E-Észtország: így lehet jól működő digitális államot építeni

2021. május 2. 19:00
Észtország a világ eddigi egyetlen állama, ahol a közszolgáltatások 99 százaléka online (is) működik. Az elektronikus közigazgatás lehetővé teszi, hogy a hivatalos ügyek 99 százalékát a dolgozószobából el lehessen intézni, a digitális működés átláthatóvá teszi a kormányzat munkáját és kiszámíthatóvá a vállalkozások életét. Hogyan tudta Észtország 25 év alatt létrehozni a digitális társadalmat?

E-Estonia – erre a kifejezésre nagyon büszkék az észtek, és van mire: ez a fogalom a közigazgatásuk védjegyévé vált. Észtország az 1990-es évek vége óta egy olyan hatékony, biztonságos és átlátható – az ő szavukkal élve – „ökoszisztémát” hozott létre, amely páratlan a világon. A változás mértéke különösen látványos ahhoz mérten, hogy 30 évvel ezelőtt Észtország egy, a Szovjetuniótól frissen függetlenségét elnyerő, adottságaiban és lehetőségeiben szegény, fejletlen köztársaság volt.

A kitörési pontot azonban – mint utólag látjuk: helyesen – az információs technológiába való befektetésben látták.

Az „észt csoda” alapját azzal fektették le, hogy az internet megjelenését követően szinte azonnal egy gyors és határozott vállalást tett a tallinni kormány:1998-ra (!) minden iskolát netkapcsolattal rendelkező számítógépekkel látnak el.

Mivel két évvel később az internethez való hozzáférést alapvető emberi jognak mondták ki a balti államban, rohamtempóban megvalósult az alig másfél milliós lakosságú ország rákötése a világhálóra, a fővárostól a legkisebb településig.

A tudatos építkezés egy kidolgozott digitalizációs stratégia mentén kezdődött el, ami a kilencvenes évek mélyén az iskolák számítógéppel való ellátásával kezdődött,

majd negyed század múltán már a mesterséges intelligencia fokozatos bevezetése a cél.

Ennek a lépései vázlatosan a következők voltak:

1994 – az információs politika első megszövegezése (döntés az információs technológiába (IT) való nagy volumenű állami beruházásról);

1996 – döntés arról, hogy a számítógépes ismeretek tanítása prioritás lesz az iskolákban, illetve az intézményeket ellátják számítógépekkel;

2000 – az első kormányzati digitális platformok (adatbázisok, értekezletszervezők, számítógépes döntés-előkészítések) megjelenése;

2000 – bevezetik az internet-alapú adóbevallás és a mobiltelefonos parkolás rendszerét;

2001 – a később X-Road-nak elnevezett nemzeti adatbázis létrehozása; (a regisztrált állampolgárok egy biztonságos, megbízható információs rendszerben juthatnak hozzá a kormányzati, vállalati, vállalkozási, ügyintézési adatokhoz);

2002 – az elektronikus személyazonosító jel és a digitális aláírás bevezetése (az adatbázisok biztonságos használatához);

2005 – az elektronikus úton történő szavazás platformjának megteremtése (a minél magasabb választási részvétel és hozzáférés biztosítására);

2007 – a kiberbiztonsági technológiák fejlesztése (miután 2007 áprilisában nagyszabású, szervezett támadás érte az észt IT-rendszereket);

2008 – az ún. blokklánc technológia meghonosítása az adatbázisok védelmére;

         – egy nemzeti egészségügyi adatbázis megteremtése, amely rögzíti az összes beteg és egészségügyi szolgáltató adatait;

2010 – az orvosi vények és gyógyszertári kiváltásuk digitalizálása;

2013 – az elektronikus közigazgatás alapjainak lerakása

(a szolgáltatások feltérképezése, a fejlesztési irányok meghatározása);

2014 – az autós befizetések digitális platformjának létrehozása (gépjárműadó, pályamatrica, egyéb ügyintézések lebonyolítására);

        – az e-Residency program elindítása (külföldi vállalkozók számára digitális cégalapítási-cégmenedzselési platform észtországi működésre);

2017 – a hasonló észt és finn nemzeti adatbázisok egy részének összekapcsolása (a két állam közti ügyek lebonyolításának digitalizálására, felgyorsítására);

2018 - állami-hatósági ügyintézések fokozatos digitalizálása, a közbevetett ügyintézők nélküli, személyes online intézési módok bevezetése;

2019 – a mesterséges intelligencia fokozatos bevezetése az állami és a céges ügyintézések lebonyolításába.

A régi és az új világ találkozása az észt fővárosban, Tallinnban

 

Átláthatóbb, áramvonalasabb működés

A fenti kronológiából a folyamat jól kivehető: a kormányzati döntések következtében kiépült az az IT-környezet, amely az állam és az állampolgár közötti kapcsolatokat digitalizálta, vagyis leegyszerűsítette, meggyorsította és átláthatóbbá tette. Észtország 2021-ben a világ egyetlen állama, ahol

a közszolgáltatások 99 százaléka a hét minden napján 24 órában online (is) működik.

A maradék 1 százalékot a házasságkötés és válás, illetve az ingatlanügyletek képezik – ezeket az észt kormányzat információs oldala szerint továbbra is csak személyesen lehet intézni.

Egy észt állampolgár tehát a személyi igazolványának számkódjával mintegy négyezer kormányzati és céges szolgáltatáshoz tud hozzájutni pillanatok alatt, az online ügyintézés precizitása és gyorsasága az offline élet minőségét is nagyban javítja: több idő jut a rekreációra, egyéb tevékenységekre.

A digitalizációs folyamat pozitív hozadékai közül néhány kiemelt adat: ma az állami költségvetés 1 százalékát rendszeresen az IT-technológiák fejlesztésére fordítják Észtországban;

az észt lakosság 90 százaléka rendszeres internethasználó,

a fiatalabb generációk pedig „digitális bennszülöttek” (a ‘90-es évek vége óta a számítógépes programozás már az általános iskolák alsó tagozatán kötelező tantárgy).

A banki szolgáltatások jelentős része online zajlik. Az észtek 98 százaléka elektronikus úton adja be adóbevallását, amelynek kitöltése csupán egy 10 perces feladat; a digitális személyazonosító és aláírás rengeteg hivatali költséget és ügyintézési időt takarít meg az államnak.

Az észt állampolgárok 44 százaléka elektronikus úton szavaz a választásokon; a külföldön élő észtek akadály nélkül tudnak online voksolni. A bürokrácia leépítésével és a döntéshozatal digitális előkészítésével a kormányülések átlagban fél órásak (20 évvel ezelőtt 4-5 órásak voltak.

Az elektronikus egészségügyi adatbázis azonnal elérhető információt nyújt minden betegről, krízishelyzetben ez emberéleteket menthet.

Az e-Residency platform biztosította könnyű cégműködtetés miatt számtalan külföldi befektető jelent meg Észtországban; 2018 óta a bonyolultabb hatósági eljárások egy része is lebonyolíthatóvá vált otthonról egy számítógép segítségével.

Az e-Estonia lehetővé tette, hogy egy

olyan társadalmat hozzunk létre, amelyben megnövekedett az átláthatóság, a bizalom és a hatékonyság.

Az a tapasztalatunk, hogy a digitális megoldások nemcsak egy pluszt jelentenek, hanem azok alapjaiban változtatják meg a dolgok menetét” – írják a közigazgatásuk digitalizációjáról szóló hivatalos honlapjukon.

Negyed évszázados személyes tapasztalatuk, hogy 15-20 éves távlatban az ilyen jellegű befektetések megtérülnek, de minden állam más és más adottságokkal rendelkezik, így minden ország útja különböző – az észt „modell” ezért nem egy üzembiztos recept, amelynek elemei egy az egyben átültethetőek más országok rendszereibe.

Tallinn modern belvárosa

 

Ugyanakkor az elért eredményeik következtében élhetőbb államműködés valósult meg, ezen ideális állapot megteremtése pedig sok más ország célja lehet: a döntéshozatali fázisaiban átlátható kormányzat, a startupbarát közeg és a kiszámítható jogi környezet, és ennek következtében megélénkülő külföldi befektetések, a vállalkozási aktivitás, az egészségügy stabilizációja, a hatékony és gyors közigazgatás (ügyintézés).

A hatékonyság számokkal is kifejezhető: a bürokrácia kiiktatásával, az ügyletek digitális kezelésével országos szinten a kormányzat és az állami hatóságok munkájában

számításaik szerint évente 844 évnyi munkaidőt takarítanak meg.

Bevált a koronavírus-járványnál is

Ahogy a szolgáltatások, úgy az oktatás digitalizációja is lezajlott már évekkel ezelőtt Észtországban, így a globális koronavírus-járvány az iskolai működésben nem okozott náluk semmilyen jelentősebb fennakadást. Az észt eKool rendszerben a tanórák, a házi feladatok, az osztályzatok elérhetők a szülők számára is, akik egy klikkeléssel ellenőrizhetik gyermekük előrehaladását; betegségük esetén pedig a diákok szintén egy kattintással láthatják, milyen feladatokat oldottak meg a többiek távollétükben az iskolában.

A nagy adatbázisokkal, a digitalizált szolgáltatásokkal kapcsolatban egy félelem azonban élhet az emberekben: az online tranzakciókban sokkal könnyebb visszaélések, csalások, manipulációk áldozatává válni.

Az e-Estonia rendszereinek kitalálói és üzemeltetői ezzel tisztában voltak, ezért az állami adatbázisok, tranzakciós rendszerek nincsenek egy központi ellenőrzés alatt, különállóak, viszont a hatékonyság növelése érdekében esetenként összekapcsolhatóak – ekképp egyetlen állami szerv vagy illetéktelen felhasználó sem tud a teljes rendszer minden adatához hozzájutni.

A 2007-es Észtországot ért kibertámadás után pedig nagy pénzeket fektettek a legmodernebb kibervédelmi technológiák meghonosításába

– a biztonsági intézkedések miatt az észtek bizalma az elektronikus ügyintézésben, illetve személyes adataik biztonságos hivatali kezelésében nem ingott meg.

A kiberbiztonság Észtország számára nemzetbiztonsági kérdés: maga a 2007-es támadás mögött is orosz kezet látnak, ahogy EU- és NATO-tagságukat követően folyamatosan érzik Moszkva fenyegető árnyékát. Hogy minden eshetőségre – akár egy külső támadás esetére is – bebiztosítsák állami működésük zavartalan fenntartását, az állami adatbázisok backup adatait különösen védett luxemburgi szervereken tárolják – baj esetén a már nagyrészt digitalizált állami tevékenységek Luxemburgból működtethetők.

Észtország úttörő ezen a területen,

nem véletlen, hogy a NATO Kibervédelmi Központjának, az EU pedig IT-ügynökségének székhelyét az észt fővárosba, Tallinnba helyezte. Ahogy az sem lehetett független a digitalizációban nyújtott észt teljesítmény elismerésétől, hogy a korábbi Európai Bizottságban az észt Andrus Ansip a digitális piacért felelős biztos portfólióját vitte öt évig.

nyitókép: MTI

Összesen 112 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nézzél már rá a térképre, és akkor onnan folytassuk.

Szlovákiát is utolértük, és nagyjából Lengyelországot is.

Indulásként megfogadták és továbbfejlesztették a közeli rokon ( Kalevala-Kalevipoeg ) finnek tanácsait. Másrészt nincs akkora ellentét a mindenkori kormányzópárt(ok) és az ellenzékük között mint másutt, ami megkönnyíti a folyamatos munkát. Mindkét fél ugyanis egyformán tart az oroszoktól, történelmük alapján nem is alaptalanul, és igazából ez irányítja őket, a pártharcok gyakran másodlagosak.

Igen, ez a másik jellemző tünet: a saját fejlődésünk IGNORÁLÁSA.

Igaz! Legszívesebben a határon kívül látnák őket, ami nem megy hiszen a zömük ott született. Az otthoni oroszoktól is tartanak és lehet, hogy megpróbálják kipiszkálni őket.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés