Az elmúlt ciklusban egyre többen érezték úgy, hogy a közigazgatás gyors és hatékony.
Mennyire elégedett a hazájában nyújtott közigazgatási szolgáltatásokkal? – kérdezte meg az Európai Bizottság EU-szerte vállalkozásoktól, illetve állampolgároktól. A most közzétett eredményekből kiderül:
a magyar vállalkozások 40 százaléka elégedett kifejezetten (ami nagyjából egyezik az uniós átlaggal), ugyanakkor csak nagyjából minden tizedik cég elégedetlen, ami a svéd aránynak felel meg és kicsivel jobb a lengyelnél.
Uniós átlagban majdnem minden negyedik vállalkozás állította, hogy ők bizony elégedetlenek vagy nagyon elégedetlenek, de a németeknél ez az arány a 40 százalékot is eléri, amin belül 14 százalék „nagyon elégedetlen” (Magyarországon ezt a vállalkozások három százaléka állította). Érdekesség ugyanakkor, hogy a magyar cégek kifejezetten magas arányban (48%) nevezték magukat se nem elégedettnek, se nem elégedetlennek – kérdés, hogy valóban ennyi esetben kiegyenlített a mérleg (az se kizárt, természetesen), vagy közrejátszhat az is, hogy egy-egy ellenzéki érzelmű cégvezető kampány idején esetleg nem szívesen ismeri el, ha inkább elégedett a közigazgatás szolgáltatásaival. Mindenesetre ha elégedetlenek lennének, azt biztosan nem tartották volna magukban.
Az állampolgárok körében ugyanakkor kifejezetten többségben vannak az elégedett közigazgatás-használók – 55 százalék nyilatkozott így, az elégedetlenek aránya 13 százalék; utóbbi adat itt is fele az uniós átlagnak.
Hollandia, Franciaország, Szlovénia, Lengyelország, Németország, Románia, Horvátország, Spanyolország – ezekben az országokban például rosszabbnak érzik a polgárok a közigazgatási szolgáltatásokat, mint Magyarországon. Az Olaszországból nagy erőkkel Magyarországot minősítgető honfitársaink egyszer beszámolhatnának, milyen tapasztalataik vannak az ottani bürokráciával – az uniós felmérés által mutatott kép ugyanis meglehetősen lesújtó.
Amikor megadott lehetőségek közül ki kellett választani azt a hármat, amely a legjobban leírja az ország közigazgatását, a magyar állampolgárok messze átlag feletti arányban jelölték meg azt a választ, hogy „gyors és hatékony” (26 százalék nevezte ezt az egyik fő ismérvnek, ami a hibahatáron belül megegyezik a svéd, a dán és a luxemburgi aránnyal, és alig marad el az észttől), valamint hogy „közel van a polgárokhoz” (32 százalék, ami szintén uniós élvonal) – cserébe kifejezetten keveseknek jut eszébe a közigazgatásról, hogy „vonzó munkaadó” lenne (8 százalék, ez az olasz és a finn közötti arány). Az Európai Bizottság ezeket az eredményeket összevetette a 2023-ban végzett hasonló felmérés számaival, így kiderül:
az állampolgárok véleményei alapján a magyar közigazgatás szolgáltatásai a legutóbbi kormányzati ciklus alatt az uniós átlagnál jobban fejlődtek.
Három éve még a magyarok 47 százaléka nevezte a magyarországi közigazgatást bonyolultnak és terhesnek (ami az uniós átlagnak felelt meg), 2025-ben már csak 32 százalék. 2023-ban még csupán 16 százaléknak volt az a kifejezett tapasztalata, hogy ezek a szolgáltatások gyorsak és hatékonyak – ez nőtt 26 százalékra (Olaszországban 7, Hollandiában 5 százalék az aktuális arány). Sőt, az uniós felmérés szerint még munkaadóként is eggyel vonzóbb lett a ciklus végére a magyar közigazgatás, bár itt a javulás tekinthető hibahatáron belülinek.
Arra a kérdésre, hogy az elmúlt két évben mi volt a válaszadó számára leginkább időigényes a közigazgatási szolgáltatások igénybevételekor, a mostani felmérésben
a magyarok jelölték meg a legkisebb arányban azt, hogy sok idejük ment el a formanyomtatványok kitöltésével, és ők állították az egyik legtöbbször (spontán módon, ilyen válaszlehetőség nélkül is), hogy a felsoroltak közül egyikkel sem gondjuk – éljen az Ügyfélkapu;
ugyanakkor a magyarok közül mondták az egyik legtöbben (56 százalék), hogy preferálják a személyes ügyintézést (ami lehet akár bók is a kormányablakok munkatársai felé). 7 százalék számára a postai levelezés is preferált csatorna, ami meghökkentőnek tűnhet, valójában azonban kevéssel elmarad az uniós átlagtól; a németeknél 13, a belgáknál 17, a hollandoknál egyenesen 20 százalék állította a 2025-ös adatfelvételkor, hogy szívesen kommunikál postai úton a hivatallal.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Segítség, a szakmai és a családi életükben egyaránt válaszokat találó középosztálybeli értelmiségieket akarnának faragni a XXI. századi lányokból! Francesca Rivafinoli írása.
(Nyitókép: MTI/Rosta Tibor)
Ezt is ajánljuk a témában
Nagy pozitívuma a tiszás kétharmadnak, hogy most aztán el kell tűnnie a néplelket mérgező mindensz*rizmusnak.
***
Magyar Péter egyszerre utasítja el a migrációs paktumot és keres kompromisszumot az EU-val, miközben milliárdos bírság és befagyott források nehezítik a helyzetet. Az új kormány előtt kemény döntés áll: engedmény vagy konfrontáció Brüsszellel. De mi is az a migrációs paktum? Most mindent elmondunk!
Közben a Bizottság alelnöke Palesztina mellett is hitet tett.
Befolyásolták a választás végeredményét.
A brüsszeli bíróság szerint a genderpropaganda nem korlátozható, és a pedofil elkövetők nyilvántartása is uniós jogot sért.
A cél az európai fősodor Oroszország ellen.
A francia elnök szerint az új magyar kormány megalakulása nemcsak Magyarországnak, de Európának is egy új korszak kezdetét jelenti.
Az ukrán elnök nem tehet mást, a zsarolás után végül be kell tartania a szerződést.
Egy forgatókönyv szerint Ukrajna 2027-ben politikai értelemben már tagállamnak számíthatna, még akkor is, ha a teljes jogú tagság feltételei addig nem teljesülnek.
Aki minden helyzetben másokat hibáztat, az nem előre megy – csak körbe-körbe jár.
