljai magyarok érdeke is, ami önmagában biztos, hogy nem ennyire egyszerűen megválaszolható kérdés; ugyanakkor arra a kérdésünkre, amit a pártnak küldtünk, hogy vajon megpróbálták-e a Nép Szolgájának ALDÉ-hoz csatlakozása feltételéül szabni, hogy legalább ebben a kérdésben engedjen a kárpátaljai magyarok szorításán az ukrán elnök és pártja, nem kaptunk választ.

A Momentum egyébként korábban sem mutatott kiemelt érzékenységet a határon túli magyarok sorsa kapcsán: ismert Donáth Anna kijelentése, aki szerint a felvidéki magyarok legyenek „büszke szlovákok”. Donáth egyébként a Renew Europe frakció szlovákiai tagja, a Progresszív Szlovákia magyar platformjának vendége volt Révkomáromban – „értelemszerűen” a magyar párt a Magyar Közösség Pártja ellenében kampányolt felvidéki magyarok körében. De még emlékezetesebb volt Fekete-Győr András fellépése a Momentum romániai testvérpártja, az USR-PLUS mellett, ezúttal a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenében. Bár lapunknak adott korábbi interjújában Tomos Endre erdélyi származású momentumos politikus elismerte, hibáztak ezekben a kérdésekben, és tanultak belőle, Fekete-Győr posztja nem azt mutatja, hogy valóban felülvizsgálták volna a pártérdek és a határon túli magyarság érdekeinek fontossági sorrendjét.

Magyar érdek, pártérdek

De nézzük meg, ha szándék lett volna a kárpátaljai magyarok sorsának javítására, mik lehettek volna a Momentum lehetőségei Zelenszkij párjának ALDE-hoz csatlakozása kapcsán. Hogy a párt erőpozíciója milyen a pártcsaládon belül, nem tudhatjuk – hetven tagról beszélünk –, mindazonáltal már az ALDE honlapján elérhető első bemutatkozó videóban Fekete-Győr András, a párt akkori elnöke és Cseh Katalin, a párt EP-képviselője vonulnak egy momentumos menet élén.

Emellett a pártcsalád éppen a napokban erősítette meg Berg Dánielt alelnöki pozíciójában – nincs még egy olyan magyar EP-képviselő, aki ilyen magas rangot viselne bármelyik európai pártcsaládban, vagyis mondhatnánk,

amely nem mellesleg a harmadik legnagyobb erő az Európai Parlamentben.

Egy új párt, jelesül Zelenszkijék felvételéhez a párt alapszabálya szerint a Párttanács kétharmadának szavazata kell, ezzel úgy tűnhet, a Momentum voksai eltörpülnek a többi szervezet mellett. Ugyanakkor Berg Dániel elnökhelyettesként a Pártbüró, vagyis a szűk napi döntéshozó törzs tagja, amely előzetesen elbírálja, megfelel-e az ALDE által vallott értékeknek egy jelentkező párt, vagy sem. Azaz már ebben a szakaszban is élhetett volna kifogással Berg, még azelőtt, hogy a Párttanács elé kerül a döntés.

Hogy tett-e ilyet, nem tudjuk, hiszen a Momentum továbbra is válasz nélkül hagyta a kérdéseinket.

Nyitófotó: Facebook