Három Tenger Kezdeményezés

Visegrád vetélytársa lenne a Három Tenger Kezdeményezés?

2021. június 25. 11:48
Visegrád riválisa, a lengyel érdekek kiterjesztése vagy pufferzóna? A közép-európai országokat lengyel vezetéssel összefogni kívánó Három Tenger Kezdeményezésről beszélgettünk Jakub Lachert szakértővel. Interjúnk!

A The Warsaw Institute egy vezető varsói think-tank, kiadványa, a The Warsaw Institute Review a régiónk lehetőségeivel, kihívásaival és tágabb perspektívájával foglalkozik. Jakub Lachert Közép- és Kelet-Európa szakértőt, az intézet munkatársát kérdeztük a lengyel kezdeményezésű Három Tenger Együttműködésről. 

***

Mi pontosan a Három Tenger Kezdeményezés?

A Három Tenger Kezdeményezés gyökerei egészen a második világháború előtti időkig nyúlnak vissza, amikor megszületett az a lengyel koncepció, hogy a Baltikumnak, az adriai országoknak és a Fekete-tenger menti államoknak együtt kell működniük. Az Intermarium régió ebben az időben egyfajta pufferzóna volt az oroszok és a németek között, ellensúlyozva a nagyhatalmak erejét; ugyanakkor

politikai koncepció maradt, kézzelfogható eredmények nélkül.

Andrzej Duda lengyel és Kolinda Grabar-Kitarović horvát elnök 2015-ben jelentette be, hogy újraélesztené az Intermarium együttműködést annak érdekében, hogy létrejöjjön egy olyan régiós észak-dél együttműködés, amelyre még nem volt példa a kontinens történelmében. Lengyelország a kilencvenes években a nyugat felé fordult – ideje a régiónkra koncentrálni. 

Milyen közös platform vagy szervezőerő tartaná össze a Három Tenger országait? Mi a közös egy románban és egy észtben? Az Intermarium koncepciója szerint ugyanis van közös pont.

Ha a legegyértelműbb szervezőerőt szeretnénk kiemelni, az a NATO-tagság lenne – Ausztria kivételével. A közös katonai és szövetségi rendszer pedig kiemeli a gazdasági lehetőségeket is. 

Ezek alapján a fő integrációs erő a gazdasági együttműködés és a jólét lenne? 

Igen, ez nagyon fontos. Több kapcsolatot kell kiépíteni az országok között: ha Lengyelországból szeretnénk Romániába utazni, szinte lehetetlen, nincs vasúti vagy nemzetközi autópályás összeköttetés sem. 

Igen, de repülővel alig kettő óra Varsóból Bukarest. 

Természetesen, de valahogy az árut is adni, venni kell, a kereskedelemnek ez nem elég.

Egy új észak-dél irányú regionális együttműködés a cél,

amely a gazdaságnak új utakat nyit és nagymértékű infrastrukturális fejlesztéseket valósít meg. Jelenleg a Három Tenger keretein belül zajlik a Via Carpathia fejlesztés, a régiós együttműködésnek köszönhetően pedig a Balkán előtt is nyitott kapuk állnának. Lengyelországnak és Magyarországnak érdeke fűződik a Balkánhoz is, érdemes ott befektetni. 

A Három Tenger Kezdeményezés tagállamai, az ún. Intermarium (tengerközi) régióban (JayCoop / Wikipedia).

 

Ezek a befektetések Magyarországon a Három Tenger Kezdeményezés nélkül is megvalósultak. Az Európai Unió pedig egy gazdasági együttműködés – a Három Tenger Kezdeményezés ebben az esetben hogyan illik bele az európai integráció modellbe? A balkáni befektetések Magyarország bilaterális felelősségén múltak, nem a Három Tenger sikerén. 

A magyar nézőpontból a Balkánon történő befektetések magától értetődnek, a lengyel és baltikumi cégek azonban nincsenek becsatornázva ebbe a régióba, a helyzet nem könnyű és végképp nem magától értetődő. Magyarország is jól jár azzal, ha egy ilyen szövetség része,

elég csak azt megnézni, hogy a Baltikum apró országaitól mennyit lehet tanulni.

A Három Tenger pedig a kapuja lehet egy olyan szövetségnek, amely megtartja a balkáni országokat, hozzákötve őket Európához, mellőzve a szorosabb európai uniós integrációt, amit már Brüsszelben nem sokan támogatnak. Kijevben például Volodimir Zelenszkij kifejezetten nagy lehetőséget lát a Három Tenger Együttműködésben, ahogyan Moldova is. 

Ukrajna Magyarországgal egy szövetségben? Erről a kisebbségi jogokat csorbító, nyelvtörvényt megszavazó ukrán parlamentet is megkérdezték? 

Egy szövetségben, ugyanis a Három Tenger a megfelelő platform lehet arra, hogy két ország rendezze a nézeteltéréseket. Természetesen a helyzetünk Európában különleges, sok a konfliktus egyes országok között, nehéz széles perspektívát állítani, de emlékeznünk arra, hogy egyenként messze elmarad a potenciálunk a nyugati versenytársakhoz képest, az együttműködés pedig egyfajta gyorsítópálya lehet a jövőben. 

A Három Tenger Kezdeményezés mintha a Visegrádi Együttműködésnek állítana versenytársat – a lengyelek szeretik külön kezelni a két fogalmat. Visegrád konkurenciája lenne ez a ezdeményezés?

A Visegrádi Együttműködés nagyon fontos állomása volt az európai integrációnak, hiszen az 1990-es évek koordinációját követően 2004-ben európai uniós tagállamok lettek. Ezt szerintem nagy sikerként értékelhetjük, a Három Tenger azonban tágabb lehetőségeket ad a régiónknak.

Ha nem foglalkozunk a körülöttünk élőkkel, akkor a hatékonyságunk elmarad. 

A Visegrádi Együttműködés a múlté lenne, ez pedig a jövő? 

Igen. Mindkét platformot támogatni kell, Visegrádnak vannak tradíciói és könnyebben érvényesíti az akaratát, az integrációs folyamatok következő állomása azonban a Három Tenger Kezdeményezés lesz – szigorúan az Európai Unió keretein belül! A Három Tenger Kezdeményezés nem egy új koncepció, nem az EU versenytársa – inkább egy keret, egy kisegítő koncepció, amely összeolvasztja a térséget. Közös platform a gazdasági együttműködésre, a kommunikációra, a fejlesztésekre, a politikát azonban érdemes kizárni a felsorolásból, az ugyanis több hasznot, mint problémát szül. 
 
Ha már a politikánál vagyunk, a lengyel közélet nagyon szeret a Három Tenger bővületében nyilatkozni és gondolkodni. Van erre az együttműködésre valós igény, vagy ez csak a lengyel befolyásszerzési kísérlet a régió felett? 

Lengyelország a legnagyobb ország, a legnagyobb népeséggel, a legnagyobb gazdasággal. 

Ez azt jelenti, hogy idővel az Intermarium vezetője lesz? 

Ez Lengyelország problémája: szuperhatalomnak túl kicsik vagyunk,

ahhoz viszont túl nagyok, hogy a kisebb országok egyenrangú partnerei legyünk.

Ez sokszor szül csapdahelyzetet, azonban nem találom nagy akadálynak, amely aláásná a régió integrációját. A lengyel befolyásszerzéssel kapcsolatban nem látom az ellenérvet megalapozottnak, hiszen az EU-ban sem panaszkodnak arra a kicsi országok, hogy francia vagy német dominancia alatt lennének, csak azért mert Párizs és Berlin túl nagyra nőtt. 

A V4-ek együttműködése sem tökéletes. Ha az Intermarium együttműködésben kellene három fő perspektívát említeni, melyek lennének azok? 

Az első és legfontosabb feladat a nemzeti gazdaságok összekapcsolása. A második az energiabiztonság lenne, harmadik pedig a kereskedelmi perspektívák kiszélesítése.  

Ha már energiabiztonság: mennyiben szabja át a lengyel intermarium törekvéseket a Északi Áramlat 2 ellen hozott amerikai szankciók feloldása?

A Biden-adminisztráció döntése egyszerre volt meglepő és csalódást keltő. Lengyelország geopolitikai helyzete szempontjából különösen érzékeny ez a beruházás, az orosz gáz ugyanis kikerül minket ezzel a beruházással – orosz megfontolás mentén logikus.

Lengyelországnak érdeke, hogy minél függetlenebb legyen az orosz energiahordozóktól,

ennek kidolgozása pedig folyamatban van. Hogy a Három Tengert ez mennyiben szabja át? Szerintem csak megerősíti, hiszen ráébreszt minket, hogy szükség van egy ilyen együttműködésre.  

 

A szerző a Mandiner munkatársa, jelenleg Varsóban a Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet ösztöndíjasa.

Nyitókép: SAUL LOEB / AFP / A Három Tenger Kezdeményezés államfői Donald Trump volt elnökkel 2017-ben, a Három Tenger Találkozón.

Összesen 47 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ausztriával és Romániával mindenféle együttműködés reménytelen. Gyorsan elfelejteni! Komolytalan ötlet.

A V4 sem egy nagy reményekkel kecsegtető társulás, a szlovákok, csehek többet remélnek Németországtól, a mai napig, a jobbos kormányok léte bizonytalan. Talán Lengyelország, de más súlycsoport, más fóbiák, NEM szomszéd, pedig jó lenne. de NEM.

Sajnos, Európa jövője nem néz ki túl jól. Nálunk még van valami kifutási lehetőség, ha jövőre NEM győz a Ripacs vezette ellen oldal és ha legalább Lengyelországban maradnak Kaczynskiék.

Attól tartok, h. semmit sem fognak szégyenleni. Gondolj a Hitlerájra! Nincs az, amit megfelelő m,értékű terrorral NE lehetne még a jóérzésű emberek torkán is lenyomni. Az emberek NEM fognak meghalni azért, h. az országot NE árusítsák ki a sajátjaiknak és a nyugati nagytőkének.

A probléma az, h. már nem igazán vannak menekülő utak. Nagyon reménykedem, h. a választók többsége látja a különbséget a "deviza" és a babaváró hitel között. Ez a választás még szabad lesz, a szó klasszikus értelmében.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés