Markus Söder az utolsó pillanatban mégis bejelentkezett a kancellárjelöltségért, és jobbak az esélyei, mint a CDU-elnök Armin Laschetnek. Ki kerül végül a közös lista élére?
Az történt, amire szamítani lehetett. A német CDU és CSU végtelen hosszúságúnak tűnű kancellárdrámájának legvégén, amikor nagyjából egyértelművé vált, hogy a kereszténydemokrata frakció az idén megválasztott új pártelnököt, Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnököt látná legszívesebben az uniópártok kancellárjelöltjeként, a legfőbb kihívó, Markus Söder bajor kormányfő
és bejelentette: ő is kész elvállalni a jelöltséget.
Söder ismerői azt mondják, hogy pályafutása során a nürnbergi mindig csak akkor határozta el magát ilyen nagy lépésekre, ha biztos lehetett abban, hogy nyerni fog. Így amikor vasárnap délután Berlinben Laschet oldalán bejelentette, hogy kész elvállalni a jelöltséget, alighanem eddigi karrierje legnagyobb ugrására határozta el magát – némi rafinériával.
„Ha a CDU kész volna támogatni engem, én is készen állnék [a jelöltségre]. Ha a CDU nem akarja ezt, harag nélkül folytatjuk a közös munkát” – így a bajor, aki szerint egyébként nagyon barátságos hangnemben zajlott a vasárnapi egyeztetés közte és vesztfáliai kollégája között. Már amennyire barátságos lehet egy ilyen megbeszélés.
A felek abban is egyetértettek, hogy a k-kérdést most már viszonylag gyorsan rendezni kellene. A szociáldemokraták már tavaly bejelentették, hogy Olaf Scholz pénzügyminiszterrel az élen vágnak neki a szeptemberi Bundestag-választásnak, a Zöldek pedig jövő hétfőn jelentik be, hogy Annalena Baerbock vagy Robert Habeck neve áll majd a listájuk tetején. A testvérpártok tehát lépéskényszerben vannak.
Söder a népszerűbb
De mi oka lenne a CDU-nak a bajor támogatásával feloldani ezt a lépéskényszert? Elvégre Markus Söder a testvérpárt tagja, CSU-s kancellárjelölttel még sosem sikerült választást nyerni. Söder ráadásul elég megosztó személyiség, és azok a vélemények sem alaptalanok, amik szerint ha nincs a mostani koronavírus-járvány, Södernek kis túlzással még a nevét sem ismernék Nürnbergtől északra.
Söder mindenesetre az egyik legnépszerűbb német politikus napjainkban, a közvélemény-kutatások pedig rendre nagyon hízelgő eredményeket hoznak a számára. Az Infratest dimap március végi felmérése szerint
míg Armin Laschetről csak 59 százalékuk vélekedik így. Egy korábbi Allensbach-felmérés az üzleti világ preferenciáit vizsgálta, és azt találták, hogy a vezető pozícióban dolgozók négyötöde látná szívesen a bajort a kancellári székben, míg az SPD jelöltjét, Olaf Scholzot csak 16 százalékuk. Úgy tűnik tehát, hogy Söder lenne az a kancellárjelölt, akivel a legtöbb szavazatot gyűjthetné be a CDU–CSU.
A nagyobbik uniópárt viszont – vezetői szinten legalábbis – kitart Armin Laschet mellett. A szövetségi pártvezetés hétfői ülésén
még ha – legalábbis a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint – nem is volt euforikus a hangulat az ülésen. A nürnbergi mellett senki sem foglalt állást. A CDU-nál azt hangsúlyozzák, hogy a közvélemény-kutatások önmagukban csak felmérésnek jók, a politikai döntéseket nem ezek alapján kell meghozni.
Markus Söder ezért nagy reményeket fűz a CDU–CSU-frakció kedd délutáni üléséhez, ahol várhatóan nagyobb súllyal esnek latba a választói preferenciák. A keresztényszociálisok természetesen pártelnökük mögött állnak, de néhány CDU-szervezet, például a berlini is jelezte, hogy számukra egyértelműen a bajor a szimpatikus jelölt. Ez, illetve a CDU–CSU gyengülése lehet Söder szerencséje: a térképre nézve látható, hogy korábban stabilan fekete választókerületek „délen zöldre, nyugaton pirosra, keleten pedig kékre” színeződtek – mondta a Bildnek hétfőn a CSU-elnök.
Söder abból indul ki, hogy a keddi frakcióülés résztvevői szeptemberben szeretnének választást nyerni,
Söder így nem is vonult vissza a CDU-vezetés hétfői döntését követően.
„Természetesen csak akkor van értelme elindulni, ha az ember a CDU széleskörű támogatását élvezi. De nem csak a pártelnökség grémiumáról van itt szó. Ez azért egy aránylag szűk kör. Szeretném egyértelműsíteni, hogy tiszteletben tartom ezt a fontos döntést, de ha napközben azt látja az ember, hogy a CDU-szervezetekből, választókerületi és tartományi szervezetekből, hogy úgy mondjam, máshogy hangzó ötletek érkeznek, ha azt hallja az ember, hogy a frakcióban igény van arra, hogy beszéljünk erről, akkor szerintem az az okos dolog, ha nem csak egy kisszobában hozzák meg a döntést – amit tiszteletben tartok –, hanem a bázist is megkérdezik róla” – fejtegette hétfő este Söder a bajor köztévé műsorában. Más szavakkal: azért a víz az úr, a bajor tengerész pedig reménykedik, hogy a hullámok a közös lista élére sodorják őt.
Most vagy soha?
Elképzelhető persze, hogy kedden mégsem Södert, hanem Laschetet fogja támogatni a frakcióülés. Gonoszkodva megjegyezhetnénk, hogy szegény Laschetre rá is fér a támogatás, hiszen egy nemrég publikált felmérés szerint az általa kormányzott Észak-Rajna-Vesztfália lakosságának 69 százaléka elégedetlen azzal a munkával, amit miniszterelnökként végez.
De mégis csak ő a pártelnök, így a hagyományok szerint nem is kellene különösebben nagy feneket keríteni a k-kérdésnek az uniópártoknál, hiszen
A végső döntést egyébként Laschet és Söder közösen hozza majd meg, akár már ezen a héten.
A kérdés persze az, hogy mi lesz ezután. A felmérések szerint a CDU–CSU-nak csak akkor van esélye legerősebb pártként kikerülni az idei választási küzdelemből, ha Söderrel az élen vágnak neki – ha viszont sikerül így választást nyerni, az azt jelenti, hogy a CDU bukja a kancellárságot, amit érthető okokból szeretnének elkerülni Berlinben.
és reménykedik, hogy Laschet vezetésével nem nyer választást a CDU–CSU, hiszen így elvitetheti a balhét a vesztfáliaival – valahogy úgy, ahogy annak idején Franz Josef Strauß-szal tette Helmut Kohl. A képregényrajongó nürnbergi ebben az esetben kvázi győztesen vonulhat vissza déli királyságába, és készülhet 2025-re; feltéve, hogy akkor akar még közös kancellárjelölt lenni.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Mutatjuk a szombati nap legolvasottabb híreit!
Vitézy Dávid tagad.
A két évvel ezelőtt új startot vett, Mikoviny utcai Gléda vendéglő egyszerű receptet követ: a vendégnek jót és jól kell adni. Tulajdonosa, a harmadik generációs vendéglátós Deli János nem újragondol, maximum egy csipetnyit korszerűsít. És ami nem éppen hátrány, a meglehetősen tisztességes adagok sincsenek túlárazva.
