Oroszország hatalmasat bukott – állítja George Friedman

2022. március 31. 7:11
Oroszország bebizonyította, hogy képtelen többfrontos háborút folytatni, s emiatt rákényszeríthető lehet a hadművelet befejezésére – írja George Friedman geopolitikai szakértő a német Ciceróban. Szemle!

Véleménycikket közölt a Cicero német politikai magazin online kiadásában George Friedman magyar származású amerikai geopolitikai szakértő az ukrajnai háborúról és északkeleti szomszédunk semlegességének esélyeiről.

Nem ez volt az eredeti orosz terv

Friedman úgy látja, hogy a jelenleg Törökországban zajló

orosz–ukrán tárgyalások tragikus módon éppen a háború előtti alaphelyzetet erősítik meg.

Az orosz érvelés szerint a háború célja nem Ukrajna megszállása, hanem a Donbasz megvédése, de Friedman szerint ezért nincs sok értelme háborút indítani, elvégre Ukrajna eddig sem volt abban a helyzetben, hogy az informális orosz felügyelet alatt álló Donyecki és Luganszki Népköztársaság területét visszafoglalja.

A szakértő szerint ennek azért jócskán ellentmond az a tény, hogy Belarusz irányából elindult egy hosszú katonai konvoj Kijev irányába, mintha az oroszok általános háborút akartak volna indítani Ukrajna ellen. Vagyis: az eredeti elképzelések jóval nagyra törőbbek voltak, mint amit a jelenlegi realitás sejtet.

Az ukránok – írja Friedman – most már hajlandók elengedni a Donbaszt, sőt, az ország semlegességét is kilátásba helyezték. Igen ám – érvel a szakértő –, csakhogy

azt senki sem tudja, hogy ebben a helyzetben mit jelent pontosan a semlegesség.

Svájc például a semlegességére hivatkozva tette lehetővé a második világháborúban, hogy az összes hadviselő fél hozzáférjen a bankrendszeréhez. A szintén semleges Svédország nem tagja a NATO-nak és csak korlátozottan fegyverkezik, viszont mindenki tudja, melyik oldalon áll valójában. Ez is egyfajta semlegesség.

Milyen lenne az ukrán semlegesség?

Hogy mit jelentene Ukrajna esetében a semlegesség? Friedman szerint valami ilyesmit: „Ukrajna talán nem lép majd be a NATO-ba, és arra is odafigyel majd, hogy kínai fegyvereket is vásároljon”.

Viszont – írja Friedman – az nehezen elképzelhető, hogy a mostani események után Ukrajna ugyanúgy megbízzon Oroszországban, mint Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban. Kijev formálisan valóban törekedhetne a semlegességre, de valószínű, hogy a titkosszolgálatai inkább a Nyugattal kommunikálnának, mint Oroszországgal. „Hogyan lehetne Ukrajna semleges egy ilyen helyzetben?” – teszi fel a kérdést a szerző.

Friedman szerint a megoldás a titkolózás. Az amerikai szakértő úgy látja, hogy

Oroszország bebizonyította, hogy képtelen többfrontos háborút folytatni,

s emiatt rákényszeríthető lehet a hadművelet befejezésére. Ukrajna ezzel szemben arról tett tanúbizonyságot, hogy képes az ellenállásra, de egy idő után túl nagyok lehetnek a veszteségei – főként, ha Oroszország még több energiát fektetne az offenzívába.

A török szál

A geopolitikai szakértő úgy véli, hogy évek munkájával Oroszország képes lehetne kifejleszteni a „politikai hadviselés” új kultúráját, és valóban ütőképes hadsereget hozhat létre. Ukrajna nem tudja megvédeni magát egy jól felfegyverzett, jól képzett, professzionális hadsereggel szemben, amíg maga nem épít fel egy ilyet – véli Friedman. A semlegesség viszont megnehezíti az építkezést, ha a semlegesség azt jelenti, hogy nem lehet nyugatról fegyvereket beszerezni.

Oroszország hatalmasat bukott az Ukrajna megszállását célzó tervével, és most azt állítja, hogy soha nem is törekedett erre” – állítja George Friedman. Ukrajna eddig ügyes volt, de Friedman szerint mindenképpen

egy Svédország-féle semlegességre kellene törekednie, ami eltitkolja a valódi szándékait.

Csakhogy ez nem egy könnyű út.

Friedman úgy látja: az is figyelemreméltó, hogy éppen Törökországban zajlanak a béketárgyalások. A szakértő rámutat: az évszázados orosz–török bizalmatlanságot aligha feledtetheti a két ország alkalmi együttműködése a Közel-Keleten, ráadásul Ankarának kifejezetten egy gyenge Oroszország az ideális. De Törökország Friedman szerint ukrán területekre is éhezik. A szerző szerint Törökország az ideális tárgyalópartner ebben a helyzetben: „Senki nem tudja, hogy mit akar, és emiatt minden fél óvatosabb.

Fotó: Mikhail Klimentyev / Sputnik / Sputnik via AFP

Összesen 65 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Bezzeg Afganisztánba hogy elvitték a demokráciát!

Viszonyéag kevesen neveztek itteni munkásságom alapján moszkovitának, de ez a nap is eljött.

Tudod, itt a posztról van szó, Amerika örömködéséről az orosz kudarcokon, miközben Amerika győztes háborúinak a száma az elmúlt olyan 50 évben nem túl hosszú.

Bocsánatkérés: OK. Putyin háborúja: nagyon nem OK, barbár tömeggyilkosság. Amerikai vélemény arról, hogy Putyin vesztésre áll: szintén nem OK, tekintettel arra, hogy az elmúlt évtizedek folyamatosan vesztes katonai hatalmáról beszélünk. Afganisztán elleni orosz invázió: az sem OK. De ha már Afganisztán, az evakuáló röpcsikről potyogó afgánok Biden személyes bölcsességét dicsérik. Na jó, meg a sajátjukat.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés