Gázársokk sújtja a német gazdaságot

A fosszilis energiahordozó ára az utóbbi években megawattóránként 15-20 euró között ingadozott, az idén viszont folyamatosan emelkedett és szeptemberben elérte a 65 eurót.

– mondta Fabian Huneke, az Energy Brainpool tanácsadó cég energiapiaci szakértője a Handelsblattnak. Különösen az ipar szenvedheti meg a drágulást. Sok vállalat, különösen a vegyipar számára a földgáz nyersanyagként és üzemanyagként is nélkülözhetetlen, és a magas árszint nagymértékben befolyásolja a termelési költségeket.

Számos vállalat határidős szerződésekkel fedezi magát, de ez a védelem nem állandó, javulás pedig egyelőre nem várható. „Nem látunk arra utaló jeleket, hogy az alapvető ármozgató tényezők változnának, ezért az árak valószínűleg még tovább emelkednek, és ez vonatkozik mind a villamos energiára, mind a gázra” – mondta Christian Seyfert, az ipari energia- és erőműipari szövetség (Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft - VIK) elemzője.

A VIK

A szervezetnek 300 tagvállalata van, amelyek együtt a németországi ipari energiafogyasztás nagyjából 80 százalékáért felelősek. Legtöbbjük csak rövid távon védett az energiaárak emelkedésével szemben. A földgázra azonban számtalan ipari folyamatban van szükség, akár fűtőanyagként a technológiai hő előállításához, akár úgynevezett redukáló anyagként az acélgyártásban – emelte ki a Handelsblatt, rámutatva, hogy Németország földgázfogyasztásának egyharmadát az ipar teszi ki.

A  német gázfogyasztás

A legnagyobb részarányt a vegyipar képviseli. Azonban az ágazat több szereplője már jó ideje készül arra, dekarbonizációs stratégiája részeként csökkentse a földgáz arányát energiafogyasztásában. Ilyen például a Covestro, amelynek kiemelten fontos a megújuló forrásokból termelt villamos energia – magyarázta a cég egy szóvivője a Handelsblattnak.

A vegyipar mellett a fémipar az egyik legnagyobb földgázfogyasztó Németországban. Itt is sok vállalatot sújt a rekordmagas gázár, mivel számos technológiai lépés – például a fémhulladék olvasztása – igen energiaigényes. Ráadásul bizonyos esetekben a földgázra nem is energiahordozóként, hanem nyersanyagként van szükség, és egyelőre nincs alkalmas technológia a kiváltására.

A világ legnagyobb acélgyártója, az Arcelor-Mittal például a hamburgi üzemében csak földgázzal tud előállítani a vasércből úgynevezett szivacsvasat, amelyet a következő lépésekben acéllá olvasztanak.

egyrészt maga a magasabb gázár, másrészt a magasabb villamosenergia-költségek révén.

A piaci várakozások szerint a földgáz megawattóránkénti ára csak a hamarosan kezdődő fűtési szezon után, jövő tavasszal csökken majd 60 euró alá, a jelenlegi árrobbanás előtti szintre, 20 euró közelébe pedig legkorábban 2024-ben süllyedhet. Ez a lakossági fogyasztóknak is komoly terhet jelenthet a következő hónapokban. Hétfőn több szolgáltató jelentős, 12 százalékot meghaladó áremelést jelentett be szeptemberre és októberre. A Verivox összehasonlító portál szerint

Ezért a fogyasztóknak érdemes már most megfontolniuk a szolgáltatóváltást – tanácsolja a fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (Bundesverband der Verbraucherzentrale - VZBV).

Miért drágul a gáz?

A drágulás okairól megoszlanak a vélemények. Az egyik nagy véleményáramlat szerint a Kreml áll a háttérben. A földgáz azért drágul, mert a Gazprom és Vlagyimir Putyin orosz elnök „csökkentette a Nyugatnak szánt gázszállításokat, hogy a szükségtelen Északi Áramlat-2 gázvezetéket gyorsabban üzembe helyezzék, és megkerüljék az európai játékszabályokat” – mondta a Handelsblattnak Oliver Krischer, az ellenzéki Zöldek szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője.

De vajon megállja-e a helyét az a tézis, hogy az oroszok szándékosan visszatartják a gázt, hogy a vitatott balti-tengeri gázvezetéket üzembe helyezhessék – vetette fel az üzleti lap, hozzátéve, hogy számos érv szól amellett, hogy

Az egyik legtekintélyesebb német külpolitikai kutatóintézet, a berlini Tudomány és Politika Alapítvány – Német Nemzetközi Politikai és Biztonsági Intézet (Stiftung Wissenschaft und Politik - Deutsches Institut für Internationale Politik und Sicherheit, SWP) elemzője, Kirsten Westphal szerint inkább arról van szó, hogy

Ez azt jelenti, hogy „nincsenek már hosszú távú szállítási szerződések és megszűnt a földgázár olajárhoz kötöttsége, így a gáz ára rövid távon alakul ki, és ingadozóvá vált”. Ezért ha hiány lép fel, az rögtön tükröződik az árban – mondta Westphal. „Orosz szempontból ez egy tökéletes helyzet” – mondta az elemző, rámutatva: Oroszország azzal érvelhet, hogy feltétlenül szükséges az Északi Áramlat 2. Azonban a Moszkvának kedvező helyzet nem a Kreml és a Gazprom műve, hanem több tényező összhatása.

Ezen tényezők közé tartozik, hogy az előző tél hidegebb volt az átlagosnál, ezért a németországi gáztárolók töltöttségi szintje történelmi mélyponton van. Ez a keresletet és ezáltal az árakat is magasabbra hajtja, mint a korábbi években. Ugyancsak fontos, hogy nemcsak Európában, hanem Ázsiában is erősen növekedik a kereslet, cseppfolyósított földgáz (LNG) pedig egyelőre nem érkezik Európába számottevő mértékben.

(MTI)

Nyitókép: A nyitókép illusztráció.
MTI/Koszticsák Szilárd