Csaknem húszéves fennállásának mélypontját hozta el Jakab Péter pártjának a mostani országgyűlési választás. Pedig a Jobbik négy éve még az ellenzék vezető ereje volt. Most harmadannyi képviselőjük lesz az új Országgyűlésben, mint amennyivel 2018-ban nekivágtak a parlamenti ciklusnak. Jakab Péter pártjának irányváltása visszafelé sült el, szavazóik átpártoltak a Mi Hazánkba, az önálló karakter pedig már rég a múlté.
Totális vereséget szenvedett a baloldal a vasárnapi országgyűlési választáson, de ha az ellenzéki összefogásban részt vevő pártokat nézzük, a Jobbik bukta a legnagyobbat. Pedig elmúlt húszéves története során a párt komoly eredményeket is elért, volt, hogy a második legnépszerűbb politikai erőnek mondhatta magát. A kezdeteknél valószínűleg
A 2003-ban párttá alakuló, később a radikális jobboldalon a MIÉP helyébe lépő mozgalom 2006-ban mérettette meg magát először országgyűlési választáson, de ekkor még nem egyedül, hanem a MIÉP-Jobbik a Harmadik út néven létrehozott pártszövetség részeként, amelynek amúgy a Kisgazdák is a tagjai voltak. Csurka István ekkor már lejtmenetbe kerülő pártjával azonban nem értek el sikert, a 2,2 százalékos eredményük messze volt a parlamenti küszöbtől.
A párt 2006-ban elnököt váltott, ekkor lett a Jobbik vezetője az a Vona Gábor, akivel a legnagyobb sikereket érték el. A Jobbik először a 2009-es EP választáson indult el önállóan és 14,7 százalékkal a harmadik helyre futott be a pártversenyben, alig lemaradva a szocialisták mögött. Ezzel három képviselőt küldhettek az Európai Parlamentbe.
2010-ben már az országgyűlési választáson folytatták az erősödést: 16,6 százalékos listás eredményt elérve 47 mandátumot szerzett a párt, amely így harmadik erővé lépett elő a magyar politikai palettán. A Jobbik ekkor már csaknem egymillió támogatót tudhatott maga mögött. Igaz, egyéni körzetet nem tudtak elhozni, de az összeredményt nézve Vonáék ezen valószínűleg nem sokat bánkódtak.
Az ősszel tartott önkormányzati választáson a pártra adott össz-szavazatok száma már meghaladta az egymilliót, ami három polgármesteri és több száz képviselő-testületi helyet jelentett. Aztán 2014-ben az országgyűlési választáson is több mint egymillióan voksoltak a Jobbikra listára, a párt 20 százalékot ért el és így 23 képviselőt küldhetett az ekkor már 199 fősre csökkentett törvényhozásba.
Egyéni körzetet azonban ekkor sem szereztek, erre az egy évvel később a tapolcai körzetben a választókerület korábbi képviselője, a fideszes Lasztovicza Jenő halála miatt megtartott időközi választásig kellett várni. Rig Lajos győzelmével parlamenti képviselőik száma 24-re emelkedett.
2018-ban, a koordinált indulás mellett az ellenzék vezető erejévé váltak, ismét több mint egy millió szavazatot besöpörve. Ezzel 26 képviselői helyet szereztek a parlamentben. Rig Lajos időközi választási győzelme után a négy évvel ezelőtti országgyűlési választáson is nyertek egy egyéni körzetet: Pintér Tamás a Dunaújváros központú Fejér megye 4-es körzetében lett első. Pintér azonban nem sokáig volt tagja a Jobbik parlamenti frakciójának, miután egy évvel később Dunaújváros polgármesterévé választották, lemondott országgyűlési mandátumáról.
Mivel azonban a párt nem nyerte meg a választást, ígéretéhez híven Vona Gábor lemondott a pártelnökségről és kilépett a Jobbikból. Az új elnök Sneider Tamás lett, aki Toroczkai Lászlóval szemben indult a posztért. Toroczkait a választás után nem sokkal Dúró Dórával együtt kizártak a pártból. A Jobbikból velük együtt többen távoztak, majd csatlakoztak a megalakuló Mi Hazánk Mozgalomhoz.
Ősszel kizárták a pártból Volner Jánost, a párt egyik meghatározó politikusát is, ezzel pedig újabb lendületet kapott a távozási hullám, olyanok hagyták ott a frakciót, mint Apáti István, Szávay István, Hegedűs Lórántné vagy Varga-Damm Andrea. Mindennek meg is lett a következménye: a Jobbik a 2019-es EP választáson már csak 6,3 százalékos eredményt ért el, mindössze 220 ezren adták a voksukat a pártra.
Hiába beszéltek ugyanakkor arról, hogy szakítottak a radikális nézetekkel, a múlt folyamatosan szembe jött és jön velük, ahogy azt láthattuk Z. Kárpát Dániel botrányánál is.
A süllyedő hajó kormányát 2020 januárjában vette át Jakab Péter, ám a megmondóemberré avanzsálódott új elnök sem tudta megállítani pártját a lejtőn – hiába a provokatív hozzáállás, a parlamenti fenyegetőzések, a parízerkampány és a nép egyszerű gyermeke szerep. A Jakab által vezetett frakció a mögöttünk hagyott ciklusban 26-ról 17- fősre zsugorodott.
Az önfeladás és az elhibázott irányváltás pedig most a maga valóságában is megmutatkozott a választási eredményben: a Jobbik – betagozódva a baloldali összefogásba – rém gyenge eredményt ért el. A 29 egyéni jelöltjük közül egy sem tudott nyerni. Az összesen 56 képviselői helyet szerző ellenzékben így mindössze kilenc mandátum jut nekik, így frakciójuk a 2018-as eredményhez képest a harmadára olvad.
Gyüre Csaba kivételével (aki már az előválasztáson is alulmaradt) tíz eddigi képviselőjük zuhan ki vereségével a parlamentből, közöttük Szilágyi György, Rig Lajos, Stummer János vagy Potocskáné Kőrösi Anita.
A választási eredményeknek pedig még van egy számukra igen kellemetlen része: a Mi Hazánk Mozgalom parlamentbe kerülése és választási eredménye. A nemzeti radikálisok új pártja ugyanis nem csak hogy tagja lesz az új törvényhozásnak, de csaknem akkora frakciót tud majd alakítani, mint a Jobbik. Nem véletlen, hogy a Mi Hazánk eredményváróján gúnyosan nevettek Jakab Péter pártján, amikor ez nyilvánvalóvá vált.
Hogy a közös lista negyedik helyén a törvényhozásba jutó Jakab Péter ezzel hogyan számol majd el a választói és pártjának tagjai előtt, az még a jövő kérdése. A pártelnöknek jelenleg ugyanis csupán arra futotta az erejéből, hogy a választási vereséget egy az egyben Márki-Zay Péter nyakába varrja.
Nyitókép: Jakab Péter leadja szavazatát a 2022-es országgyűlési választáson (Fotó:MTI/Czeglédi Zsolt)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Deák Dániel szerint az „egyrészt-másrészt” nagymestere lelepleződött.
Nem mindenkinek van véleménye a budapesti békecsúcsról.
Akár a Jobbik javaslatát is hajlandó támogatni a cél elérése érdekében.
A helyi Tisza-szigeteknél néhány egykori helyi balliberális politikus be is próbálkozott, de Magyar Péterék igyekeznek távol tartani magukat tőlük.
Ha annyira árad és a TISZA, akkor kocsmai beszólogatás helyett nem inkább plusz tíz perc alvással vagy valami látókör-szélesítő reggeli olvasmánnyal kellene kezdeni a hetet?
Újabb provokációval próbálta meg elterelni a figyelmet a Tisza-adóról Magyar Péter.
Volodimir Zelenszkij szerint „a világ nem gyakorol elég nyomást Oroszországra”.
A Tisza Párt elnöke immár sokadjára szervezett rá a Fidesz DPK gyűlésére.
