A magyar impresszionista: Ferenczy Károly emlékezete

2022. április 7. 19:01
Fordulatot jelentett a 19. század végi magyar festészetben a nagybányai művésztelep megalapítása. A meg nem értett Szinyei Merse Pált leszámítva a festőiskola képviselte a magyar kultúrában a Franciaországban kialakult impresszionista irányzatot. Az eredetileg egy Leroy nevű újságíró által gúnynévként használt impresszionizmus a nagybányaiak révén terjedt el Magyarországon. Portrénkban a nagybányai művésztelep egyik jelentős személyiségét, a 105 éve, 1917 tavaszán elhunyt Ferenczy Károlyt mutatjuk be. 

Írta: Paár Ádám

 

Ahogyan Franciaországban, úgy Magyarországon a középosztály eredetileg értetlenül állt a pillanatnyiság illúzióját megragadni kívánó festők munkássága előtt. Lassan érlelődött az a folyamat, hogy az impresszionizmus elfogadást nyert a magyar közönségben. Az elnevezésért egy Leroy nevű gúnyolódó újságíróé az érdem, aki ne is sejtette, milyen jót tesz a fiatal művészeknek. A 19. század végét még a historizáló festészet jellemezte Magyarországon, Székely Bertalan és Benczúr Gyula munkássága.

Ám a modernizmus friss szellemisége lassan átjárta a budapesti műtermeket és szalonokat. 

A magyar festők több nemzedéke tanult Münchenben. I. Miksa bajor király (1806-1825), éppúgy, mint utódja, I. Lajos király (1825-1848) „Isar-parti Athénná” fejlesztették a bajor fővárost, egyebek mellett a Képzőművészeti Akadémia megalapításával és támogatásával. Miksának valahogyan kozmetikáznia kellett azt, hogy elfogadta Napóleontól a királyi koronát, ami csábítóbb volt, mint a választófejedelmi cím. A bajorok idejében észbe kaptak, és átálltak a Napóleon-ellenes koalíció oldalára, így a korona megmaradt a Wittelsbachok fején.

Poroszország megelőzhette sok mutatóban Bajorországot: lehetett a német Spárta (ahogyan a porosz reakciósok büszkélkedtek, és ahogyan a német demokraták gúnyolták), lehetett gyorsabban iparosodó, mint Bajorország, s nemkülönben maga köré gyűjthette a németség többségét kitevő evangélikusokat. Ám a katolikus, és frissen királyi címet szerzett bajor Wittelsbachok azon a területen építkeztek, amelyhez a legjobbak voltak München adottságai: a művészetek, a kultúra terén.

A német kultúra modern fellegvára lett a szülője a magyar impresszionizmusnak,

legalábbis egyes személyeken keresztül.

Ferenczy Károly: A Bertalan-kert

 

Az 1824-ben alapított Képzőművészeti Akadémia padjait sok magyar koptatta. Sőt, akadt magyar professzor az intézményben: Benczúr Gyula. 1886-ban Hollósy Simon magánakadémiát alapított Münchenben. Itt tanult egy Freud Károly nevű festő, aki később magyarosította nevét Ferenczyre. A bánáti német családból származó ifjú előbb a magyaróvári akadémián tanult mezőgazdászatot. Ám a fiatalember jobban szerette rajzolni a természetet, mintsem – a szó szoros és átvitt értelmében – igába hajtani. Így jött az ötlet, hogy festészetet tanuljon. Mint minden festőtanoncnak a korban, az útja az „Isar-parti Athénba” vezetett. Az ugyancsak a bajor fővárosban tanuló Réti István Bohémek karácsonya című 1893-as festménye hűen visszaadja az idegenbe szakadt magyar művészek összetartását. 

1896-ban hat festő – Ferenczy, Hollósy, Réti, Thorma János, Csók István és Iványi-Grünwald Béla –

együttes döntésével művésztelep alakult Nagybányán.

Egy véletlennek köszönhető a máramarosi kisváros kiválasztása. Máramaros megye megbízásából Hollósy vállalta a kisváros közelében lévő huszti vár megfestését. Egész Európában divat volt a művészek körében a kivonulás a nyüzsgő nagyvárosokból a vidékre, az olajszagú műtermekből a természetbe. Az 1835-ben alakult barbizoni iskola volt az első fecske, bár itt még nem az impresszionista, hanem a realista tájképfestők alkottak. Hasonló művésztelep nyílt az oroszországi Abramcevóban és a dániai Skagenban. 

Az új festészeti irányzatok mögött a perifériák lázadása visszhangzott, különösen a kelta régióé, de a katalánoké és dánoké is. A francia művészek fölfedezték az érintetlen, vadromantikus, tenger ostromolta Bretagne-t, amely kelta kultúrájával és royalista miliőjével minden volt, csak nem tipikusan francia. A katalán művészeti reneszánsz, éppúgy, mint a skót szecesszió, rebellis kihívást intézett Madrid és London ellen, ahogyan München szelleme Poroszország ellen.

És az Osztrák-Magyar Monarchiában? Itt egyszerre kellett lázadni Bécs és a „magyar ugar” megrögzött kulturális hagyományai ellen. Nagybánya az ország északkeleti területén feküdt, távol Budapesttől, még távolabb Bécstől, vagyis a politikai és akadémiai centrumoktól.

Aki el akart vonulni a civilizációtól, az megtehette.

Ferenczy Károly: Nyilazók

 

Máramaros, a Keleti-Kárpátok belső vonulatában fekvő Gutin, a zöld mezők és havas hegyormok hálás témát, a pásztorok, parasztok és cigányok pedig olcsó modelleket jelentettek a festők számára. Állítólag Hollósy így kiáltott föl a művésztelepnek szánt szénapajtát látva: „Disznóól – lesz, ha majd birtokba vesszük.”

A nagybányaiak 1897-ben mutatkoztak be a Műcsarnokban. A klasszikus festészet hívei fanyalogtak, a modernek azonban lelkesedtek. Elég Bródy Sándort idézni: „Jövök a régi műcsarnok sötét termeiből és a szemem káprázik. A magyar festők nagy jövőjét láttam ott felragyogni.”

Ferenczy festészete a nagybányai évek alatt jelentősen változott. Eleinte az úgynevezett „finom naturalizmus” mestere volt. A müncheni évek alatt művészeti tekintetben a szimbolizmus, vallásfilozófiailag a panteizmus érintette meg Ferenczyt. Kevés olyan festő volt, aki tudatosan törekedett a fény-árnyék, levegő és napfény hatásainak érzékeltetésére, mint Ferenczy. Ahogyan Balzac újra meg újra átírta regényeit, Ferenczy újrafestette a képeit. Állandó témája a vallás (Királyok imádása, Hegyi beszéd, Háromkirályok, Józsefet eladják testvérei), a táj (Gesztenyefák, Dombtetőn, Nyári reggel, Márciusi est), és a női aktok (Női akt vörös háttérrel, Női akt korállal, Alvó cigányleány, Cigánylány). 

A 20. század elején Ferenczy csillaga emelkedett.

Kinevezték a Mintarajziskola tanárává, majd megalapította az idős Szinyei Merse Pállal, valamint Rippl-Rónai Józseffel a Magyar Impresszionisták És Naturalisták Körét (MIÉNK). Az egyesület célja az volt, hogy bemutatkozási lehetőséget nyújtson azoknak a művészeknek, akik kiszorultak modernizmusuk révén a klasszikusok által uralt Műcsarnokból. 1911-ben a MIÉNK zsürimentes kiállítást rendezett, amelyre az egyesület tagjai szabadon beküldhették alkotásaikat. A Műcsarnokba befogadást nem nyert alkotók bemutatkozhattak a decemberi ellenszalonon. Ugyanebben az évben a Nagybányai Festők Társasága megalakult, Ferenczy ennek elnöke lett. Rómában pedig öt képét állították ki. A művészeti viták megosztották a MIÉNK-et, és 1909-ben az úgynevezett Nyolcak kiválásával az avantgárd első fecskéi is megjelentek a magyar égbolton. 

Ferenczy Károly: Festőnő

 

Az I. világháború sem akadályozta Ferenczy pályáját. 1916-ban gyermekeivel közös kiállítása volt az Ernst Múzeumban. A következő évben, március 18-án hunyt el.

Gyermekei – Noémi, Béni és Valér – egyaránt művészek lettek.

A nagybányai iskola, minden viszontagság ellenére, működött tovább. Angol, francia, svájci, sőt indiai festő is akadt a művésztelepen alkotók között. Közben az I. világháború öldöklései, majd forradalmak és ellenforradalmak, vörös, fehér és fekete színű terrorok kavarogtak, és mindez nem kedvezett a nyugodt alkotómunkának.

A trianoni békeszerződés következtében a festőiskola Romániához került, és végül megszűnt 1937-ben. A poszt-nagybányai – vagyis posztimpresszionista – stílus azonban elszakíthatatlan a magyar kultúrától. Sokak számára mai napig az impresszionizmus „a” magyar festészet. Holott, mint Ferenczy sorsa mutatja, hosszú utat kellett megtenni idáig.

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés