A Biden-kormányzat autoriternek tartja Magyarországot – Kurt Volker a Mandinernek

2021. január 27. 11:55
„Világosan látszik, hogy lesznek területek, ahol nézeteltérések várhatók” – állítja Magyarország és az új amerikai vezetés várható viszonyairól Kurt Volker. Az Egyesült Államok volt NATO-nagykövetét, legutóbb ukrajnai különmegbízottját, a Hungary Foundation vezetőségi tagjaként térségünket is első kézből ismerő amerikai diplomatát kérdeztük interjúnkban.

Milyen jelentősége van Magyarországnak az amerikai külpolitikában? A Biden-elnökség diplomáciájában a közép-európai régiónak milyen súlya lehet?

Joe Biden olyan időben veszi át az elnökséget,

amely rendkívüli kihívások elé állítja mind az Egyesült Államokat, mind az egész világot.

Ilyen komplex helyzetben az Egyesült Államok Magyarországgal való viszonya az új elnökség agendájában nemhogy a legfontosabb 10, de az első 25 legfontosabb kérdés között sincs.

Melyek akkor tehát azok a feladatok, amelyek a Biden-kormányzat energiáit a ciklus elején le fogják kötni?

Az új amerikai elnökség legfontosabb ügyei belügyek lesznek, ezek fogják lekötni a kormányzat fő energiát: a vakcinák szétosztása és a koronavírus-járvány kezelése, megszüntetése; a gazdaság újbóli lendületbe hozása; kezelni a faji és a különböző társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó konfliktusokat; megbirkózni a baloldalról érkező politikai nyomással a választási reform követelését illetően; valamint leszerelni azt a folyamatosan aktív szélsőjobboldali mozgalmat, amely máig meggyőződéssel vallja, hogy Biden ellopta ezt a választást Donald Trump elnöktől.

Mik lesznek a fő csapásirányai az új amerikai külpolitikának? Miben várható változás a Trump-éra diplomáciájához képest? 

A Biden-elnökség külpolitikájának prioritása az Egyesült Államok szövetségeseivel való erős és pozitív együttműködés megerősítése, újragombolása lesz,

valamint az, hogy ezt a szövetségi rendszert egységesítse a Kína felől érkező fenyegetésekkel szemben,

és valamilyen mértékben Oroszország ellenében is. Az biztos, hogy a Biden-elnökség prioritásként kezeli majd a NATO jelentette védelmi szövetséget, és nem fog változni az az elvárás sem, hogy a tagállamok GDP-jük 2 százalékát költsék a védelmi kiadásaikra – ez az elvárás Amerika részéről folyamatosan fennállt egyébként a Bush-, az Obama- és a Trump-adminisztrációk idején is.

Kurt Volker, az amerikai külügymisztérium Ukrajnáért felelős különmegbízottjaként találkozott 2018  májusában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel Washingtonban

 

Joe Biden egy választási kampánybeszédében megadta az alaphangot: „totalitárius rezsimnek” nevezte többek között Lengyelországot és Magyarországot is. Biden alelnök volt az Obama-elnökség idején, amikor is Amerika folyamatosan bírálta a magyar jogállamiságot. Ez a politikai nyomásgyakorlás fog visszatérni?

Magyarország megítélése valóban az az új elnökség berkeiben, hogy az ország egy autoriter berendezkedés irányába mozdult el, és úgy látják, hogy Magyarország egy platformot biztosított Oroszország és Kína számára európai befolyásuk növelésére. A következőkben Magyarországon fog múlni, hogy bebizonyítsa, hogy ezek az aggodalmak alaptalanok, valamint azt is, hogy a magyar továbbra is egy eleven demokrácia,

még akkor is, ha lefektetett elvei az általánosnál konzervatívabbak is.

A távozó David B. Cornstein nagykövet konszolidálta a kapcsolatokat. A demokrata párti kormányzat egy új diplomatát küld majd Budapestre. Kétféle típusú demokratapárti diplomáciai attitűdöt láttunk az utóbbi időben: egy André Goodfriend-típusú konfrontatívot és egy Colleen Bell-féle kompromisszumkeresőt. Melyik stílusú nagykövetet fog ön szerint Budapestre küldeni Washington?

Az Egyesült Államok mindegyik budapesti nagykövete, legyen az republikánus vagy demokrata párti, eddig mindig azon dolgozott, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok előre mozduljanak, fejlődjenek. Biztos vagyok benne, hogy az a nagykövet is, akit az új amerikai kormányzat majd ide küld Budapestre, bárki is legyen az, ugyanilyen hozzáállással fog érkezni. Azon fog dolgozni, hogy a kapcsolatok erősek legyenek, annak ellenére, hogy

világosan látszik, hogy lesznek területek, ahol nézeteltérések várhatók.

Ön a Hungary Foundation igazgatótanácsának tagja. Az alapítvány feladata az alapító okirata szerint, hogy „erősítse a megértést és az együttműködést a két ország között”. Kemény munka lesz ez a következő években ön és kollégái számára Washingtonban?

A Hungary Foundation nem egy lobbicsoport. Ez egy nonprofit civil alapítvány, amelynek a célja, hogy megerősítse a két ország közötti oktatási és kulturális kapcsolatokat, illetve ezeken a területeken az együttműködést. Az alapítvány politikai tevékenységet nem végez, nincs köze a politikához. Inkább egy elképesztően gazdag és fontos alapot biztosít az Egyesült Államok és Magyarország között a bilaterális kapcsolatok kiszélesítéséhez.

Fotó: MTI

Összesen 177 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Autoriter az, tudniillik, aki egyáltalán nem játssza a világ csendőrének szerepét.

És a banántól bocsánatot kérünk.

Biden már el is követett egy nagy hibát. A családja gazdasági érdekeit a nemzetközi politika szintjére emelte.

Joe Biden egy választási kampánybeszédében megadta az alaphangot: "totalitárius rezsimnek" nevezte többek között Lengyelországot és Magyarországot is.
Teheti, elég erős hozzá.
Amikor a Szovjetunió a "Legyőzhetetlen Béketábort " terelgette a Fényes Ösvényen a Fényes Jövő felé , a Központ ha kedve tartotta minden apró részletkérdésbe beleköthetett, és senki másnak nem lehetett igaza.
Brezsnyev elvtárs is megmérte 1968-ban, hogy Dubcek elvtárs Csehszlovákiában mennyire hajlott el a a szocializmus egyedül helyes irányvonalától és összevonta szemöldökét, aminek következményei lettek Dubcek elvtársra nézve!

Érdekes, de Pinochet, vagy Szaud-Arábia esetében nem zavarta az autoriterség az Usát. Képmutató senkiházi szemétdomb.

Olyan vagy kisfiam, mint egy óvodás, aki a kerítésen keresztül öltögeti a nyelvét másokra.

Azért, mert nincs rajta fogás. Nem találja, pedig keresi. És nem csak ő, a magyar ellenzék is.

"Ez egy nonprofit civil alapítvány, amelynek a célja, hogy megerősítse a két ország közötti oktatási és kulturális kapcsolatokat, illetve az együttműködést."
"oktatási és kulturális kapcsolatok" - ha ezekben Sorosnak szerepe van, akkor be kell fejezni az egészet azonnal, Volkertnek pedig minden jót.
"Janez Jansa: Soros mocskos pénze tönkreteszi a demokráciát
"Maradjon távol Európától és az uniótól" szólította fel Soros Györgyöt Janes Janza szlovén miniszterelnök. "

Gyuribá ott, Amerikában - és a mögötte álló puccsista erő - a teljes amerikai államirányítási rendszert korrumpálta, megvette, lezsarolta, de legalábbis a döntő részét.
Magyarországon is az övé a teljes bal-lib oldal, a pártok 80%-a. Ám a választók a 7-8 pártból annak az 1-2-nek adnak bizalmat, amit Gyuribá nem tudott megvenni, kényszeríteni.
És ez így is fog maradni, Orbán likvidálásét nem merik megtenni, ezt a kártyát Kennedyvel kezdték, de Haiderrel be kellett fejezniük, ez már nem megy, túl sokan tudnak róla.
Hirtelen megállta szív, ez sem járható már, a sémi aljasságok tárháza ismertté vált, már nem lehet velük operálni, mert félnek az elemi dühtől.
Ellenben a lejáratás, gyalázkodás, maffiakormány, lopás, korrupció, ezek a jól ismert sémi szemétségek, amiket sok emberrel el tudnak hitetni.
De ezeket te jobban tudod.

No meg, a jogállamiság, a Soros-ringyó Sargenthini, a Soros-férfiringyó Tavares, az újra Soros-ringyó Jourova és így tovább...

Én is azt hiszem, Magyarország akár meglepetést is okozhat főként a szemét kis Blinken fiúnak és Goodfriendes csapatának.
A magyarok, adott esetben, akár partizánharcot is vállalnak a sémiglobál erőlködéssel-terrorral szemben, és ebben nincs túlzás, semmi...

Ő jönne okosan, szerintem, de ezt nem ő mondja meg. Ezt sem.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés