Magyarország utolsó, keserédes revíziós sikere volt a Délvidék egy részének visszaszerzése most nyolcvan éve, 1941 áprilisában. Hazánk mozgásterének tényleges szűkösségéről, a németek fenyegetéseiről, a jugoszláv megelőző légicsapásokról kevesebb szó szokott esni.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
A történetet nagyobb vonalakban mindenki ismeri: a Felvidék déli részének, Észak-Partiumnak és Észak-Erdélynek a visszaszerzése viszonylag békésen sikerült 1938-ban és 1940-ben, Kárpátalja és különösen a Délvidék esetében viszont többször megszólaltak a fegyverek. Közismert a Jugoszláviával kötött örökbarátsági egyezmény, s hogy hazánk alig három hónappal később, 1941. április 11-én csatlakozott a déli irányba vezetett német–olasz támadáshoz; Teleki Pál április 3-ai öngyilkossága és utolsó szavai („Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet”) toposzként rögzültek a magyar közgondolkodásban.
Nemzetközi jogi szempontból kacifántos volt a helyzet. A friss örökbarátsági egyezményt a német orientációjú Dragiša Cvetković-kormánnyal kötötték meg Telekiék – ők hazánk és Románia után, március 25-én csatlakoztak a német–olasz–japán háromhatalmi egyezményhez is. Azonban ez utóbbin a tinta sem száradt még meg, Dušan Simović tábornok és angolbarát köre puccsal leváltotta a kormányt. A német bevonulás ténye körülbelül ebben a percben dőlt el, és az is, hogy Magyarország semlegessége hajszálon függ. Adolf Hitler felszólította Horthy Miklóst, hogy ne csak átvonulásra adjon engedélyt a német csapatoknak, de a honvédség is csatlakozzon a támadáshoz, hiszen Berlin ismeri és elismeri Magyarország területi igényeit. Informálisan az is a magyar kormány tudomására jutott, hogy – a helyi svábokra alapozva – magyar ellenállás esetén német ütközőállamot csinálnak az egész Délvidékből, ráadásul hozzácsatolják Magyarországtól Pécs és Baja környékét is Prinz-Eugen-Gau néven.
Teleki Pál lavírozni próbált: keresztülverte a Legfelső Honvédelmi Tanácson, hogy a németekkel három feltétel egyikének megvalósulásához kötik a támadáshoz való csatlakozást, ami a jugoszláv állam megszűnése, a jugoszláviai magyarok üldöztetése, illetve katonai-politikai vákuum keletkezése. Diplomáciai téren is lefutották a nem túl reményteljes tiszteletkört, üzenet ment Londonnak és Washingtonnak arról, hogy a honvédség csak a délvidéki kisebbség védelmében vonulna be, az örökbaráti szerződés viszont érvényét veszti, ha Jugoszlávia megszűnik. Azonban „senkit nem érdekelt a geopolitikai helyzetünk” – fogalmaz lapunknak Babucs Zoltán hadtörténész, akinek nemrég jelent meg a témában „Vártunk, jöttetek!” címmel képes emlékalbuma.
Hazánk területén keresztül április 6-án német és olasz csapatok indítottak offenzívát Jugoszlávia ellen, közben a horvátok kikiáltották a Független Horvát Államot: az indok készen állt. A közvélemény támogatását nagyban segítette, hogy a jugoszláv légierő, talán elrettentési céllal, magyar városokat bombázott április 7-én és 8-án Pécs és Siklós repülőterét célozva, illetve Szeged vasútállomását rongálva meg, noha a magyar légvédelem zömüket lelőtte. Sajátos diplomáciai lépés volt ezek után a jugoszláv emigráns kormány részéről, amikor május 6-án Jeruzsálemben bejelentette, hogy visszamenőlegesen, április 10-étől hadiállapotban lévőnek tekintik magukat Magyarországgal.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Immár nincs olyan hónapja az évnek, amikor kihalt lenne a Palotanegyed vagy a Várkert Bazár. Rövidesen pedig teljesen megújult formában várja majd a látogatókat a Citadella is. Vassné Bojta Aminával és Sikota Krisztinával, a Várkapitányság vezérigazgatójával és vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Londonon a világ szeme: eljött a nagy nap.
Mint lapunk is megírta, a szlovák parlament kormánytöbbsége büntethetővé tette „a második világháború utáni viszonyok rendezésének” megkérdőjelezését.
Telt házas kerekasztal-beszélgetés a Magyarságkutató Intézetben Erdély román elrablásának évfordulóján.
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
Telt ház várható a szegedi Pick Arénában.
A konfliktus egy teljesen új, veszélyes szakaszába lépett, a kockázat ma nagyobb, mint valaha.
