Patrióta nagygyűlés: csak közösen lehet megvédeni Európát

A döntés joga címmel tartottak konferenciát a szuverenitásról és migrációról a Parlamentben az I. Patrióta Nagygyűlést megelőzően, melyen Gál Kinga európai parlamenti képviselő, a Patrióták Európáért képviselőcsoport első alelnöke köszöntötte a konferencia résztvevőit. A politikus úgy fogalmazott, mi magyarok úgy tekintünk az országházra, mint a nemzet házára, mindenkinek otthona, ez a függetlenség, az összetartozás, szuverenitás jelképe. – Így komoly jelentősége van annak, hogy elsőként mi és itt adhatunk otthont egy ilyen eseménynek, a találkozás megerősít minket közös küzdelmünkben.

 – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a Patrióták frakciónk aktív kiállása jelzi, hogy együtt erőt tudnak felmutatni, feladatuk pedig, hogy választási győzelemre segítség egymást, támogassák egymást, és kormányzó erővé váljanak. – Létrehoztuk az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakcióját, megerősödtünk, és ez még csak a kezdet, dacára annak, hogy állandó támadás alatt állnak a médiába, a parlamentekben, a bíróságokon. – De ezek csak erősítenek bennünket, tudjuk, hogy az igazság a mi oldalunkon áll – emelte ki. Mint mondta, a tét az, hogy meg tudjuk-e őrizni szabadságunkat és szuverenitásunkat. 

Mi vagyunk a szuverenitás védőbástyája Brüsszellel szemben, épp ezért a választás tétje óriási, kérdés, hogy folytatni tudjuk-e a patrióta kormányzást, vagy egy brüsszeli bábkormányt ültetnek a nyakunkba – fogalmazott Gál Kinga.

Európa válaszút előtt áll

A szuverenitásról szóló panelbeszélgetés nyitóbeszédében Bóka János európai ügyekért felelős biztos azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió tagállamainak és az európai polgároknak vissza kell venniük az ellenőrzést az európai együttműködés és az Európai Unió intézményei felett. 

– Az Európai Unióban ma alkotmányos államcsíny zajlik felhatalmazás nélkül, a tagállamok intézményeit és alkotmányos berendezkedéseit aláásva – mutatott rá, kiemelve, hogy egyedül a tagállamok dönthetnek arról, mely hatásköröket akarjak más országokkal megosztva gyakorolni. Jelezte, 

Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár moderálásában tartott beszélgetésen Alsó-Ausztria helyettes kormányzója mellett részt vett Flandria, Lengyelország és Csehország képviselője, valamint Grúzia külügyminisztere. A résztvevők elsőként arra keresték a választ, hogy miként lehet megőrizni a szuvereintást, miközben egyes politikusok valamilyen támogatásért cserébe hajlandóak lemondani némi szuverenitásról. A résztvevők szerint Brüsszel egy szuperállamot vezet, ezzel szemben olyan Európára lenne szükség, ahol önazonos büszke nemzetállamok vannak, ennek megfelelő vezetéssel. Ennek kapcsán elhangzott, Magyarország mintapéldája ennek, hiszen kiáll nemzeti szuverenitása mellett. Maka Bochorishvili, Georgia külügyminisztere arról beszélt, hogy országa még nem tagja az Európai Uniónak, csatlakozni pedig úgy szeretnének, hogy fennmaradjon az ország szuverenitása. 

– mondta.

Magyarország nemet tudott mondani a migrációra

A konferencia második részében a migráció helyzetét vitatták meg a jelenlévők. Gulyás Gergely, Miniszerelnökséget vezető miniszter nyitóbeszédében arról beszélt, hogy ha egykori európai jobboldal nem árulja el az alapelveket, a patrióták nem jön létre. 

Mint mondta, az Európai Unió lakosságának tizede nem Európában született, ez hatvan százalékos növekedés a 2010-es adathoz képest, a 27 tagállam közül 16-ban ennél is magasabb ez a ráta, holott másfél évtizede még csak négy volt az ilyen államok száma.

– fogalmazott, hozzátéve, a kommunizmus idején lehetőség se lett volna ilyen beáramlásra, a 2015-ös hullámra pedig Magyarország és kormánya határozottan nemet tudott mondani. Megjegyezte, a közép-európai társadalmak egyelőre megmenekültek ettől a tömeges migrációtól, a kontinens nyugati felén viszont olyan kormányoknak kellene hatalomra kerülniük, amelyek hatékonyan kitoloncolják az országukban jogellenesen tartózkodó migránsokat, valamint képesek integrálni a többségi társadalomba a jogszerűen az országba érkezetteket.

A normalitás és a józan ész erői vagyunk

A nemzetközi patrióta konferencián felszólalt Kövér László az Országgyűlés elnöke is, aki elsőként arról beszélt, hogy csak együtt vagyunk képesek megóvni Európát attól a sorstól, amit ellenségei szánnak neki.

– Mi, mai európaiak, életünk legfontosabb döntése előtt állunk: megőrizzük utódaink számára Európát az otthonuknak, vagy hagyjuk otthontalanokká válni őket őseik szülőföldjén – hangsúlyozta. Jelezte, a patrióták nemcsak szeretik hazájukat, de féltik is azon támadásoktól, amelyek lehet, hogy régtől fogva folynak alattomban, de csak mára váltak annyira nyilvánvalóvá, egyértelművé és dühödtté, hogy felkeltette szunnyadó életösztönünket. – A hazánk függetlenségét, a hitünk és hagyományaink nyújtotta otthonosságát és az életmódunk megőrzésének szabadságát tartjuk a normális állapotnak. 

– fogalmazott a házelnök, aki szerint Európa ellenségei az Európai Uniót a béke, demokrácia és jólét ígéretéből a háború, diktatúra és elszegényedés valóságává akarják átalakítani, a szuverén és egyenjogú tagállamok szubszidiaritáson alapuló együttműködésének szerződéses keretéből egy huszonhét alárendelt tartományból álló, brüsszeli központból, de Európán kívüli érdekek szerint kormányzott birodalommá.

Nemcsak meg kell tenni ezt a kijelentést, de meg is kell küzdeni érvényre juttatásáért, ennek a harcnak a legközelebbi ütközete pedig az április 12-i magyarországi választás lesz. Ellenségeink minden eszközt - a pénzügyi zsarolástól az energetikai zsaroláson keresztül a halállal való nyílt fenyegetésig - bevetve el akarják érni, hogy a józan ész tizenhat esztendő után elveszítse politikai többségét Magyarországon, ahonnan azt üzenjük Európa ellenségeinek: „No migration, no Gender, no War!” – szögezte le Kövér László.

(Nyitókép: Purger Tamás/MTI)