Az ünnepek alatt sem pihennek a tűzoltók – Budapesten egy sütőben hagyott kacsa okozott riadalmat
A tűzesetek mellett közúti balesetekhez és idős, egyedül élő emberekhez is kiszálltak a tűzoltók.
A terasznyitás eufóriája felelőtlenséggel párosulva egy országot taszíthat vissza a járványba.
Budapest megrázta karanténba zsibbadt tagjait, vett egy nagy levegőt és kilépett a fénybe. Megnyitottak a teraszok, az emberáradat ellepte az utcát, tereket. A hétvégén boldogan ölelkező, sétáló, söröző tömegek terítették be a várost.
Ahogy lapunk egyik kiváló fotósa által is megörökített képeken, illetve videós összeállításunkon is látható, a teraszokon egymáshoz közül, szinte zsúfoltságban, maszk nélkül ültek a szociális kapcsolatokra és egy jó sörre szomjas vendégek. Saját tapasztalat, hogy az utcákon is megnövekedett a forgalom, sajnos itt is maszk nélkül hömpölygött az emberár.
Hogy a kiporciózott szabadsághoz milyen felelősség társul. Igen, három és fél millió beoltotton vagyunk túl, Európában az elsők között állunk a lakosságarányos oltottsággal, és újabb rekordméretű vakcinaszállítmány érkezett. E tények bizakodásra adnak okot, ahogy a járványgörbe lassú lefelé ívelése is. Az is kiderült, hogy a Magyarországon alkalmazott szérumok mindegyike magas hatásfokkal működik, és kifejezetten jó statisztikákkal bír az ellenzék által támadott kínai és orosz vakcinatípus is.
Azonban az is tény, hogy még mindig naponta kétszázan halnak meg, több százan vannak lélegeztetőgépen, és a covid-kórházakban továbbra is megfeszítetten dolgoznak. A járvány közel sem ért véget,
és felsejlett újra régi életünk reménye. Csakhogy ez rendkívül törékeny remény, amit a teraszeufória lendülete könnyen darabokra zúzhat.
Láttunk arra példát, hogy a nyitás a társadalmi önkontroll csökkenésével kombinálódva vissza tud vetni egész országokat a járvánnyal folytatott küzdelemben, ahogy arra is, hogy a szabadság okos, fokozatos megélésével visszatérhetett az élet a régi kerékvágásába. Rajtunk múlik, melyik forgatókönyv valósul meg: egy biztos, a hétvégi jelenetek inkább aggodalomra adnak okot.
Amikor a kedvező járványadatokra támaszkodva, a gazdasági megfontolásokat és az általánosan jelentkező és pszichésen is indokolható társadalmi igényeket szem előtt tartva a kormány a nyitás mellett dönt, akkor kimondatlanul is alkut köt az állampolgárokkal. Leegyszerűsítve vállalja az egészségügyi kockázatot a vállalkozások, az egzisztenciák védelme, az általános közérzet javítása, összességében az ország talpraállítása céljából, „cserében” megköveteli az egyéni felelősségvállalást, illetve a kollektív tudatosságot.
Ebbe ugyanúgy beletartozik az egészségügyi szabályok betartása, a fokozott önmérséklet, mint az oltásra való regisztráció, a hamishír-terjesztéstől való tartózkodás, illetve
Ha nem akarjuk, hogy tovatűnő illúzió legyen a teraszok szabadsága, ha nem szeretnénk végletekig terhelni az értünk küzdő fehérköpenyeseket, ha szeretnénk végre újra iskolába engedni a karanténban is kitartó pedagógusokat, diákokat, akkor itt az ideje ésszel élni a lehetőséggel!
Ceterum censeo: regisztrálni, oltakozni, maszkot hordani!
Fényképek: Ficsor Márton/Mandiner