Kirekesztés, beszűkülés Gábor György módra

2021. április 22. 7:01

Szilvay Gergely
Mandiner
Gábor György példája azt mutatja: így lesz a haladó elmékből retrográd figura, a beszűkült liberális értelmiség tipikus példája.

Gábor György sok mindenre kíváncsi. Például hogy nemrég megjelent, katolikus szemléletű történelem és irodalom tankönyv ír-e majd a Krisztus előtti évszázadokról, és megemlékezik-e a pokol tornácáról. Vagy hogy miként tanítja Luthert és Kálvint. Esetleg hogyan tanítja az inkvizíciót?

Gábor amúgy filozófus, elvileg művelt és széles látókörű ember. Azonban gunyorosnak szánt cikkén meglátszik, hogy diplomáit egy többszörösen letűnt korban szerezte, és úgy tűnik, a fejében nem történt meg a rendszerváltás. 

A Gábor György-féle értelmiségiek rendkívül felvilágosultnak és széles látókörűnek, nyitottnak és toleránsnak gondolják magukat. Két irányba azonban mindig lezárnak: a múlt és a kereszténység irányába. Philip Jenkins amerikai szerző 2004-ben írt arról, hogy az antikatolicizmus az utolsó elfogadható előítélet – ugyan Amerikáról írt, de itthon is igaz lehetne.

A legjobb az, hogy

a Gábor György által felvetett ügyekről már egy pár év hittant kijárt diák is többet tud, mint Gábor György. 

Gábor úr, talán ideje volna elővennie az alapfokú teológiát és egyháztörténetet!

Az inkvizícióról sok éve írtunk: egységes inkvizíció nem létezett, volt középkori, római újkori, portugál és spanyol állami inkvizíció. A 13. század közepén az inkvizíció által elítéltek mindössze 1 százalékát adták át kivégzésre a világi hatalom kezébe, s mintegy 10-12 százalékukat küldték börtönbe. 

A spanyol (állami) inkvizíció 350 éve során 150-200 ezer embert fogtak perbe, ebből mintegy tízezret végeztek ki. A portugál állami inkvizíció 56 ezer pert indított, kétezer halálos ítéletet hozott, és ennek kétharmadát hajtották végre. Az újkori római inkvizíció (a pápai állam inkvizíciója) elé pedig az idők folyamán 300 ezer vádlott került, ebből 75 ezer esetben indítottak eljárást (a többinél ejtették a vádat), és összesen 1400 személyt végeztek ki. 

Silvana Seidel Menchi szerint az inkvizíció korához képest „figyelemreméltóan korrekt és lelkiismeretes intézmény volt, mely magasfokú hozzáértéssel és pártatlansággal végezte dolgát, a jogi precizitás és szigor modelljeként pedig a bűnügyi igazságszolgáltatásról alkotott modern felfogást is bizonyos szempontból megelőzte”

A francia forradalomnak több áldozata volt, mint az összes létező inkvizíciónak a történelem folyamán, együttvéve.

S hogy amúgy mi lehet más egy katolikus tankönyvben az államihoz képest? Például méltányosabb a kereszténység iránt, nagyobb teret szentel a középkornak, az egyháztörténetnek. Kifejti, hogy az evolúció tana miért nem ellentétes a kereszténységgel. Ilyesmik. 

Mert ne higgyük, hogy a Gábor György-félék által preferált tankönyvek úgymond semlegesek: azok felvilágosult-progresszív szemléletű tankönyvek, amelyeket valamikor, valamiért megfellebbezhetetlenül semlegesnek és objektívnek kiáltottak ki.

Gábor György példája azt mutatja: így lesz a haladó elmékből retrográd figura, a beszűkült liberális értelmiség tipikus példája. Ne hallgassunk rá. A kiadó küldhetne neki egy csomagot az új tankönyvből – hátha saját értelmiségi éthoszához méltó módon hajlandó újragondolni a dolgokat. Azaz hajlandó: tanulni.
 

Összesen 110 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ami az inkvizíciót illeti, a II. vh. egyes kivégző osztagainak napi teljesítménye is majd annyi volt.

Fegyenc kegyencként törvényszerű, hogy beszűkült a gondolkodása. Egészen abszurd gondolatmenetei vannak ennek az állítólag "vallásfilozófusnak", aki valójában marxista maradt, vagy ahogy Szilvay tapintatosan megfogalmazta régebbi időkben szerezte a diplomáját...

Van a youtube-on ennek a Gabornak egy egyoras beszelgetese Hellerrel, Jezusrol. Igen, Jezusrol.
Latszik, nem kell nekik, de tolunk is elvennek ot.
Milyen jogon hiszunk mi es eppen Jezusban? Hisz o zsido es ok sem hisznek benne. Akkor meg?
Most elkezdtek felkeszulni az Ujszovetsegbol, hogy azt is jobban tudjak majd. Ahogy a magyaroknal is magyarabbak akarnak lenni - allampolgarilag.
Az o helyzetuk sem konnyu es aki Gyurcsany melle all, az halado lesz, haladni kezd, de menthetetlenul visszafele. A szethuzas, veszekedes, gyulolkodes, irigykedes, atkozodas vilagaba.

Részemről most te mégy oda.
X

Ami Gábor Györgyöt, a tankönyvet és a francia forradalmat illeti egyetértek. Az inkvizíció kapcsán azért nem lennék ilyen szelíden elismerő. 350 éven keresztül évi 500 körüli per és 50 körüli kivégzés világnézeti okokból, ez bizony közelíti a Rákosi-rendszer tíz évének számait és viszonyait. És a pápai állam is minden évben kivégzett pár embert, amely szellemi megfélemlítésnek azért megteszi. Tudom és értem, hogy mindent az adott kor viszonyaihoz kell mérni, s akkoriban a nem szellemi bűnözőkkel is elborzasztóan bántak és a mindennapi erőszak is sokszorosa volt a mainak, a folyamatos háborúkról nem is beszélve. De az ember lényegét tekintve akkor is ugyanolyan volt, mint ma, ugyanúgy érzett, gondolkozott, félt (rettegett), és vágyott a szabadságra, mint ma. Miért lepődünk meg, ha különösen a reformáció utáni korban, tömegek szerettek volna megszabadulni a nyomasztó katolikus ideológiai kényszertől? A tömeges amerikai kivándorlásba, de még a francia őrületbe is, ezt azért egy fontos tényezőként bele kell számítani.

"A francia forradalomnak több áldozata volt, mint az összes létező inkvizíciónak a történelem folyamán, együttvéve."

Nem is beszélve a kommunista diktatúrák áldozatainak számáról.

Erről jut eszembe!
Nemsokára lesz a tisztázatlan körülmények között megöngyilkolt Welsz Tamás halálának évfordulója.
Régi dakotaközmondás: Halott ember nem beszél.

El sem olvastad, amit írtam. És frissítsd fel a történelmi ismereteidet, mert itt nem a középkorról van szó. Még marxista korszakolás szerint sem teljesen, de a polgári történetírás Amerika felfedezéséhez és a reformáció kezdetéhez teszi a korszakhatárt, s vannak akik csak a feudalizmus, mint társadalmi-gazdasági rendszer felbomlásáig számítják a középkort.

Beszélhetnénk a középkori inkvizícióról is, hiszen a spanyol állami inkvizíció ennek közvetlen folytatása, különösen módszereiben, mint pl. a feljelentési kényszer, amelyet egyáltalán nem túlzás a sztalini-rákosista eljárásokhoz hasonlítani. Ráadásul a spanyol intézmény nem is reformációs eretnekség ellen jött létre, mert olyan arrafelé nem nagyon volt.

Megértem, hogy Szilvay Gergely elfogult az egyházával szemben és az idézett úr is bizonyára figyelemre méltó könyvet írt az inkvizícióról, de 'korrektnek, lelkiismeretesnek, hozzáértőnek és pártatlannak' nevezni az intézményt, komoly eufémizmusnak tűnik számomra. Az inkvizíció működését nem a kivégzettek száma minősíti, bár egyáltalán nem tűnik kevésnek számomra az sem, hanem a társadalomban kiváltott félelem és kényszer mértéke. Márpedig az ahhoz hasonlítható, amit mi, idősebbek megéltünk a kommunizmus idején. Az ember szabadon gondolkozó lény, s ennek korlátozására rendkívül érzékeny. A kereszténység korában jórészt a kereszténység paradigmái között gondolkoztak az emberek, de nem véletlen, hogy az elmúlt kétezer évet végigkísérte az ún. 'eretnekség' elleni intézményes harc. Mert az emberi lény érzelmi és közösségi természete és esze járása ugyanolyan volt, mint a miénk ma. Jóval több erőszak között élte az életét, ezért talán kérgesebb volt a lelke, de a kényszert és a félelmet ugyanúgy élte meg, mint mi, mert azt nem lehet másként.

Válaszok:
Csomorkany | 2021. április 22. 14:35

Nem vonom kétségbe, de a hiszti, amit az amúgy netről letölthető és elolvasható törikönyv kapcsán leadott, a legmélyebb beszűkültségre vall, tényleg már.

Részben egyetértek: az inkvizíció mosdatásába kár volt belemenni Szilvaynak, helyette megnézhette volna, mit ír erről a törikönyv:

"A katolikus hit védelmére létrehozott egyházi bíróság, az inkvizíció keményen lépett fel az eretnekekkel szemben. Mindehhez támogatást nyújtottak a világi hatóságok is. Az eretnekek egy részét máglyahalálra ítélték."... "Szent II. János Pál pápa... bocsánatot kért az inkvizíció által okozott szenvedésekért is."..."inkvizíció: egyházi bíróság, amely a 13. században alakult meg, és az eretnekek felkutatását és elítélését végezte "

Szerintem félreérthetetlen az elítélő hangnem. Amit föl lehet vetni (és ami miatt veled sem értek egyet), hogy azért az inkvizíciót érdemes a protestáns vallásrendőrségekkel összevetni, és alapjában hasonló jelenségeket találunk. NAgy-Britanniában vagy különösen Írországban katolikusnak lenni sokkal szarabb volt, mint Spanyolországban protestánsnak. Svédországban is halálbüntetés járt a katolikus hitvallásért...

Válaszok:
Onurisz | 2021. április 22. 15:58

Egyáltalán nem vitatom, hogy voltak helyek és időszakok, amikor a katolikusokat üldözték, ahogy ma is. Nem is a katolikus egyházat akartam pellengérre állítani. Engem az egyes korok mindennapi élete és az eseményekre gyakorolt hatása érdekel leginkább és azt próbáltam érzékeltetni, hogy élhették meg az emberek az inkvizíció működését. Megjelent az inkvizítor a faluban, s mindenkinek el kellett mennie a templomba, mert aki elmaradt, az rögtön eretneknek minősült. Ezután felszólította az embereket, hogy az eretnekek önként jelentkezzenek. Aki jelentkezett, annak a büntetése attól függött, hány további eretneket nevezett meg. Aki nem jelentkezett önként és megnevezték, azonnal vád alá került. Aki sejtette, hogy, ha nem jelentkezik, a haragosa alighanem be fogja vádolni, főhetett a feje, mit tegyen. Lehet, hogy a "korrekt" inkvizítor senkit nem ítéltetett halálra, megelégedett egy-egy hosszú zarándokúttal, amely alatt a családjaik tönkrementek, de ennél embertelenebb besúgó-zsaroló rendszert nehéz elképzelni. És időnként nyilván példát is kellett statuálni, mert a "hozzáértő" intézményeknek is igazolniuk kell a létezésüket.

Válaszok:
Csomorkany | 2021. április 22. 16:38

Nem hinném, hogy lényegesen másképp folyt a katolikusvadászat Angliában... De még egyszer: egy "katolikus" törikönyvnek nem az a feladata, hogy az inkvizíciót mentegesse Szilvay stílusában, hanem akkor már sokkal inkább az, hogy bemutassa, hogy az intézményt a mai egyház sem a középkor legfényesebb oldalának tekinti. Ahogy azt a törikönyv meg is teszi, korrektül.

Velem vitatkozol vagy Szilvayval, barátom? A Spanyolországra vonatkozó számokat 1600 és 1800 között 6-10 milliós népességhez viszonyítsd. Igen, az áttért zsidókat vadászták, de ennyien nem voltak.

A szóban forgó korszak jellemzője a vallási szembenállás és erőszak. A hozzászólásaim nem arról szólnak, hogy hol és kik követtek el többet vagy súlyosabbat. Az újkori intézményes inkvizíció mentegető megítélésével nem értetem egyet.

Tudsz valakit emlegetni, aki a Kolombusz utáni korszakban ellenezte az európai gyarmatosítást? A rabszolgaság hasonlóan egyetemesen elfogadott volt akkoriban. George Washington rabszolgái egyéb érdemeire tekintettel rendben vannak? Vagy az a mentsége, hogy a szabadkőművesek azóta megváltoztak? A katolikusok bezzeg még mindig rabszolgatartók, ugye? Nem vagy egy pöttyet elfogult?

Nota bene én amúgy tudok. Bartalomeo de las Casas domonkos szerzetes és későbbi püspök megtagadta a gyónási feloldozást azoktól a gyarmatosítóktól, akiknek rabszolgái voltak. 1520 körül. És a spanyolok nem kivégezték őt, hanem meghívták az udvarba, hogy fejtse ki, hogy akkor mi legyen.

Te nem érted a problémát. Miközben az egyháztörténet elmúlt 500 éve márról sem szól, mint "re-formációról", vagyis újraformálásról - igen, a katolikus egyháztörténet is, a Trendoi zsinat egyik határozatcsoportja a "De reformatione" - addig te itt előadod a nagy halált arról, hogy a katolicizmus az valami egységes és elavult csomag benne rabszolgasággal és gyarmatosítással.

És ha erre a folyamatos reformációra most boci-szemekkel rácsodálkozol, miközben tök természetes számodra, hogy mondjuk a "liberalizmus" egészen mást jelent a XVIII.-XIX.-XX. és XXI. századi Nagy-Britanniában, hogy más országokról ne is beszéljünk, akkor csak a beszűkültségedet demonstrálod.

Ami a kereszténység közös lényege, azt megtalálod a Nícea-konstantinápolyi Hitvallásban. Keress rá, másfél oldal. Ami abban nincs benne, az jórészt időhöz kötött. Gyarmatosításról pl. nincs benne szó.
Mi katolikusok még megfejeljük a Credot a "Hiszem a Katolikus Anyaszentegyházat" - mondat némi részletezésével: ebből következik számunkra a római pápa meg ilyenek, de ez se gyarmatosítás.

Te ellenben lángoló fáklya ezzel a nyitánnyal: "A gyarmati hódítás és a rabszolgaság (katolikus) keresztény indoklását is érdemes megemlíteni. Milyen nagyszerű is tudott lenni ez a (katolikus) keresztény világszemlélet!" Csak kár, hogy kicsit leégtél...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés