A tömegsírok már védettek, ám most parcellakövekkel is megjelölik őket - mondja Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a Mandinernek.
175 éve, 1849 tavaszán volt a dicsőséges tavaszi hadjárat. A jeles évforduló kapcsán a magyar állam több lépést is tesz azért, hogy a sokszor névtelen hősöknek méltó emléket állítson. „Az évforduló keretében államilag védetté tetettük a tavaszi hadjárat útvonalán található tömegsírokat, felmérjük azok állapotát, valamint
megjelöljük a sírhelyeket a nemzeti sírkert okos parcellaköveivel”
– mondja Móczár Gábor. A tavaszi hadjárat egyik fontos, magyar szempontból sikeres állomása volt a Pest megyei Isaszeg, ahol 1849. április 6-án magyar részről a lengyel légióval kiegészülve 47 ezernél is több katona nézett farkasszemet az 55 ezer embert számláló Habsburg-sereggel.
A csupán egy napig tartó, magyar győzelemmel záruló csata komoly emberáldozattal járt, a hős honvédeket pedig az erdőben, tömegsírban temették el.
„Isaszegnél a tömegsír az erdőben van, nekünk pedig kötelességünk, hogy ezek a névtelen hősök a nemzeti emlékezet részévé váljanak.
Éppen ezért az onnan nem messze eső isaszegi Honvéd emlékműtől a helyi emlékezetőrzők megvalósításában egy tanösvény vezet majd az erdőben található hősök tömegsírjához, ezzel is fejet hajtva előttük és lehetőséget biztosítva arra, hogy a gyerekek akár egy történelemóra keretében meglátogathassák a nagy elődök emlékhelyét. Azokét a név szerint nem ismert hősökét, akik a vérüket adták a hazáért” – folytatta a főigazgató. Az isaszegi csatának civil áldozatai is voltak, a nőket és gyermekeket az isaszegi házak pincéjébe bújtatták a csata idején, azonban az egyik ház tragikus bombatalálatot kapott.
Ezt is ajánljuk a témában
A mai világban csak akkor tudjuk megtalálni a helyünket, ha a nemzeti identitásunkkal tisztában vagyunk. Ebben segíthetnek az emlékhelyek, s ezért fontos az emlékezetpedagógia, amely a történelmi ismeretekről és az érzelmi kötődésről szól – Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete tavasszal kinevezett főigazgatója a Mandinernek.
A Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója azt is elmondta, a feladatuk közé tartozik az is, hogy az arra érdemesek sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság döntése által védetté nyilvánítsa az állam, így azokat ne lehessen felszámolni. Itthon tudnak az 1848-as síremlékekről, a feltérképezés – nagy részben a HM Hadtörténeti Intézet és Hadtörténeti Múzeum történészei által – korábban már megtörtént, Felvidéken és Erdélyben ellenben nem ennyire rózsás a helyzet a védelem és a megóvás tekintetében. „Jól mutatja az állapotokat a felvidéki héthárs-vörösalmai csata emlékművének kálváriája. 1849 júniusában a magyar csapatok itt ütköztek meg nagyobb csatában először a kelet felől betörő cári sereggel, és a harcok során hetvennél is többen hősi halált haltak.
Habár a levert forradalom után tiltották, már 1851-ben illegális emlékművet állítottak a hősi halottaknak a Bánó család birtokán.
Ezt az emlékművet azután 1919-ben cseh legionáriusok ledöntötték, ám a helyi, jó érzésű magyar emberek elrejtették, elásták. A felvidéki magyar értékmentőkből szerveződött Sine Metu egyesület volt az, amely az emlékmű darabjait megtalálta, restaurálta és a Nemzeti Örökség Intézetével újra elhelyezte a közösen megújított helyszínen. Ez egy sikeres kezdeményezés, ám sajnos sok helyen nem megoldott az emlékhelyek helyzete a Kárpát-medence határainkon kívül eső területein.” – vélekedik Móczár Gábor.
A főigazgató azt is elárulta: nemcsak az 1848-as forradalom tömegsírjaihoz helyeznek ki az ott nyugvók történetét elmesélő okos parcellaköveket, hanem Perczel Mór 1848-as honvédtábornok történelmi emlékhellyé vált lakhelyéhez,
a bonyhádi Perczel-kúriához és sziráki Teleki-Degenfeld kastélyhoz is hivatalos emlékoszlopokat állítanak fel.
Móczár Gábor azt is elmondta, május 21-én, Buda visszafoglalásának 175. évfordulóján (1916-ban ugyancsak ezen a napon hunyt el 98 éves korában Görgei Artúr tábornok, a honvédsereg utolsó főparancsnoka) különleges emlékhelyet avatnak az idén szintén 175 éves Fiumei úti sírkertben nyugvó 48-as hősi halottak sírhelyeinek közelében. Az emlékhellyel a forradalom ismeretlen katonái előtt is tisztelegnek majd.
Nyitókép: Az isaszegi csata. Than Mór festménye. Forrás: Wikipedia
Meglepő lehet, de nem Gábor Zsazsa vagy Andy Vajna sírjához.
A legendás tüzértiszt visszaadta a székelyek önbizalmát a csatatéren, felesége követte a háborúba, az emberek a védangyaluknak tekintették – mindeközben egyszerű, jó humorú ember maradt.
Kmety György még megmutatta, milyen lehetőségek rejlenek a magyar honvédségben, ám ekkorra a nagyhatalmak már döntöttek a magyarság sorsa fölött – akkor éppen orosz beavatkozás formájában.
A kommunisták fel akarták számolni a nemzet nagyjainak temetkezési helyét, végül megmaradt a sírkert.
A honvédsereg komoly, nyílt csatában verte meg az osztrákokat, Görgei, Damjanich és Aulich nagyot alakított, a magyar honvédek örökre beírták magukat a történelembe.
Az alaposan bepálinkázó dobos visszavonulás helyett támadást vezényelt, a honvédseregek először mutatták meg a bennük lakozó fenevadat, Damjanich a Tisza partján is nagyot harcolt.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
