A feltörekvő politikus minden kultúrharcos ügybe beleáll a konzervatív oldalon – most a hatalmas Disney-vel háborúzik a genderpropagandát tiltó floridai törvény kapcsán.
Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban
Fokozódik a kulturális hadviselés az Egyesült Államokban: teljes arzenáljával egymásnak feszül a woke ideológiáért küzdő Disney és Florida republikánus kormányzata. S a harc közben két fontos jogi kérdés marad megválaszolatlanul: mit engedhet meg magának egy vállalat a politikában, és vajon a cégeknek is van-e szólásszabadságuk?
A csatározások republikánus főhőse, Ron DeSantis 2019-ben lett floridai kormányzó, miután elődje, Rick Scott a szenátusba váltott; előtte 2013-tól 2018-ig képviselt a kongresszusban egy republikánus környékhez képest szokatlanul városias kerületet, a floridai hatos számút, amelyben a híres daytonai NASCAR-versenypálya is található.
A Harvardon végzett és a tengerészgyalogságnál is szolgáló Ron DeSantis Donald Trump támogatásával húzta be a floridai kormányzói széket,
Eközben szabadságpártian kezelte a covidjárványt, és kemény törvényeket nyújtott be a woke indoktrináció egyetemi oktatása, a nehezen ellenőrizhető levélszavazás, valamint a személyi igazolványukat felmutatni nem képes emberek szavazása ellen. Szakpolitikai kérdésekben viszont behúzott középre, tanári fizetéseket emelt, sokat tett az Everglades nemzeti park védelméért, sőt még a marihuána legalizálását is támogatta – így építve magának támogatottságot a demokrata szavazók körében is. Ezt is várja tőle a republikánus bázis: trumpi kemény kultúrharcot az exelnöknél jóval sikeresebb módon, szakpolitikai kompetenciával és politikai finommotorikával felvértezve.
magyar miniszterelnök. A lap úgy tudja, az iskolai genderpropagandát tiltó jogszabályt a magyar pedofiltörvényről mintázták, és Varga Judit javaslatából merítették az ihletet az azóta már bíróság előtt lévő közösségimédia-törvényhez. Zack Beauchamp voxos újságíró szerint tehát DeSantis valójában az „amerikai orbánizmus” feltalálója – meglátjuk, a választási eredmények is eszerint alakulnak-e majd.
De mi is ez a nagy floridai genderpropaganda-vita? A történet március elején kezdődött, amikor a floridai képviselőház elé került egy törvényjavaslat a szexuális orientáció és a nemi identitás oktatásának tilalmáról negyedik évfolyam alatt, illetve negyedik felett is „olyan módon, ahogy az a diákok kora vagy fejlődése szempontjából nem megfelelő”.
A House Bill 1557 nevű törvényjavaslatról azonnal elindult az itthonról ismerős kultúrharc: a republikánus államvezetés szerint a szülő oktatási jogairól szóló törvényről van szó (Parental Rights in Education Act), a demokrata ellenzékkel kötelékben repülő lmbtq-szervezetek pedig „ne mondd, hogy meleg” törvényről (Don’t Say Gay Bill) beszélnek. A negyedik évfolyamnál idősebb diákokra vonatkozó rész szándékosan homályos megfogalmazása különösen szúrja az lmbtq-lobbi szemét, ugyanis Amerikában szokás mindenért pereskedni – és pont az ilyen törvényekre alapozva indíthat hosszú pereket az az aggódó szülő, akinek nagyon nem tetszik a gyermeke indoktrinációja.
az óriási Walt Disney World komplexumot üzemeltető The Walt Disney Company. Dolgozói nyomásra Bob Chapek vezérigazgató március 9-én két lábbal szállt bele Ron DeSantisbe. A társaság évtizedek óta demokrata és republikánus politikusok kampányait egyaránt bőkezűen támogatva, harmincnyolc helyi lobbistáját bevetve szerez meg magának mindent az államtól, amit csak akar, ám a törvény március 28-ai aláírása után leállította a floridai kampányok finanszírozását – helyette pedig belengette, hogy a továbbiakban a törvény eltörléséért fog küzdeni.
A kormányzó nem maradt a Disney adósa: április 22-én aláírta az SB 4-C törvényt, amivel jövő júniusi hatállyal feloszlatta a Reedy Creek fejlesztési kerületet – azt az Orange és Osceola megye határán fekvő, 101 négyzet-kilométeres „államot az államban”,
(Pontosabban nem konkrétan Reedy Creeket oszlatta fel, hanem minden 1968 novembere előtt létrejött különleges fejlesztési kerületet, de ilyenből csak egy van, a Disney-é – a vak is látta, hogy ez a törvény ellene irányult.)
E furcsa képződmény 1967-ben jött létre, hogy lehetővé tegye a Disney egyedülálló floridai birodalmának működését – az óriási területen ugyanis négy hatalmas szárazföldi és két vízi vidámpark üzemel 75 ezer alkalmazottal, 18 szálloda 24 ezer szobájával, éttermekkel, illetve bevásárlónegyeddel. E hatalmas, évente ötvenmillió látogatót és ötmilliárd dolláros adóbevételt generáló komplexum 215 kilométeres úthálózatának fenntartását, tűzvédelmét, rendvédelmét, áramellátását, vízellátását és víztisztítását a Disney maga látja el Reedy Creeken keresztül a saját magától beszedett évi 105 millió dollárnyi adóból. Emellett így sokkal könnyebb a Disney World természetüknél fogva kissé extravagáns építkezéseinek engedélyeztetése is – sőt bizonyos infrastrukturális beruházások finanszírozásához Reedy Creek bocsátott ki kötvényt eddig körülbelül egymilliárd dollár értékben, így nem kellett a vállalatnak meggyőznie a megyéket arról, hogy adósodjanak el a kedvéért.
És bár Reedy Creeknek a Disney magasabb ingatlanadót fizet, mint az Floridában egyébként szabályos lenne, az óriáscég így is dollármilliókat spórol a közszolgáltatások és az építési engedélyek közvetlen menedzsmentjén – ennek végét lengette be DeSantis törvénye.
„Ha a Disney harcolni akar, rossz fickót nézett ki magának
– írta nemrég adománygyűjtő levelében a kormányzó. – Nem fogom engedni, hogy egy Kaliforniában székelő woke cég vezesse az államunkat.” Ebbéli álláspontját már tavaly júniusban is közölte, amikor egy beszédében úgy fogalmazott, „ha egy vagy az ilyen cégek közül, ha woke vezérigazgató vagy, és szeretnél beleszólni a törvényhozásunkba, nézd, ez egy szabad ország. De értsd meg, hogy ha így teszel, vissza fogok ütni”.
A törvény jövő júliusi hatálybalépése persze még jelentős időt hagy valamiféle megegyezésre – nem is véletlenül, hiszen Reedy Creek feloszlatása az államnak is sokat ártana, nem csak a Disney-nek. A közszolgáltatásokat ugyanis innentől kezdve Orange és Osceola megyének kellene átvennie mindenféle többletbevétel nélkül, ráadásul rájuk hárulna Reedy Creek adóssága is, így Scott Randolph, Orange megye adószedője szerint az ingatlanadó helyben akár 20 százalékkal is emelkedhetne. Igaz, ennek közvetlenül inkább a két megye demokrata vezetésére lenne hatása, de DeSantist épp pártokon átívelő népszerűsége teszi erőssé, így valószínűtlen, hogy bevállalná a megyék csuklóztatását – ahogy a Disney is megegyezési kényszerben van. Ki nem vonulhat, mert másik amerikai telephelye, a kaliforniai Anaheimban található Disneyland környékén egyáltalán nincs már helye fejleszteni, ráadásul Floridában óriási beruházásai vannak folyamatban.
A DeSantis–Disney-csörte rámutat az amerikai belpolitika nagyobb ívű tendenciáira:
de egyre gyakrabban vallanak kudarcot is e téren – a Donald Trump leváltása után kissé árván maradt konzervatív szavazók pedig olyan vezetők köré gyülekeznek, akik nem félnek a cégeknek betartani.
Ron DeSantis nem fél, annak ellenére sem, hogy ez bizony szakítás a párt évtizedes vállalkozáspárti irányvonalával. Indianában Mike Pence volt alelnök a kormányzósága idején a cégek nyomására felpuhított egy törvényt, amely lehetőséget adott a kisvállalkozóknak, hogy lelkiismereti szabadságukra hivatkozva ne szolgáljanak ki lmbtq ügyfeleket, DeSantis viszont már a Disney előtt ujjat húzott a transznemű sportolók női sportban való szerepvállalásának ügyében az országos egyetemi sportszövetséggel, valamint a szólásszabadság ügyében a közösségi médiumokkal – s az állama ellen bejelentett bojkottok rendre nem valósultak meg.
Ebből a republikánus választók is levonták a maguk következtetéseit: DeSantis Trump után a legesélyesebb republikánus elnökjelölt-aspiráns, a volt alelnök Pence pedig a fasorban sincs.
Két áprilisi felmérés is egyértelműen mutatja:
a republikánus elnökjelölti versenyben, messze Pence előtt – de ha Trump indulna, akkor is ő lenne a második 57:15 arányban.
A Disney-háború rengeteget segített neki az adománygyűjtésben, március végére már 105 millió dollár volt újraválasztási kampányának számláján – és minden esélye megvan arra, hogy a novemberi választáson Trump szokatlanul magas, 3,3 százalékos 2020-as előnyét tovább növelve biztos republikánus bástyává tegye a korábban mindig billegő Floridát.
Disneyland és Disney World: tiszta vizet a pohárba!
A floridai Disney Worldöt sokan keverik a kaliforniai Disneylanddel – pedig nehezen összehasonlítható dolgokról van szó: a floridai létesítmény több mint 100 négyzetkilométeren négy szárazföldi (Magic Kingdom, EPCOT, Hollywood Studios, Animal Kingdom) és két vízi (Blizzard Beach, Typhoon Lagoon) vidámparkot takar, a Los Angeles agglomerációjához tartozó kaliforniai Anaheimban pedig csak két vidámpark (Disneyland Park és California Adventure) működik, két négyzetkilométeren. Így a kaliforniai Disneyland egy hosszú hétvége alatt bejárható – a Disney World rengeteg látnivalójához azonban egy hónap sem lenne elég. Ez önmagában kitesz egy hosszabb nyaralást, amelyet segít húsz saját hotel (Kaliforniában csak három van), a disneylandi Downtown Disney-nél háromszor nagyobb bevásárlónegyed és egy külön transzferbusz az orlandói repülőtérről – a két Manhattannek megfelelő területű Disney World esetében ugyanis inkább komplett városról beszélhetünk. A Disney Worldhöz kötődik a társaság legtöbb politikai konfliktusa is, itt alakítottak ugyanis át két játékot (Splash Mountain, Pirates of the Carribbean) úgy, hogy az a woke igényeknek is megfelelve ne tartalmazzon afrikai népmeséket egy exrabszolga szájából, illetve kalózok általi nőárverezést – bár a „hölgyek és urak, fiúk és lányok” köszöntés a kaliforniai játékokról is eltűnt, nem csak innen. Anyagilag azonban a republikánus Florida tartotta életben a nagyvállalatot: a Disney World csak néhány hónapig volt zárva 2020-ban, a Disneyland viszont tavaly áprilisig ki sem nyithatott.
Nyitóképen: Ron DeSantis kormányzói kampánykörútján 2018-ban. Fotó: AFP / Nurphoto / Paul Hennessy
A Külügyminisztérium közleménye szerint sem az orosz energiákkal, sem pedig a Paks II. beruházással szemben nincsenek már hazánkat sújtó szankciók.
Szijjártó pedig azonnal ismertette a részleteket.
„Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem fogja tudni megállítani Ukrajna uniós csatlakozását” – szögezte le az ukrán elnök.
Pénteken az Egyesült Államokban tárgyal az Orbán Viktor miniszterelnök vezette delegáció Donald Trump amerikai elnökkel.
Leleplezték az elképesztő fejlesztéseket, a Nagy Fal adja a másikat!
Végül azt sikerült megállapítania, hogy „Magyarország gazdasága romokban hever”.
Az amerikai elnök szerint üldözik a fehér farmereket, ezért Dél-Afrika nem helye a világ vezetőinek fórumán.
