Hét kérdés a Fertő tavi beruházásról, amire sosem kaptál rendes választ

2022. május 13. 15:00
Körbebetonozás, fecskeirtás, óriási szálloda a nemzeti park közepén? Válaszokat adunk a Fertő tavi beruházással kapcsolatos összes kínos kérdésre.

Körbe lesz-e betonozva a Világörökség részét képező Fertő tó?

Ez a legfontosabb kérdés, amivel kapcsolatban a baloldali média nem hajlandó közölni az egyébként cseppet sem bonyolult valóságot. NEM. Sem körbebetonozva, sem lebetonozva nem lesz a Fertő tó. Az alábbi térképen sárgával jelölt területet érinti a beruházás:

Aki a számok nyelvét jobban érti: a beruházás két kilométer hosszú partszakaszon 0,52 négyzetkilométert érint. Összehasonlításul: a Fertő területe 285 négyzetkilométer, a partvonalat a lehető legközelebb követő bicikliút hossza 125 kilométer; a tó magyarországi területének hét, teljes területének 1,8 ezrelékéről beszélünk. És ez még mindig csak a teljes beruházási terület, ennek azonban az elsöprő többségén nem betontemető épül majd, hanem zöldfelület; valódi építkezés,

beton csak a Fertő magyarországi területének 453 milliomod részére kerül majd.

De még ezeket a mikroszkopikus lebetonozott részeket is érdemes közelebbről górcső alá venni, mert a most lebetonozandó területek között megtalálható például az üdülőtelep világörökségi helyszínnek nehezen nevezhető murvás parkolója, ahol a lebetonozás kifejezetten környezeti haszonnal jár majd – ugyanis nem folyik majd mindenféle mocsok, szemét és olaj a murváról a tóba.

De ez Natura 2000-es védett terület egy nemzeti park közepén! Ide semmit nem szabad építeni, nem?

Dehogynem. Vessünk egy pillantást az alábbi zónatérképre:

A nemzeti parkok területe nem monolit tömb – nem is lehet az, hiszen számos nemzeti park magában foglal településeket is, amelyek definíció szerint be vannak építve. A Fertő-Hanság Nemzeti Park, akárcsak az összes többi, övezetekre oszlik. Vannak természeti övezetei – ilyen például a világ második legnagyobb egybefüggő nádasa, a hatezer hektáros Fertő tavi nádas. Ezeken a területeken nemhogy építkezni nem lehet, de embernek belépni sem. Aztán vannak természetkímélő hasznosítási övezetei, amelyeket minimális mértékben lehet hasznosítani, és ahova legalább a nemzeti park dolgozói, illetve kutatók beléphetnek. És vannak szolgáltató övezetei: a parkon belüli összes település, illetve a természeti értékkel nem bíró,ember által használható, beépíthető területek. Az ausztriai Fertő-part összes strandja ilyen területen található, a magyarországi parton pedig összesen egy ilyen szakasz van – az a két kilométer hosszú fertőrákosi terület, ahol eddig a lepukkant vízitelep működött, amelynek helyén most a Fertő tavi beruházás megvalósul. A szakasz környezetvédelmi besorolása tehát épp ugyanaz, mint az összes osztrák strandé: a nemzeti park beépíthető szolgáltató övezete.

Ez az egyetlen olyan hely Magyarországon, ahol a természeti értékek sérülése nélkül – sőt, több tekintetben egyenesen pozitív környezeti hatással – hozzáférést lehet adni a lakosságnak a tóhoz.

Ezért is nehéz értelmezni azt, amikor a térség jobbikos képviselőjelöltje, Brenner Koloman úgy fogalmaz: a fertőrákosi „gigaberuházás” helyett inkább Balfot és Hegykőt kellene bevonni a partmenti turizmusba. Ezekről a településekről ugyanis fizikai lehetetlenség úgy strandot nyitni, hogy az ne a legszigorúbban védett természeti övezetet tarolja le. Ez csak Fertőrákosról lehetséges.

Hogy micsoda? A Fertő tavi beruházásnak pozitív hatása lesz a környezetre?!

Így van – a tavat szennyező murvás parkoló felszámolásán túl például az is jótékony hatást gyakorol majd a tóra, hogy

a cölöpházak csatornáiból sem ömlik majd a Fertőbe a szennyvíz,

az ide épülő szálloda, apartmanházak, egyéb létesítmények tisztességesen be lesznek a kötve a város csatornahálózatába. Mikor Kocsis-Cake Olivio párbeszédes exképviselő és Jakál Adrienn, a Párbeszéd soproni önkormányzati képviselője bejárták a Fertő tavi beruházás területét, kifogásolták, hogy eltűnik egy „gyönyörű” nádszegélyes móló – miközben ennek felszámolása is konkrét környezeti haszonnal jár, ugyanis a móló áramlási problémát okozott, iszaplerakódást idézett elő a strandon. Sőt: már a beruházás alatt (!) tapasztalható volt, hogy visszajöttek a területre onnan korábban hiányzó madárfajok, és a beruházás következtében létrejövő új vízi élőhelyekre olyan madarak is beköltöztek, amelyek eddig hírből sem ismert a fertőrákosi strand: a gulipán és a kis lile.

Tönkremegy a tó élővilága nádasostul, fecskéstül, denevérestül?

Nem. A fecskék a beruházás alatt is kiemelt védelmet élveztek, külön erre a célra kialakított műfészkekbe fészkelhettek, mikor a fészkeiknek eddig otthont adó cölöpházakat lebontották – a műfészkeket egyébként már jóval a cölöpházak bontása előtt felállították, és a beruházás elkészülte után is megmaradnak majd. (De a fecske egyébként találékony madár, ezt a beruházással párhuzamosan folyó biomonitoring is megmutatta: amelyik fecskének nem tetszett a műfészek, az talált magának fészkelési lehetőséget Fertőrákoson.)  A beruházás területén nincs védett hínár, így ezt sem fogják a strandolók károsítani. Egyetlen dolog fogja valamelyest növelni a tó ezen területére nehezedő környezeti nyomást: az, hogy az eddiginél több hajó fog közlekedni errefelé – igaz, eddig is jártak erre hajók, és sem eddig, sem ezután nem mentek a védett területek közelébe sem, de a hajózásra alkalmas területen valóban több hajó fog közlekedni.

De hiszen fontos nemzetközi szervezetek ellenzik a beruházást.

Dehogyis. Az UNESCO Világörökséggel kapcsolatos tanácsadó szervezete, a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsával egybehangzó véleményében nyilvánította ki, hogy a lebontott cölöpházak semmiféle világörökségi értéket nem képviselnek, ráadásul a hatályos jogszabályoknak sem felelnek meg. A vízi élőhelyek védelmét szabályozó Ramsari Egyezmény Nemzeti Bizottsága is egyértelműen támogatólag fogalmazott a beruházással kapcsolatban: a terület ökoszisztémájában változás nem következett be és nem is várható, a tervezett átalakításoknak nincs természetvédelmi szempontból jelentős káros hatásuk, sőt, a csatornák kotrása kifejezett elősegítni a nádasok vízellátását, a beruházás pedig olyan területre koncentrálódik, amelyen már évtizedekkel a Fertő ramsari védelem alá vétele előtt működött egy vízitelep.

A beruházást egyedül a Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmában tevékenykedő, Brenner Kolomannak kampányoló soproni ősszocialista Major Gyula és az ő Fertő Tó Barátai Egyesülete ellenzi – illetve velük közösen felvonulva a Greenpeace.

Major Gyula Márki-Zay Péter oldalán

Akkor mit csinál a tónál a Greenpeace?

Őszinték leszünk: nem tudjuk, mert a tevékenységük környezetvédelmi szempontból nehezen értelmezhető – és néha egyenesen illegális is. Komoly hírnévre tett szert a Greenpeace tavaly júniusi fecskefészek-felszabadítási akciója, melynek keretében az aktivisták „védett fecskéket mentettek” – miközben valójában csak leszaggatták a madárvédő hálókat a lebontandó cölöpházakról. A védőhálók nem véletlenül kerültek oda, hanem azért, hogy a fecskék ne a munkagépek közé fészkeljenek, hanem ornitológus vezetésével máshol kialakított műfészkekben – ebbe a környezetvédelmileg tökéletesen rendben lévő, egy fecskét sem veszélyeztető folyamatba rondítottak bele az önjelölt „környezetvédők”. A koronavírus-járvány idején volt arra is példa, hogy a Greenpeace aktivistái behatoltak a nyilvánosság elől lezárt építési területre, majd a hatóságok megérkezésekor nem mertek kimenni, inkább Ausztria felé távoztak – ahol aztán az osztrák rendőrség fogadta őket, érdeklődve, hogy hallottak-e már a koronavírus miatti beutazási korlátozásokról, és nem óhajtanák-e őket betartani.

Greenpeace-akció a Fertő partján

Miért nem zavarják az osztrák beruházások azokat, akik a magyar beruházás ellen tiltakoznak?

Miközben Ausztria – a környezetvédelmi elvárásokat hol betartva, hol azokra fittyet hányva – évtizedek óta üzemeltet strandokat, kikötőket és vízi üdülőtelepeket a Fertő ausztriai partjain, Magyarországon a nagyközönség pedig jóformán egyáltalán nem tud hozzáférni a tó magyar oldalához. Ezen a helyzeten változtat majd a fertőrákosi beruházás, melynek ellenzői az osztrák projektekre egy szót sem szólnak. Padisák Judit biológus, limnoökológus, az MTA levelező tagja, a Fertő tavi beruházást ellenző egyik legnagyobb ívű írás szerzője szerint „a tó osztrák része egészen más történeti háttérrel bír: ott régóta vannak kisebb-nagyobb települések közvetlenül a víz mentén, a szántóföldek a legtöbb helyen a partig érnek, vagyis a tó környéke eleve olyan civilizált, mint nálunk a Balaton vidéke”. Azaz: az osztrákoknak szerinte azért szabad azt, amit nekünk nem szabad, mert ők már régebb óta csinálják.

De van erre más lehetséges magyarázat is – nem kizárt, hogy a magyarországi Greenpeace-t jó eséllyel épp e beruházás megtorpedózásának céljából elfoglalhatta az osztrák lobbi. Legalábbis erre utal írásában Szarka László geofizikus-mérnök, akadémikus.

 

***
Ismerkedjen meg hangoscikkeinkkel!


 

Összesen 55 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha Magyarország épül. minden egyes építmény: 100 tőrdöfés a ballib kazárkomprádorok számára.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés