Az isaszegi csatában elhunyt honvédek voltak a 175 éves Fiumei úti sírkert első híres halottjai

Nyitókép: A Kerepesi temető (ma Fiumei úti sírkert) egy 1911-es felvételen. A háttérben a Deák-mauzóleum. Fotó: Fortepan/Schmidt Albin.

Miért volt szükség a kerepesi temetőre? 

Mert a három nagy pesti temető, a terézvárosi, a ferencvárosi és a józsefvárosi egyszerűen megtelt – kezdi Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója – 1847-ben úgy döntött a városvezetés, hogy a kerepesi dülőben 100 hektárnyi területen alakítják ki az új temetőt, méghozzá Kerepesi temető néven.

Hivatalosan 1849. április elsején nyitották meg a temető kapuit, az első temetéseket pedig április 24-én tartották. Az iratok szerint az isaszegi csata során megsérült honvédeket Pestre, a Rókus kórházba szállították. Az ott elhunyt hősök földi maradványai kerültek aztán a Kerepesi temetőbe. Tudjuk, a temető mely területén voltak ezek a sírok, de nem leltek később a nyomukra. Az is bizonyos, hogy a Kossuth-mauzóleum kifejezetten azért került arra a területre, mert a hős 48-as honvédek közelébe szerették volna helyezni. 

Ki volt a Kerepesi temető első nagyon híres elhunytja?

Az első neves személyiségtől 1851 júliusában búcsúztak az új temetőben, Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője csupán 37 éves volt, mikor elhunyt. Az első nagy temetés aztán 1855 novemberében volt, ekkor a híres költőtől, Vörösmarty Mihálytól búcsúzott az ország. A levert szabadságharc után voltunk, tombolt a Bach-korszak elnyomása, így Vörösmarty temetési menete néma tüntetéssé vált.

Jelentős esemény volt a temető szempontjából Batthyány Lajos miniszterelnök újratemetése 1870-ben, aki a szabadságharc mártírja volt. Akkor még nem állt a mauzóleum, amelyben ma az egykori miniszterelnök és családtagjai nyugszanak. A Habsburgok tiltása miatt a mauzóleum megépítésére a magyar kormány nem adhatott pénzt, így négy évvel később közakadozásból készült el az államférfihoz méltó síremlék. 

Ha nem tévedek, Deák Ferenc búcsúztatása volt a következő nagy esemény a temető életében.

Amikor 1876 januárjában elhunyt a haza bölcse, Deák Ferenc, nem volt kérdés, hogy ebben a temetőben lesz a végső nyughelye, és az sem, hogy tízezrek vesznek majd búcsút tőle. Az ő, ma is látható mauzóleuma végül 1887-ben készült el. Két évvel korábban, 

1894-ben Deák után Kossuth Lajostól is itt vett végső búcsút az ország. A jeles államférfi első nyughelye máshol volt, a Kasselik-család ma látható kriptájának a helyén, csak később, a mauzóleum elkészülte után, 1909-ben került Kossuth a végső nyughelyére. A neki emelt mauzóleum pontosan tíz centivel magasabb, mint Deáké, de ennek is megvan az oka. A legtöbben ugyanis úgy vélekedtek, Kossuthra holtában is nem lenézni, hanem felnézni kell…

Aztán jött a kommunista időszak, és 1952-ben egyszerűen bezárták a nemzeti temetkezési helyét…

Még az is felmerült, hogy a kommunisták felszámolják a temetőt, ahol a nemzet nagyjai pihennek, de a történelem közbeszólt. 1956 októberében, a forradalom napjaiban ismét megnyitották és sok olyan embert temettek el itt akkoriban, akik a forradalom vétlen áldozatai voltak, vagy egy eltévedt golyó ölte meg őket, vagy egy szovjet tank lövése után a házak romjai között lelték halálukat. 1956 után ide temették el azokat a pufajkásokat is, akik a forradalom leverése közben haltak meg. A történelmi sírok között 

Ettől kezdve nem is temethettek el itt mást, csak a munkásmozgalom idézőjelben vett jeleseit, ezért van az, hogy a Farkasréti temető lett a második nemzeti sírhely, és ott alakítottak ki művészparcellát, ahol az ország művészi életének, sportjának nagyjai nyugszanak és ahová azóta is sokan temetkeznek. A Fiumei úti sirkertben már ritkábbak a nagy temetések. Tavaly itt vett végső búcsút az ország Sólyom László köztársasági elnöktől, aki úgy rendelkezett, hogy nem díszparcellában akar pihenni, hanem egy egyszerűbb sírban nyugszik a temető főútja mellett.

Megemlékeznek a temető 175 évéről?

Több megemlékezést is tartunk, és egy „Fiumei anno” című szabadtéri kiállítással is készülünk a sírkert megnyitásának 175. évfordulójára. Az április 22-én nyíló kiállítás korabeli képek segítségével mutatja majd meg a temető elmúlt évtizedeit. A zseniális hadvezér, Görgei Artúr legnagyobb haditettének, Buda 1849-es bevételének évfordulóján, május 21-én pedig egy 1848/49-es honvédemlékművet, az ismeretlen honvéd katona jelképes síremlékét avatjuk fel a Fiumei úti sírkertben, hiszen Buda bevétele is 175 éve történt.