Kezdjük utóbbival, tekintettel arra, hogy akkor, amikor 2020 januárjában Orbán Viktor bejelentette: 2030-ra lőtávolba kerülhet a nyugati jólét, sokan kifogásolták optimista előrejelzését. Pedig a miniszterelnök nem tett mást, csak matekozott: immár több mint fél évtizede jelentősen bővül a magyar gazdaság, és ezen logika mentén a tavalyi év elején (a világjárvány előtt) még úgy tűnt, tíz év leforgása alatt behozzuk a fejlett Nyugatot. A hőn áhított célt, amelyért 1990-ben rendszert váltottunk. A kormányfő ígérete amúgy cseppet sem volt rózsaszín: az EU átlagának 85 százalékos szintjét – ez nagyjából Olaszország és Spanyolország átlaga – célozta meg, a jelenlegi, több mint hetvenszázalékos magyarországi fejlettséghez képest.
Arról, amiről a miniszterelnök egy Kormányinfón értekezett, most közgazdasági elemzés készült. A fentebb már említett, az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research kutatása azt vizsgálta, hogyan hat a világjárvány a globális jóléti egyenlőtlenségre, illetve azon belül Magyarország mikor éri el a legfejlettebb országok jövedelmi szintjét.
***