„Először teremtünk Isten és vallás nélküli világot” – Elio A. Gallego García a Mandinernek

2022. március 19. 10:01
Erkölcsi válságban van Európa? Mi lesz az óvilág jövője? Hogyan vélekedik az Európában és Spanyolországban zajló demográfiai és migrációs folyamatokról? Elio A. Gallego García spanyol professzort kérdeztük!

Elio A. Gallego García spanyol egyetemi tanár, a CEU San Pablo egyetem jogelmélet tanára, a Colegio Mayor de San Pablo és az Instituto CEU de Estudios de la Familia volt igazgatója, számos könyv szerzője. 

***

A „La forma de la libertad en la Tradición política de Occidente" című könyvében azt írja, hogy a nyugati politikai hagyománynak három összetevője van: az első a monarchia, az arisztokrácia és a demokrácia, a második az erény, a harmadik pedig a jogállamiság, amelyek közül egyik sem hiányozhat. Kifejtené, hogy mit ért ez alatt?

E megközelítés mögött az európai civilizáció alapját képező három alapelv közötti egyensúly gondolata áll. Először is, a monarchia, arisztokrácia és demokrácia vegyes rendszerének eszméje, amely Platóntól és Arisztotelésztől ered, Polübiosznál és Cicerónál folytatódik, és a középkorban Aquinói Szent Tamásban találta meg legjobb képviselőjét. Ez a modell a modernitásban az angol-amerikai gondolkodásban, különösen a „common lawyers”, például Coke és Blackstone, valamint Franciaországban Montesquieu révén folytatódik. Ugyanez igaz a jogállamiságra és a polgári erények hagyományára, amelyek elengedhetetlenek egy egészséges és szabad társadalmi rendhez. A gondolat tehát az, hogy ez a három elv egy „akkordot" alkot, a zenei akkordhoz hasonlóan.
 
Anthony Malcolm Daniels „Az előítéletek dicsérete" című könyvében többek között azt írja, hogy a totalitárius állam mindent megtilt, avagy mindent rákényszerít polgáraira. A másik véglet azonban az, amikor az állam azt hirdeti, hogy minden szabad, amit a törvény nem tilt. Szerinte ez a megközelítés az erkölcs kiüresedéséhez vezet, hiszen az életben sok olyan kérdés van, amelyre a törvény nem adhat megfelelő választ, ellenben az erkölcs igen. Amikor tehát a törvény erkölccsé lesz, a törvényhozók a társadalom főpapjaivá, az erkölcs megteremtőivé válnak.

Minden történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy

egy társadalom nem tud működni közös normák és meggyőződések nélkül,

egy olyan nélkül, amit akár normatív „belső váznak" is nevezhetnénk. A döntő kérdés tehát az, hogy ezek a normák „belső" normák-e, azaz a társadalomból származnak-e és például szokások formájában öltenek testet, vagy pedig kívülről, az adott társadalom kulturális identitásán kívül álló „hatóságoktól" érkeznek „külső váz" formájában. Ha ugyanis ezek a normák a közösség történelmi és kulturális identitását tükrözik, akkor elmondható, hogy a közösség szabad közösség. És fordítva, ha a normák „kívülről" jönnek, ha azokat egy külső hatalom, például egy hagyományellenes állam „erőlteti", akkor azt kell mondani, hogy az emberek rabszolgák, még akkor is, ha ezek a normák „liberálisak" voltak. Egy bizonyos pontig ugyanis e normák tartalma másodlagos ahhoz képest, hogy belsőleg összhangban vannak-e a nép hagyományával és identitásával.  

Elio A. Gallego García

 

Ma sokan hivatkoznak az európai értékekre és erényekre, de mintha ezeknek az erényeknek a tartalma megmagyarázatlan maradna. Mit értünk ezek alatt pontosan?

Először is, én inkább az erényekről beszélek, mint az értékekről, mert ez a hagyományos út. Az értékeknek mindig van egy elkerülhetetlenül szubjektív és absztrakt tónusa. Az erények kifejezés ezzel szemben mindig az emberek konkrét és objektív tulajdonságaira utal. Már az első kérdésben is az erények hagyományát említettük, mint a valódi európai szabadság hagyományának egyik szükséges elemét. És itt ismét Platónra hivatkozom elsődlegesen. Ő az, aki megfogalmazta a három fő erényt: az óvatosság, a bátorság és a mértékletesség rendező igazságosságának gondolatát. Az igazságosság tehát minden politikai rend vezérlő és strukturáló elve. De az igazságosságnak ezzel a gondolatával együtt, amelyet úgy értelmezünk, hogy mindenkinek megadja, ami jár, szükségszerűen kiegészül az irgalmasság valóban keresztény erényével, amely arról szól, hogy a magunkéból is adjunk, mert, ahogy Pál apostol mondja: „Mi van nektek, amit nem kaptatok?"

Az igazságosság és az irgalom tehát civilizációnk legfőbb erényei,

mert ahogyan Aquinói Tamás rámutat: „az igazságosság irgalom nélkül kegyetlenség, az irgalom igazságosság nélkül pedig felbomlás".

Úgy gondolja, hogy elutasítjuk ezt a hagyományt?

Természetesen (nevet).

Miért gondolja ezt?

Ha az abortuszra, a válásra, a férfi és nő közötti bármilyen különbségtétel eltörlésére vonatkozó jelenlegi jogi szabályozásokra gondolunk, könnyen beláthatjuk, hogy ezek nem csak egész hagyományunkkal ellentétesek, hanem pontról pontra ellentmondanak a Teremtés könyvének, ahol arról van szó, hogy Isten az embert férfinak és nőnek teremtette, hogy egy testté legyenek és benépesítsék a földet.

Röviden, ez az ideológia úgy működik, mint egy fejjel lefelé fordított, egy kifordított vallás.

Mi áll az események hátterében? 

Véleményem szerint egyértelmű, hogy létezik egy ideológiai „menetrend", amely a népek vallási hagyományainak egy helyettesítő ideológiával való felváltásából áll, egy olyan ideológiával, amelyet egy szellemi kisebbség, mégpedig egy nagyon erős kisebbség hozott létre, amely átvette az irányítást a tömegmédia felett, hogy megpróbáljon egy olyan világrendet létrehozni, amely a saját maga számára megfelelő.

Ön könyvet írt a spanyolországi családjogi változásokról. Visszafordítható-e a lezajlott folyamat?

A spanyolországi és általában az európai családjog mutációját a házasság római jogban használt meghatározásával magyarázhatjuk. A római jog szerint „a férfi és a nő életre szóló egyesülése, az emberi és az isteni törvény közlése". Először azzal kezdődött, hogy elvetette az „isteni" elemet, és csak mint tisztán „emberi" valóságot hagyta meg, azaz szekularizálta, majd eltekintett az élethosszig tartó szövetségtől, bevezetve és egyre inkább megkönnyítve a válást, végül pedig sok országban, mint például az én hazámban, megszűnt a férfi és a nő szövetsége, az úgynevezett „homoszexuális" házassággal. A folyamat iránya egyértelmű, ahogy annak visszafordítása is: a házasság szent értelméhez való visszatérés, mint általában az emberi élet legalapvetőbb aspektusaihoz: a születéshez, a halálhoz és a nemzedékhez.

Miből gondolja, hogy ez egy hanyatló hatalom? Mintha a nyugati világban történtek az ellenkezőjét bizonyítanák. Úgy tűnik, egyre erősebbek.

Úgy gondolom, hogy a progesszív ideológia önmagában önpusztító, a halál és nem az élet hordozója.

Ez egy parazita ideológia,

egy olyan ideológia, amely egy idegen életből él, amely nem a sajátja, egy olyan életből, amelyet nem birtokol. Ez azt jelenti, hogy amikor a gazdatest meghal vagy rendkívül legyengül, a paraziták is elpusztulnak vele együtt. De mielőtt ez megtörténne, az élő szervezet, amely ezeket a parazitákat táplálja, megtanulhat védekezni ellenük, antitesteket létrehozni. És azt hiszem, ez történik Európában és általában a Nyugaton. 

Madrid, ma

 

Hogyan látja a spanyolországi demográfiai trendeket?

Kritikus helyzetben vagyunk. Közeledünk ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszaút. Mindig is lenyűgözött Auguste Comte mondása, amikor azt mondta, hogy „a demográfia a végzet". A demográfia tehát kulcsfontosságú kérdés, mert a hibákat nem lehet kijavítani, a demográfiát nem lehet egyik napról a másikra korrigálni. Ha nem térünk vissza a gyermekvállalás útjára, ha nem vagyunk hajlandóak áldozatokat hozni, ha a házasság nem szent, ha az örökségünk nem szent, ha az anyaság nem szent, akkor lehetetlen visszafordítani ezt a folyamatot. Mert a szülők küldetése az, hogy életet adjanak, mégpedig kettős értelemben: nem csak életet adnak a gyermeknek azzal, hogy megfogantatják, hanem feláldozzák magukat, életüket adják érte.

Az én véleményem az, hogy egy nagyszabású kísérletben élünk.

Most először teremtünk Isten és vallás nélküli világot. És ez őrültség. Ezért ez a kísérlet nem fog jól végződni. 

Létezhet egységes megközelítés a jogállamisággal kapcsolatban?

Az alapvető kérdésekben szerintem igen, mert az európai kultúra ugyanazokon a hagyományokon alapul. Ez alatt természetesen a fővonalakat értjük. Meggyőződésem, hogy az akkord, a harmónia, amelyet könyvemben leírok, minden európai államra egyformán érvényes, mert ez tesz minket európaivá. 

Mi a helyzet az akadémiai szabadsággal Spanyolországban?

Úgy gondolom, hogy jelenleg jobban állunk, mint a legtöbb ország, különösen, ha az Egyesült Államokat nézzük. Azonban

a „cancel culture”-nak nevezett jelenség sötét felhői ott lebegnek a fejünk felett.

Jó lenne, ha nem jutnánk oda, ahol más országok jelenleg tartanak. 

Mit gondol Magyarországról?

Nagyon bizakodó vagyok.

Mit gondol a migrációról, és megoldhatja-e a migráció a demográfiai válságot?

A tömeges migráció rossz válasz a demográfiai problémákra. A népvándorlás valójában szétzilálja saját városainkat és hagyományainkat. A szabadsághoz hasonlóan a demográfiai kérdéseket is csak belső energiával lehet megoldani. 

Az „Estado de disolución: Europa y su destino en el pensamiento de Donoso Cortés (Opinión y Ensayo)” azt írta, hogy a nyugati világ racionalizmusa előbb liberalizmust, majd szocializmust, végül nihilizmust hoz, ami egy nárcisztikus és önző társadalmat hoz létre, amely végül szétesik. Milyen korszakban vagyunk? 

Meggyőződésem, hogy

a nihilizmus állapotában vagyunk, amelyet a társadalom legalapvetőbb kötelékeinek felbomlása jellemez.

Tanúi vagyunk annak, hogy megszakad az ember kapcsolata a természettel (természeti törvény), a történelmével, a múltjával. Tanúi vagyunk az ember és Isten, valamint az emberek egymás közötti elszakadásának, a társadalmi atomizálódás folyamatának. Ez az, amit a francia költő, Paul Valéry „a szólamok megsokszorozódásának" nevezett. Az embernek, az emberi lénynek ezeket a bensőséges kötelékeit olyan dolgok váltják fel, mint az állam, a bürokrácia, valamint számtalan szabály és mindenféle előírás, vagyis egy nagy mesterséges struktúra, amit én „külső váznak" szoktam nevezni, amely ahelyett, hogy életet adna, inkább megfojtja azt. 

Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

„Először teremtünk Isten és vallás nélküli világot”

Ilyet mondani a Holokauszt vallás korában? Jesszus!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés