Az emberkereskedők tudják, kire utazzanak – Balogh Krisztina rendőr alezredes a Mandinernek

2021. augusztus 11. 17:14
Még mindig nagy a látencia az emberkereskedelemben, amelyben továbbra is a prostitúcióra kényszerítés a legdominánsabb. A kizsákmányolásnak azonban nem csak fiatal lányok, hanem idősebb férfiak is áldozatául válhatnak. Bármennyire megdöbbentő ugyanakkor, vannak olyan esetek, amikor a sértettek úgy érzik, még egy ilyen megalázó helyzet is jobb, mint az előző életük. Balogh Krisztina rendőr alezredessel, az ORFK emberkereskedelem-elleni bűnügyi szakvonalának vezetőjével beszélgettünk.

Nap mint nap hallunk mostanában az emberkereskedelemről. De mit is értünk ezalatt és milyen bűncselekményeket sorolhatunk ide?

A Büntető Törvénykönyv 192. paragrafusa rögzíti az emberkereskedelem és kényszermunka bűncselekményt, részletezve, hogy mi tartozik ebbe a tényállásba. Szerteágazó bűncselekménytípusról van szó, amely nagyon sok formában jelenik meg, gyakran más bűncselekményekkel együtt is, többségében a szexuális kizsákmányoláshoz, azaz a prostitúcióhoz kapcsolódva. De ide sorolható az is, ha valaki rendszeres előnyszerzés céljából kiszolgáltatott helyzetben lévő személyt munkavégzésre, vagy valamilyen bűncselekmény, szabálysértés elkövetésére bír rá. Sőt ide kapcsolható a tiltott örökbefogadás, a béranyaság vagy a szervkereskedelem. Sokan el sem tudják képzelni, milyen sokféle módon lehet kizsákmányolni embereket. Ma már nem azt kell emberkereskedelem alatt értenünk, hogy valakit elrabolnak a nyílt utcán és eladják.

Németh Ágnes, az ORFK bűnmegelőzési osztályának korábbi vezetője pár évvel ezelőtt egy konferencián azt mondta, hogy az emberkereskedelem az egyik legjövedelmezőbb iparág a bűnözői körökben. Ez jelenleg is így van?

Sajnos igen,

a fegyver- és a kábítószerkereskedelem mellett valóban az emberkereskedelemben van a legtöbb pénz.

Ez egyebek mellett azért is van így, mert az elkövetőknek ez adott esetben hosszú ideig tartó, folyamatos bevételi forrást jelent. Itt is elsősorban a prostitúcióra vagy a munkaára kényszerítésre kell gondolnunk. Egy adag kábítószert csak egyszer lehet eladni, de prostitúcióra többször is lehet kényszeríteni valakit. A szexuális célú kizsákmányolás a legelterjettebb elkövetési forma, a legveszélyeztetettebb korosztályba pedig a 16-24 éves fiatalok tartoznak. Elsősorban, de nem kizárólag lányok. A munka célú kizsákmányolásnak jellemzően férfiak az áldozatai, jobbára az ötven feletti korosztály. Ők sokszor olyan emberek, akiket nem keres a család, a rokonok, és rendelkeznek nyugdíjjal.

Hány ember esik áldozatul az emberkereskedelemnek?

Az ENSZ 2018-ban ötvenezer áldozatot regisztrált, 148 ország jelentése alapján. A Belügyminisztérium bűnügyi statisztikája szerint az elmúlt három évben hazánkban 95 ilyen bűncselekményt regisztráltak. De sajnos magas a látencia, csak az azonosított esetekről vannak adataink.

Hol fordul elő leginkább?

Elsősorban a hátrányosabb helyzetű térségekben jellemzőbb, ahol kevés a munka és a jövedelemszerzés lehetősége. Itt gyakoribb az egyszemélyi kizsákmányolás, közkeletű nevén a csicskáztatás. Ez egyébként nem feltétlenül jövedelmi gyarapodást jelent az elkövetőnek, hanem az elkövetők  napi megélhetéséhez szükséges fedezetet biztosítja, ha valakit így kényszerít munkavégzésre.

Kik válnak leginkább áldozattá?

Az elkövetők előszeretettel keresik az érzelmileg instabil, családhoz nem kötődő fiatalokat. Különösen veszélyeztetettek a gyermekotthonok lakói, de a hajléktalanokat, fogyatékossággal élőket is ide sorolhatjuk. Az elkövetők jellemzően szervezetten vagy bűnszervezetben dolgoznak.

Pontosan tudják, hogy kiket kell megtalálni és változatos módszereket alkalmaznak.

Elterjedt például a „loverboy” jelenség, amikor fiatal férfiak csábítanak magukhoz lányokat, komoly kapcsolat ígéretével. Érzelmileg magukhoz láncolják az egyébként is befolyásolható, labilis áldozatokat. Aztán egyszer csak megváltozik minden és előállnak azzal, hogy elfogyott a pénz. Rábírják a lányokat, hogy bocsássák áruba a testüket. Adott esetben először csak egy-egy alkalomról van szó, de aztán nincs megállás a folyamatos prostitúcióig. Amikor pedig a lány megpróbál kiszállni, akkor jön az agresszió. De bármilyen meglepő, volt olyan esetünk, amikor szerelmi ígérettel egy idősebb férfit tudtak behálózni. Persze azzal a céllal, hogy jövedelmét, nyugdíját elvegyék.

Rengeteget hallani arról, hogy magyar elkövetők külföldre “adnak el” lányokat. Inkább ez a domináns, vagy hogy itthon kényszerítenek szexuális munkára valakit?

Tapasztalataink szerint ma már nincs nagy különbség a kettő között. Korábban erősebb volt a külföldre irányuló, prostitúciós célú emberkereskedelem, ennek aránya mostanra az össz-elkövetést nézve nagyjából hatvan százalékra csökkent, a többi már belföldön zajlik. Ugyanakkor a nyomozások során sokszor derül fény arra, hogy egy áldozatot korábban külföldön “futtatták”.

A legveszélyeztetettebb korosztály a 16-24 év közötti fiatalok (fotó: Földházi Árpád)

Az illegális migráció évek óta tartó radikális növekedése mennyire változtatott a helyzeten?

Magyarországon az elmúlt években az emberkereskedelem elkövetői és az áldozatai is magyarok voltak. Az embercsepészés és az emberkereskedelem nem ugyanaz, hiszen az előbbi minden esetben határon átnyúló és egy személy vonatkozásában egyszeri haszonszerzésre irányuló bűncselekmény. Nem volt olyan esetünk, amelyekben illegális bevándorlók lettek volna emberkereskedelem áldozatai. Hazánk a migráció szempontjából  nem célország, az áthatladást a szigorú határőrizet jelentősen megnehezíti.

Visszatérve a kényszermunkára, hogy derül ki egyáltalán, ha valakit egy elhagyatott tanyán tartanak fogva és dolgoztatnak rabszolgaként?

Nehezen. Volt olyan eset, amikor egy áldozat egy másik jogsérelem miatt ment el a rendőrségre, majd kiderült, hogy közben mi is zajlik valójában. Azért is nehéz a felderítés, mert sokszor a sértettek sem tudják, hogy emberkereskedelem áldozataivá váltak, kizsákmányolják őket. Ennek bizonyítása sem könnyű. Külön módszerek és szemlélet kell hozzá. Sokszor apró mozaikokból áll össze a kép. Az említett esetben egyébként négy további sértettet sikerült azonosítani a felderítés során. Kiderült, hogy több éven át tartó kizsákmányolás folyt egy tanyán. Az elkövető vasútállomásokon, hajléktalanszállókon kereste az áldozatait. Élelmet, szállást, és bizonyos esetekben valamennyi fizetést is ajánlott. Itt merül fel az a probléma is, hogy egy hajléktalan nem egyszer azt gondolja: még egy ilyen megalázó helyzet is jobb, mint a szabad ég alatt, éhezve aludni. Sőt, bármilyen megdöbbentő, sokszor úgy érzik, hogy legalább tartoznak valahová, valakihez. Még akkor is benne maradnának a helyzetben, ha kiderül, hogy ők valójában bűncselekmény áldozatai. De ettől teljesen eltérő esettel is találkoztunk már.

Volt normális anyagi körülmények között élő, megtakarítással rendelkező sértett is, akit jobb munkalehetőséggel kecsegtetve hálóztak be.

Mire rádöbbent a valódi helyzetre, addigra kicsalták tőle az iratait, az autója sem volt az ő nevén, ahogy a megtakarításai sem. Elvették a telefonját, laptopját. Mindenféle fizikai munkára kényszerítették. Végül úgy menekült meg, hogy megszökött. Egy prostitúcióra kényszerített lány a „kuncsaftjától” kért segítséget, így tudott biztonságba kerülni.

Nagy bátorság kellhet ahhoz, hogy valaki megpróbáljon megszökni, eljutni a hatóságokhoz és feljelentést tenni.

Akiket bántalmaznak, megfélemlítenek, azoknak nagyon nehéz bátornak lenni. Sajnos ráadásul még mindig élnek azok a sztereotípiák, hogy úgysem kaphatnak segítséget. Pedig ez nincs így. Ma már például az állami áldozatsegítő hálózat révén mindenki segítséget kaphat, nem csak pszichológiait vagy jogit, hanem akár anyagit is. Vannak erre szakosodott civil szervezetek is, akik szintén hatékony támogatást nyújtanak az áldozatoknak és amelyekkel szorosan együttműködünk. Nagyon fontosnak tartom megemlíteni ebből a szempontból a nemrég indított „néma segélykiáltás” kampányunkat, amelynek videóját a rendőrség honlapján bárki elérheti. Ebben egy olyan, nemzetközi téren feltűnt segélykérő jelzésre hívjuk fel a figyelmet, amellyel a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek egy kézmozdulat révén akár némán is jelezni tudják, hogy veszélyben vannak. Ez pont olyan helyzetekben lehet megoldás, amikor valakit akarata ellenére tartanak fogva, de nem tud vagy nem mer nyíltan segítséget kérni.

Nyilván a rendőrség is próbál lépést tartani az elkövetőkkel. Hogyan veszik fel a versenyt az emberkereskedelemmel?

Ezen a téren folyamatosak a képzések, ma már minden megyei főkapitányságon van erre szakosodott kolléga, aki segíti a nyomozókat, hogy fel tudják ismerni az ilyen helyzeteket, bűncselekményeket. Évente tartunk továbbképzéseket, emellett az igazságügyi hivatásrendekkel, a bíróságokkal, ügyészségekkel közös képzéseken is részt veszünk. Több programunk van, amely a megelőzést, az áldozattá válás elkerülését szolgálja. Az iskolákban, gyermekotthonokban is tartunk felvilágosító előadásokat. Magyarországnak az emberkereskedelem elleni küzdelemről nemzeti stratégiája van, amely kiemelten sérülékeny csoportként kezeli a gyermekeket, fiatalokat, valamint a nőket – ezen belül is az állami gondoskodásból kikerülő fiatalokat.

A nyitóképen: Német rendőrök razziáznak Essen vöröslámpás negyedében (fotó: Bernd Thissen/DPA) 

Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés