Milyen helyzetben van a 2022-es választás előtt, tisztújítás után álló, fiatalos pártból az ellenzéki összefogásba olvadó, és egyre inkább balra tolódó Momentum, és mi lesz a párt jövője? Elemzésünk.
Nagy változásokon ment keresztül az elmúlt időszakban a Momentum. A párt, amely 2017-ben úgy fogalmazta meg politikai hitvallását, hogy szeretné meghaladni a rendszerváltoztatás óta hatalmon lévő pártok politikáját, szép lassan belesodródott a teljes ellenzéki összefogásba.
Egy olyan politikai érdektársulás részei lettek, amelyben ott volt a velük és holdudvarukkal korábban élesen szemben álló antiszemita Jobbiktól egészen az általuk elutasított múltat képviselő Gyurcsány Ferencig, és pártjáig, valamint az MSZP-ig mindenki. (Például az az LMP, amely korábban megpróbálkozott ugyanezzel a különutas politikával, és csúfosan belebukott).
Ebben nagy szerepe volt a párt egyik legismertebb politikusának, Donáth Annának, aki régóta az összefogás pártján állt, és ő volt az, aki a 2019-es önkormányzati választást megelőzően a pártban csak „Vörös szombat” néven emlegetett napon bejelentette a többi ellenzéki párttal kötött fővárosi együttműködésről szóló megállapodást.
Miután az alapító elnök, Fekete-Győr András számára a miniszterelnök-jelölti előválasztás súlyos kudarccal ért véget, a politikus bizalmi szavazást kért maga ellen, és a kongresszus le is váltotta posztjáról, majd rendkívüli tisztújítást írtak ki, amelyen végül Donáth Annát választották meg pártelnökké.
Donáth Anna 34 éves szociológus, a Momentum alapító tagja, a párt szociálpolitikai programjának kidolgozásában vett részt. 2019-óta a párt európai parlamenti képviselője.
A 2018-as országgyűlési választásokon körzetében pártja legjobb eredményét, 3,94 százalékot ért el, ezt követően alelnökként a párt elnökségi tagja lett.
Elnökké választását követő nyilatkozatában úgy fogalmazott: „A Momentum politikusaként és EP-képviselőjeként az elmúlt időben is egy szociálisan érzékeny világképet képviseltem, amelyben egyre nagyobb hangsúlyt kapott az olyan 21. századi kihívásokkal szembeni fellépés, mint a klímaváltozás. Én abban hiszek, hogy a következő évtizedekben a közösségek köré kell újraszerveznünk a társadalmat, hogy a klímakatasztrófa vagy épp az elképesztő mértékben növekvő egyenlőtlenségek ellen eséllyel vehessük fel a küzdelmet. Erős közösségekre, erős közösségi cselekvésre van szükség akár önkormányzati, akár EU-s szinten.
Ezt értem progresszív, zöld, szociálisan érzékeny politika alatt, és ezt szeretném képviselni a Momentum élén.”
A Momentum politikusával kapcsolatban nem mellékes, hogy családjában régi hagyomány a politikai pálya választása. Nagyapja, Donáth Ferenc a kommunista párt tagja, magas rangú pártfunkcionárius volt. Donáth Anna elhárította magától politikai örökségének kényesebb részét, amikor a közelmúltban azt írta, nem hiszi, hogy bármennyire is számon lehetne kérni rajta, hogy mit mondott nagyapja a negyvenes években, egy interjúban pedig azt mondta, nem kell választ adnia arra, mit és miért tett 1948-ban Donáth Ferenc.
Érdemes azonban azt is felidézni, hogy épp az apja, Donáth László mondta egy páros interjúban, hogy a Momentum politikusa keménységében sokkal jobban hasonlít a nagyapjára, Donáth Ferencre, mint őrá. És ha már Donáth Lászlónál tartunk, az evangélikus lelkészként is dolgozó apa korábban az MSZP politikusa volt, öt parlamenti cikluson keresztül volt országgyűlési képviselő.
A legutóbbi hírek vele kapcsolatban arról szólnak, hogy a politikust szexuális zaklatással és könnyű testi sértéssel vádolták meg, de a bíróság másodfokon enyhítette az elsőfokon kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést, és mindössze a becsületsértésért ítélte el. A politikus mindvégig tagadta a vádakat. Az ügyészség fellebbezett, így a végső döntést az Ítélőtábla hozza majd meg.
A felsorolt előzmények után talán senkinek nem meglepő, hogy a Momentum Donáth Anna vezetésével markánsan baloldali irányt vesz. A korábban magát sokszínű szervezetként identifikáló párt, amelyben állításuk szerint egyaránt megfértek liberálisok és jobboldali konzervatívok, mostanra egyre kevéssé tűnik heterogénnek. Legfrissebb információink szerint
a magukat inkább jobboldalinak, vagy akár centristának tartó tagok.
A pártnak a távozó politikusai mellett a közeljövőben valószínűleg az utánpótlás kérdésén is el kell gondolkodnia. A Momentum ifjúsági szervezete, a TizenX legutóbbi, őszi tisztújításán ugyanis egyértelműen kiderült, itt komoly problémáik lehetnek. Az történt ugyanis, hogy az egy évvel korábban több mint 450 főt szervezetből mostanra összesen párt tucat fiatal maradt, és a tagokat győzködni kellett, hogy elegen induljanak el ahhoz, hogy összejöjjön elég jelölt az ötfős elnökség megválasztásához.
Persze tény, hogy a párt első- és másodvonalát alkotó politikusok nagy része relatíve fiatalnak számít, az elnökség átlagéletkora sem éri el a 35-öt, de a Momentum közösségének legnagyobb része Budapesthez kötődik, és látható, hogy vidéken nem egyszer kénytelenek olyan idősebb politikusokat igazolni, mint Körömi Attila, aki korábban még az elnökségbe is bekerült, és ma is a párt pécsi alapszervezetének tagja.
A párt pozíciója nem túl erős az ellenzéki előválasztást követően. Ahhoz képest, hogy a mérések szerint ők voltak (a DK és a Jobbik után) a harmadik legerősebb párt, az előválasztás előtti osztozkodás alatt nem sikerült valami hatékonyan tárgyalniuk azokban a bizonyos „füstös szobákban”. Kevés olyan egyéni körzet van, ahol reális esélye lenne a párt jelöltjeinek a győzelemre. Információink szerint a párt erőforrásainak jó részét a fővárosi jelöltek, Orosz Anna, Hajnal Miklós, Tóth Endre és Barabás Richárd elnökségi tagok előválasztási kampányára csoportosította át a párt, ami komoly elégedetlenséget szült a vidéki alapszervezetekben.
Ugyanúgy mint az, hogy az előválasztás nagyrészt színjátékká vált, miután az ellenzéki pártok vezetői a legtöbb helyen jó előre leosztották a nyerő pozíciókat, és ennek több háttérmegállapodás miatt visszaléptetett vidéki momentumos jelölt lett az elszenvedője. A Momentum elnökségi tagjai mellett ez egyéni körzetekben nyerni mindössze a szegedi jelölt Mihalik Edvinnek, valamint három függetlenként igazolt politikusnak, Hadházy Ákosnak, Szél Bernadettnek és Szabó Szabolcsnak van esélye.
Ez azt jelenti, hogy
Az új elnöknek nem lesz egyszerű ezeket a konfliktusokat elsimítani. Emellett az sem biztos, hogy az említett jelöltek valóban nyernek, és ellenkező esetben még az is lehet, hogy a párt nem lesz képes lesz önálló frakciót alkotni.
Az ellenzéki listán egyelőre Fekete-Győr András kapott a pártból biztos befutó helyet. Donáth Anna kijelentette, marad EP-képviselő, tehát jó eséllyel nem indul, azaz amennyiben a Momentumnak nem sikerül elég erősen lobbiznia, lehetséges, hogy csak „idegenlégiósokkal”, vagy velük sem tudnának összehozni egy képviselőcsoportot. Az pedig közismert, hogy Hadházy Ákos nem épp a lojalitásáról és a frakciófegyelméről közismert csapatjátékos-karakter.
Egy másik érdekes kérdés, hogy a párt könnyen „kétfejűvé” válhat, amennyiben Fekete-Győr lesz a képviselőcsoport vezetője, Donáth Anna pedig parlamenten kívüli politikusként marad a Momentum vezetője, és ez nem feltétlenül segítené a belső egységet.
A Momentum helyzetét megkeresésünkre Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Nagy Attila Tibor, független politikai elemző értékelték.
Borítókép: Földházi Árpád
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
Az ellenzék pedig mit művel? Visszataszító módon kufárkodik a nehéz helyzetben elő intézetis gyermekekkel.
Az újságírás legyik legfontosabb, egyben legnehezebb feladata a választási kampányok idején a zajszűrés és a hiteles tájékoztatás fenntartása.
Kijelentéseit óriási ováció fogadta.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Kevesebbért tudta eladni a telkét egy tulajdonos, mint amennyi adót bevasaltak volna tőle.
A várakozásokat is felülmúlva, összesen több mint ezer pályázat érkezett a Libri Talent második évadára és a Libri Talent Mini meseíró pályázatára.
A Le Point szerint a francia agrárium válságát valójában a kormány és Ukrajna okozza.
