A Budavári Palota századfordulós fejlesztésével megbízott Hauszmann Alajos sokoldalú ember volt. Ha éppen nem épületeket tervezett, rendszeresen vadászott vagy vitorlázni járt. Egy esetben például az 1848-as szabadságharc egykori hadügyminisztere, az akkor már idős Görgei Artúr is fent volt a vitorlásán, amikor komoly veszélybe kerültek a Balatonon. Ismét egy izgalmas írás a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról!
Hauszmann Alajos építész munkásságáról sok minden tudható, életműve ékköveként a budai Várban alkotott maradandót. A múlt század elején átadott csodás épületek és díszes termek azonban a II. világháború alatt jórészt súlyosan megsérültek, a háború után pedig ideológiai okokból a helyreállítás helyett felrobbantották vagy eldózerolták őket.
ezáltal is tisztelegve Hauszmann Alajos és a kor további meghatározó magyar alkotói, művészei és építészei előtt. A program eredményeként régi fényében született újjá a Lovarda, a Főőrség épülete, a Stöckl-lépcső, átfogó felújítása után megszépülve várja a látogatókat a Mátyás kútja és a restaurált Csikós szobor. 2021. augusztus 20-án pedig átadják a Budavári Palota első, eredeti tervek alapján helyreállított termét, a Szent István-termet. A palota ékszerdobozaként is emlegetett teremben olyan kiemelkedő mesterek alkottak, mint a porcelánjairól híres Zsolnay Vilmos, a fa művésze, Thék Endre vagy éppen a szobrász, Strobl Alajos.
Hauszmann Alajos (balra) és Görgei Artúr. Fotó: Wikipedia
Hauszmann vízi hobbijáról azonban jóval kevesebben hallottak. Éppen ezért izgalmas fellapozni az 1997-ben könyv formájában is megjelent naplóját, ahol részletesen ír arról is, hogyan lett például a vitorlázás szerelmese.Történt, hogy egy nap kedves barátja, Szarvassy Sándor kereste meg azzal, hogy a pesti angol konzul eladná a Királyné nevű vitorlását, amelyet Angliából hozatott a Balatonra, ám mivel Koppenhágában kap munkát, megválna a hajótól. Nyolcszáz forintot kért a modern hajóért, amelyben természetesen kabin, konyha és toalett is volt. Végül Szarvassy, Hauszmann Alajos és az ügyvéd, Perlaky Kálmán vette meg közösen az angol konzul vitorlását.
Nem kisebb cél vezérelte őket ezzel, mint hogy divatossá tegyék a magyar tengeren a vitorlássportot. Akkoriban ugyanis csak elvétve lehetett vitorláshajókat látni a Balatonon. A csodájára jártak a hajójuknak, a halászok is tátott szájjal lesték. Sőt, nem csak a halászok, a Balatonnál időző előkelőségek is kiszúrták a különleges vitorlást a balatonfüredi kikötőben. Nem meglepő tehát, hogy hamarjában gróf Nádasdy és gróf Esterházy is vitorlást rendelt a Balatonra. 1881-ben Hauszmann Alajos is ott volt, mikor megalakították a Stefánia Yacht Clubot, amelynek klubházát természetesen Hauszmann Alajos tervezte.
Idővel olyannyira kedvelt időtöltés lett a vitorlázás, hogy egy angol mester érkezett a szigetországból, és a Balaton partján gyártotta a hajókat.1882-ben az első vitorlásversenyt is megrendezték a magyar tengeren, amely akkoriban is sokszor kiszámíthatatlan volt. Egy alkalommal, amikor Perlaky ügyvédnél volt a hajó, komoly viharba került, s a matróza a nagy hullámok miatt egyszer csak belezuhant a vízbe. Nem sikerült élve kimenteni, ami annyira megviselte Perlaky-t, hogy felhagyott a vitorlázással és a tulajdonrészét Szarvassynak adta el.
A Stefánia Yacht Club épülete. Hauszmann Alajos tervezte. Fotó: Wikipedia
Egy esetben Hauszmann is bajba került a hajón. Mint a naplójában is olvasható, többek mellett maga Görgei Artúr, a szabadságharc korábbi hadvezére kérte meg, hogy vigye el Balatonfüredről Keszthelyre hajóval. A víz csodás és nyugodt volt, mikor útnak indultak, ám Badacsonynál hatalmas viharba kerültek. Mindenki nehezen viselte a hánykolódást, azonban – Hauszmann naplója szerint –
A vitorlás irányíthatatlanná vált, s végül zátonyra futott. A partról halászok jöttek értük csónakkal, az éjszakát pedig egy halászkunyhóban töltötték. Másnap szekéren mentek vissza Balatonfüredre, a hajót pedig egy matróz navigálta haza. Hauszmann az eset után pont úgy érzett, mint Perlaky, s némi hezitálás után úgy döntött, letesz a veszélyes szenvedélyről. A vitorlásban lévő tulajdonrészét eladta Szarvassynak, aki később úgy döntött, jobb helye lesz a Királynénak a tengeren, így Fiumébe költöztette a vitorlást. Hogy mi lett vele, azóta sem tudni.
Hauszmann Alajos egész életében a víz közelségében érezte jól magát. A család lakása a budai Duna-parton volt, kedvelt nyaralója az Annavölgyben, nem messze a szentendrei Duna-parttól és később egy pazar villát is építtetett magának a Velencei tónál. Az utóbbinál viszont már nem vitorlázott, a Badacsonynál tomboló vihar egy életre elvette tőle a kedvét.
Az aradi tizenhárom tagja leszerelt a seregből, számtalan csalódás érte, fájdalmas boldogságban élt. Amikor kellett, visszatért, leckét adott bátorságból, a katonatársai ódákat zengtek róla.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
Az Utazó Ember című szériában ezúttal a magyar főváros kapott egy kis reklámot. Nem is rosszat.
A politikus és Szabó Bálint összeakasztotta a bajszát, a trombitás ember ugyanis zokon vette, hogy őt a politikus bolondnak vagy fizetett provokátornak nevezte.
A kormány szerint felújítás célja, hogy megőrizze a történelmi értékeket, miközben visszaadja a Várnegyed egykori méltóságát.
Örökre vállalhatatlanná vált, miközben még nála is mélyebbre süllyedtek azok, akik mindezt látva, viccesnek találták és beszámolóikban ironizáltak a látottakon.
