Mi lesz a Notre-Dame-mal?

2021. október 26. 11:19
2024 tavaszán megtartják az első misét a felújított Notre-Dame-ban, de a munka nagy része még hátravan – mondja a felújítás felügyeletével megbízott püspök, akivel Párizsban beszélgettünk a katedrális újjászületéséről.

Az Île de la Cité Párizs közepén mágnesként vonzza a turistákat még úgy is, hogy a rajta található legfontosabb látványosság, a Notre-Dame székesegyház zárva van. Már két és fél éve annak, hogy 2019. április 15-én tűz ütött ki a gótikus katedrálisban, ami elemésztette az épület tetőszerkezetét. A francia főváros egyik leghíresebb jelképe megmenekült, de csak kevés választotta el a pusztulástól.

Aki ma Párizs ötödik kerületében a Szajna partján sétál, némi naivitással azt is hihetné, hogy Európában újra beköszöntött a katedrálisok kora. Az egyébként magas kerítések, szögesdrótok és marcona rendőrök mögé dugott Notre-Dame körül toronydaruk magasodnak, a sziget délkeleti csücskében pedig egy konténerépület áll az építési terület szélén – nagy erőkkel zajlik a székesegyház újjáépítése. Emmanuel Macron kiadta az ukázt:

2024-re, a párizsi olimpia megnyitójára újra csillognia-villognia kell a XIV. században befejezett katedrálisnak.

Éric Aumonier szerint ez tartható terv: Versailles korábbi püspöke szerint az újranyitás után évente ezerötszáz szentmisét tartanak majd a Notre-Dame-ban.

A hetvenöt éves Aumonier nem túl régóta foglalkozik a székesegyház felújításával; csak néhány hónapja képviseli az egyházat a rekonstrukció körüli döntéseknél, tavaly ilyenkor még a versailles-i egyházmegye élén állt. A püspök emeritusszal a Notre-Dame-tól nem messze találkozunk egy megbeszélésre, Aumonier utána a főváros érsekéhez siet egy értekezletre, ami éppen a felújításról szól.

Eredeti állapotára állítják vissza a Notre-Dame-ot

A rekonstrukció egyébként halad: az épület maradványainak biztosítása befejeződött és a falak víztelenítésével is végeztek már. A nehezebben megoldható problémát az ólomszennyezés jelenti – magyarázza Aumonier. Amíg az épületet teljesen meg nem tisztítják a mérgező anyagtól, fokozott biztonsági intézkedések vannak érvényben; egyszerre például csak öt-hat ember tartózkodhat az épületben. Hatósági személyek beléphetnek, de a püspök emeritus szerint elég keveset tudni arról, hogy hogyan is áll a nyomozás a Notre-Dame-tűz ügyében. Aumonier azt mondja, hogy

még mindig nem tudni, pontosan mitől gyulladt ki az épület, a rendőrség pedig nem valami közlékeny a dologgal kapcsolatban.

A munka oroszlánrésze persze még hátravan. Már rendelkezésre állnak a tető újjáépítéséhez szükséges gerendák, amiket egyenként, a helyszínen kell pontosan méretre vágni. Ami a Notre-Dame belsejét illeti, Aumonier optimista. A székesegyház belsejét díszítő festmények jórészt megmenekültek, de az oltár megsemmisült – e helyett majd újat kell építeni. Nagy változások a tervek szerint egyébként nem lesznek a katedrálisban, legfeljebb néhány kisebb tárgy kerül majd új helyre.

Két és fél év múlva megnyitó

A felújítást kicsit komplikálja, hogy az 1905-ös egyházi törvény értelmében a franciaországi templomok nincsenek egyházi tulajdonban, vagyis a Notre-Dame-ban szinte egy követ sem lehet kicserélni anélkül, hogy a műemlékvédelem erre áldását adná. A kapcsolat viszont nem rossz az egyház és a műemlékvédelem között – állítja Aumonier. Arra viszont kitérő választ ad, hogy az újjáépítés után visszatérnek-e a hívek a székesegyházba. Mint mondja, a francia katolikus egyház elég „komplex” helyzetben van, mert a nagyvárosok jelentős szociológiai átalakuláson mentek keresztül. Párizs belvárosa nagyon megdrágult és teljesen elturistásodott, míg a külvárosokban rengeteg a bevándorló. Ami a Notre-Dame-ot illeti, azt

nem lehet pontosan megmondani, hogy hány hívő járhatott ide misére a tűzvész előtt,

mert a székesegyház egyik plébániához sem tartozik – mondja a püspök emeritus.

Az biztos, hogy a Notre-Dame-ban az újranyitást követően is minden nap szeretnének szentmisét tartani, elvégre a katedrális nem múzeum, hanem egy élő, működő templom. Komolyabb fejtörést inkább az a 12 millió turista jelent, aki évente felkeresi a székesegyházat (a Notre-Dame ezzel egyébként Párizs leglátogatottabb látványossága). Habár az egyház továbbra is szeretettel várja majd őket, Aumonier szerint be kell látni, hogy a katedrálist egyszerűen nem arra tervezték, hogy ilyen sok látogatója legyen. Még kitalálják, hogy pontosan hogyan készítik fel a Notre-Dame-ot a turisták újabb rohamára – ötleteik mindenesetre már vannak. Az óra pedig ketyeg: az első misét 2024. április 15-én, a tűzvész ötödik évfordulóján mindenképpen megtartják a székesegyházban.

Nyitókép: ANNE-CHRISTINE POUJOULAT / AFP

Összesen 65 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

„Elvileg sem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon, akik nem adófizető polgárai az országnak, és akik a két választás között semmilyen formában sem tudják az általuk választottakkal kapcsolatos véleményüket elmondani, ráadásul sokaknak semmilyen kötődése nincs is már az országhoz”

Parlamenti beszédében a .........politikus arról is beszélt: azért sem támogatják a választójog kiterjesztését a határon túl élő magyaroknak, „mert sokkal nehezebben ellenőrizhető a választások tisztasága”. Azt mondta, hogy „aki részt akar venni a választásokon, az költözzön haza, költözzön vissza Magyarországra”.

Kitől idéztem, kedves Fidesz-fanok?

Mi lesz a Notre Dame-mal? Gyönyörű mecsetet csinálnak majd belőle egy emberöltő múlva Franciaország új urai...

Az eredeti állapothoz hiányoznak a nyolcszáz éves tölgyfa gerendák, olyan már nincs.

Az, de ugyanakkor típus. Franciaország tele van hasonló szerkezetű és hasonló szépségű gótikus katedrálisokkal. Vannak vidékek, ahol ha egy falunak nincs 800 éves gótikus temploma, az már snassz.

Nem lehet összehasonlítani a Notre Dame-ot a mi köröndi palotánkkal, de mégis, jelentős műemlékeken kizárólag jól képzett, jól fizetett emberek dolgozhatnának rendszeres ellenőrzés mellett. Valahogy nem telik rá, kell a pénz a migránsok és gender szakos politológusok és szociológusok eltartására.

Így azután időnként valami leég.








Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés