Az LMBTQ-szabadság zónájává nyilvánította Berlint a tartományi képviselőház.
„A választások előtti utolsó ülésén szivárványfővárossá és az LMBTQ-szabadság zónájává nyilvánította Berlint a tartományi képviselőház, ezzel tiltakozva Lengyelország és Magyarország lépései ellen, különös tekintettel arra, hogy a Berlintől 945 kilométerre fekvő, 12 ezer lakosú Nagykáta 2020-ban határozatot hozott az LMBT-propaganda nagykátai önkormányzati intézményekben való betiltásáról. Amit a vörös-vörös-zöld Berlin nem hagyhatott szó nélkül így, 2021 őszén. Mert csak mi, magyarok vagyunk ilyen lelketlenek, hogy egyáltalán nem foglalkozunk például a szintén 12 ezres Preußisch Oldendorf képviselő-testületének tavalyi határozataival, pedig ki tudja, mi minden lapul bennük.
Mindenesetre a most elfogadott rendelkezések értelmében ezentúl évente 31 napon fog lengedezni a Pride-zászló a tartományi képviselőház előtt (Niederkirchnerstraße 5), hogy fájjon Orbán Viktornak (de iszonyúan), emellett az újdonsült „szivárványfőváros” fokozni fogja együttműködését a budapesti és a varsói hímnemű, nőnemű és nembináris politikai partnereivel, valamint újabb projekteket fog indítani az »LMBTIQ-személyek« megkülönböztetése ellen. Első körben például – nyilván a maradéktalan megkülönböztetésmentesség jegyében – már meg is hirdettek egy fórumot, melynek keretében megvitatják, miben térnek el az LMBTI-aggastyánok idősgondozási szükségletei a heteroszexuális aggastyánokétól, és milyen intézményeket kellene létrehozni számukra. Tulajdonképpen logikus is, hisz kifejezetten leszbikusoknak fenntartott temető már létezik Berlinben, így adja magát, hogy az idősotthonokban is megtörténjék a dicső szegregáció.
De mielőtt bárki felháborodna ezen a homofób cinizmuson, mondván, a berlini LMBT-emberek számára igenis korszakos jelentőségű, hogy mostantól minden reggel az LMBTIQ-szabadság zónájában ébrednek, akad itt egy érdekesség. A magát »a meleglobbi központi orgánumaként« definiáló queer.de portál ugyanis rámutat: a másokat kioktató ostoba szimbólumpolitika nemcsak értelmetlen, de még káros is, tekintve, hogy klasszul besöpri a szőnyeg alá a mindennapos berlini homofób valóságot.”
Nyitókép: John Macdougall / AFP
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Dobogós hely reáljövedelem-növekedésben, uniós középmezőny az igazságszolgáltatás függetlenségében, toronymagas győzelem a légi közlekedési bizniszben. Francesca Rivafinoli írása.
A muszlimok szerint az LMBTQ összeegyeztethetetlen a kultúrájukkal.
Ha a pesti értelmiségi kikéri magának, hogy drog nélkül kelljen buliznia, akkor hogy várjuk el a deviáns családba született hátrányos helyzetű fiataltól, hogy ne akarjon kristályt? Francesca Rivafinoli írása.
A független-objektívek is kénytelenek voltak beismerni az igazságot.
A gólját a mai napig emlegetik az emberek.
