Az erős Magyarország záloga a mélyen gyökerező nemzeti identitás – Móczár Gábor a Mandinernek

2021. október 12. 18:00
Írta: Sal Endre
A mai világban csak akkor tudjuk megtalálni a helyünket, ha a nemzeti identitásunkkal tisztában vagyunk. Ebben segíthetnek az emlékhelyek, s ezért fontos az emlékezetpedagógia, amely a történelmi ismeretekről és az érzelmi kötődésről szól – Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete tavasszal kinevezett főigazgatója a Mandinernek.

A temetők esetében mit jelent az emlékezetpedagógia kifejezés?

A kutatások szerint a gyermekek számára egy temető, a maga misztikumával izgalmas helyszín, de ahhoz, hogy erős, meghatározó élményt kapjanak, nekünk kell tennünk. Éppen ezért a Fiumei úti sírkertben olyan látogatóközpontot akarunk kialakítani, amely otthont ad a fiataloknak szóló emlékezetpedagógiai foglalkozásoknak, a módszertant megalapozó és fejlesztő konferenciáknak, pedagógusok és idegenvezetők képzésének, s a legfontosabb: a gyerekek a helyszínen ismerhetnék meg a magyar történelem jelentős alakjait, a sokszor elfeledett magyar hősöket. Azt ugyanis látni kell, a közösségi médiában megjelenő hősök és a valódi értékek között komoly szakadék tátong jelenleg. Pedig meggyőződésem, a gyerekeknek tudniuk és érezniük kell, hogy egy olyan ország szülöttei, amely nemcsak számtalan, világraszóló eredményeket elért kiválóságot, de sok hőst is adott, olyan országé, amelyért sokan áldozták az életüket. Fontos, hogy tudják, vannak olyan helyzetek, amikor a haza érdekeit az egyéni érdekek elé kell rendelni. Célunk, hogy a fiatalok megértsék: egy olyan közösség tagjai, amely a közös nyelv, történelem, kultúra és vallás alapjain formálódott. Azért dolgozunk, hogy a következő generációk is büszke magyarként vallják:

a múltunk értékei a jövőnk pillérei, és az erős Magyarország záloga a mélyen gyökerező nemzeti identitás.

Ha jól tudom, a fiatalok magyarságtudatával kapcsolatban egy kutatást is készítettek.

Igen, a Nézőpont Intézetet kértük fel.

Milyen eredményt hozott a kutatás? Derűlátó vagy lehangoló?

Derűlátó, ugyanakkor számos figyelmeztető jel szerepel a kutatási anyagban. A 16–29 év közötti korosztály lelki állapota pozitív a magyarságtudatukkal kapcsolatban. Büszkék rá, hogy magyarok, erős az érzelmi kötődésük, de ez nem feltétlenül tudatosságon alapszik. Ezt a tudatosságot kell erősítenünk. Élményeken keresztül kell láthatóvá tennünk nemzetünk nagyjait, a magyar hősöket, méghozzá úgy, hogy kapcsolódjon hozzá pedagógiai tevékenység.

Mindez miért annyira fontos?

Mert ha a fiatalok ismerik a történelmüket, vannak kapcsolódási pontjaik, akkor jobban el tudják magukat helyezni a világban. Mert csak akkor tudják megtalálni a helyünket, ha a nemzeti identitásunkkal tisztában vagyunk. Ebben segíthetnek a történelmi sírkertek és az emlékhely, s ezért fontos az emlékezetpedagógia, amely az ismeretekről és az érzelmi kötődésről szól. Éppen ezért egy olyan országos rendszert kezdtünk el felépíteni, amelynek mi vagyunk az egyik koordinátora. A szakmai felügyeletünk alá tartozó 21 nemzeti és 55 történelmi emlékhellyel, a virtuális Nemzeti Sírkert mintegy 6000 védett sírját magában foglaló, közel 700 temetővel, a közoktatással, állami és egyházi iskolafenntartókkal, civil szervezetekkel együttműködve, mint például a Rákóczi Szövetség. Az a cél, hogy minden középiskolás gyermek a tanulmányai során legalább egyszer tudatos pedagógiai módszertan szerint, felkészítés, terepmunka és utólagos feldolgozás által kapjon olyan élményeket, amelyek egész életre szóló érzelmi impulzust adnak neki.

Mi a helyzet a határon túli történelmi sírokkal?

A történelmi emlékhelyek és sírok esetében foglalkoznunk kell a határon túl élő területekkel is, ez nem kérdés. Ezért kezdtünk közös munkába az Országos Széchenyi Könyvtárral és a Lechner Tudásközponttal. Szeretnénk egy olyan, minden aktív magyar ember vagy szervezet által bővíthető digitális adatbázist fejleszteni, amely webes felületen vagy akár mobilapplikáción, minden határon túli helyszínen megmutatja, hol találhatók a fontos történelmi személyiségek sírjai, nemzetünk történelmének fontos helyszínei, és azt is, mit kell tudni róluk. Remélem, eljutunk oda, hogy ha valaki elmegy mondjuk Losoncra és rákeres az adatbázisra, akkor az megmutatja, hogy adott távolságon belül milyen fontos magyar emlékhelyeket, történelmi sírokat talál. Ez a kezdeményezés nemcsak aktivizálhatja az ott élő magyar közösséget, de kincseik növekvő ismertsége megmaradáshoz szükséges lelkierőt is adhat számukra.

A másik fontos célja, hogy a Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető bekapcsolódjon a nemzetközi vérkeringésbe. Gondolom ezért csatlakoztak az Európa jelentős temetőit felsorakoztató szervezetbe.

A szövetség immár 27 ország 100 városának 170 temetőjét foglalja magában. Turisztikai szempontból is fontos ez a lépés, az európai térképre kell elhelyeznünk két temetőnket. Jelenleg sajnos a külföldiek számára a Munkásmozgalmi Panteon a leginkább ismert építményünk, ha ide jönnek, azt keresik. Ráadásul eddig a Fiumei úti sírkertben egyetlen tábla sem jelezte, hogy

ez a panteon valójában a kommunista bűnökhöz kapcsolódik, annak a mementója.

A közelmúltban végre sikerült kitenni ezt az értelmező táblát. A Fiumei úti sírkertben több mint 600 olyan síremlék van, amelyekhez jegyzett, elismert szobrászok készítettek művészettörténeti szempontból is jelentős alkotásokat. Ilyen nincs sehol máshol Európában. Ezt kell megmutatnunk a külföldieknek, ez az, amellyel más európai temető nem büszkélkedhet.

Azt olvastam valahol, hogy gépészmérnöki végzettséggel vezeti a temetőket. Ez lett volna az utolsó tippem…

Édesapám gépészmérnök dinasztia sarja, s bármennyire is humán beállítottságú vagyok, én is gépészmérnök lettem. Nem bántam meg, mert gondolkodásomat és problémamegoldó képességemet nagyban segíti a mérnöki képzettség és tapasztalat. Büszke vagyok a családomra. Részben mert erős tradíciókat hoztam anyai és apai ágon is, másrészről erős tartást adott az is, hogy a szüleim mindketten a kommunista rendszerben meghurcolt családból származnak. A zene szeretete kiskoromtól a sajátom, s idővel a kóruséneklés szerelmese lettem. Zenei elkötelezettségemet és idegen nyelvi tudásomat később megpróbáltam a szervezés szolgálatába állítani: a pomázi Magyar Kóruskastély létrehozása után hat évig voltam az Európai Kórusszövetség elnöke, irányítottam a 2015-ös pécsi Europa Cantat megrendezését, majd a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőjeként dolgoztam, mielőtt a Nemzeti Örökség Intézetéhez kerültem. A legfontosabbat még nem is mondtam: négy gyermekem van, s egy unokám – rájuk vagyok a legbüszkébb.

A család mellett a piarista gimnáziumi évek is meghatározták későbbi életemet.

Ott tapasztaltam meg, hogy a sziklaszilárd erkölcsök mellett a közösség építése és szolgálata is mennyire fontos számomra. Bármit csinálok, az motivál a legjobban, hogy az embereket összekapcsoljam és közösséget építsek. Még azt sem említettem, hogy 19 évig voltam Telkiben önkormányzati képviselő, 15 évig pedig alpolgármester. Itt is a közösségépítés volt a legfontosabb kihívás számomra!

Ha önön múlik, milyen lesz, mondjuk öt év múlva a Fiumei úti sírkert?

Egy jól működő, remek infrastruktúrával rendelkező történelmi sírkertet látok magam előtt, ahol egymást érik a gyerekcsoportok, oktatási tevékenység is zajlik, és a legtöbb műemlék felújított állapotban van. Sokkal több külföldi vendéget látok, akik a csodás szobraink miatt jönnek hozzánk. Pezsgő kulturális életet látok, amely ugyanakkor megtartja a temető méltóságát. Ez a jövő, hiszen ezt a kincset nemcsak őriznünk kell, hanem megmutatni mindenkinek. Mindenekelőtt a felnövekvő ifjúságnak!

Fotók: Ficsor Márton

Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés