„Felszólítjuk a rohingjákat, egyesítsék erőiket a miénkkel és másokéval, és vegyenek részt a katonai diktatúra elleni Tavaszi forradalomban” – írta közleményében a burmai nemzeti egységkormány.
A nemzeti egységkormány a junta által elűzött parlament tagjaiból áll, és a másként gondolkodókat és a különböző etnikai mozgalmakat igyekszik rábírni a puccsistáknak való ellenállásra.
Ketten közülük a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD), a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí államtanácsos, az ország akkori de facto vezetője pártjának képviselője, akinek a polgári kormányát a katonák februárban megdöntötték. Az illegalitásban működő nemzeti egységkormány azt is vállalta, hogy hazatelepíti a bangladesi menekülttáborokban összezsúfolódott több százezer rohingját, mégpedig – mint fogalmaznak – „mihelyt a hazatelepítést önkéntes alapon, biztonságban és méltósággal végre lehet hajtani”.
Több mint 740 ezer rohingja menekült Bangladesbe a 2017. évi véres hadjárat után, amelyet az ENSZ etnikai tisztogatásnak minősített, és elítélt.
A hadsereg akkor azt állította, hogy a műveletek a rohingják semlegesítésére irányulnak, akik véres támadások sorozatát követték el rendőrőrsök ellen. Szú Kjí védelmébe vette a hadsereget, és Hágába utazott, hogy megvédje az ENSZ legfőbb bírói testülete, a Nemzetközi Bíróság (ICJ) előtt népirtással vádolt kormányát. Több mint 600 ezer rohingja él jelenleg az egykori Burma északi részén fekvő Arakán államban, táborokban és falvakban, orvosi ellátáshoz való jog nélkül.