„Nem autokratikus agymosoda” – mit hozhat a Fudan Egyetem Magyarországra?

2021. január 21. 11:00
Budapesten tervez campust nyitni a világ top egyetemei közé tartozó, sanghaji központú Fudan. Jó ez Magyarországnak, vagy vannak veszélyek? Világszínvonalú tudást vagy kommunista agymosást hoznának ide a kínaiak? Salát Gergely egyetemi docenst és Horváth Leventét, az MNB elnöki főtanácsadóját kérdeztük a Fudanról és a kínai felsőoktatási terjeszkedés dilemmáiról!

Nyitókép: a Fudan campusa Sanghajban

Salát Gergely Kína-szakértő, egyetemi docens, a 2014-től a PPKE BTK Kínai Tanszék tanszékvezetője, 2018-től a PPKE Nemzetközi és Politikatudományi Intézetét is vezeti. 2017-től az MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottságának titkára, 2020 óta a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Pekingben járt középiskolába, majd az ELTE kínai szakán diplomázott, 2006-ban ugyanitt doktorált, 2012-ben habilitált.

Horváth Levente a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, a Corvinus-MNB Nemzetközi Projektközpont igazgatója. A Fudan Egyetemen szerezte diplomáit turizmusmenedzsmentből, jelenleg a Pécsi Egyetem doktorandusza. 2014 és 2017 között a Külügyminisztérium kötelékében dolgozott, Sanghajban volt főkonzul.

***

Tavaly dőlt el, hogy Budapesten nyit campust Kína egyik legjobb egyeteme, a sanghaji székhelyű Fudan Egyetem. Sokakból váltott ki indulatokat az is, hogy a Magyar Közlönyben december legutolsó napjaiban megjelent: bő nyolcszázmillió forinttal segíti a kormány a Fudan épületvásárlását.

Jó-e nekünk a kínai egyetem? Érdemes közpénzt fektetni bele? Mik az előnyei és mik a veszélyei a kínai elitoktatás nemzetközi terjeszkedésének? Salát Gergely Kína-szakértőt és a projektet menedzselő MNB-főtanácsadót, Horváth Leventét kérdeztük!

Egyetemi toplista

A World University Rankings nemzetközi egyetemi rangsorban a Fudan Egyetem a 34. helyet foglalja el. Kontextusába helyezve: a legjobb tizenötben olyan nagyágyúk foglalnak helyet, mint az MIT, a Stanford, a Harvard, a Princeton, az Oxfordi, a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint két szingapúri és egy kínai egyetem, a Csinghua.

Németország legerősebb egyeteme, a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) az 50. helyet foglalja el, a legjobb francia egyetem, a párizsi PSL az ötvenkettedik, Oroszország csúcsegyeteme, a Lomonoszov a hetvennegyedik, Közép-Európa legjobb egyeteme, a Bécsi Egyetem a százötvenedik.

Magyarországról egyetlen egyetem sem jutott be a legjobb ötszázba,

az 500-550. hely környékén van a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem, az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem pedig a legjobb hétszázban vannak. A magyar egyetemeket a rangsor szerint előzi többek között a Varsói Egyetem, a Belarusz Állami Egyetem és a Novoszibirszki Állami Egyetem is.

Magyarországon és Közép-Európában tehát jelenleg egyetlen olyan egyetem sem működik, amely a Fudannal összemérhető volna. A kínai egyetemek között „a Fudant az informális beszélgetésekben, de a különböző rangsorokban is a harmadik hely körülre szokták tenni – a pekingi Csinghua Egyetem és a Pekingi Egyetem után –, vagyis abszolút elit egyetemről van szó, a saját kiemelt területein pedig első” – magyarázza Salát Gergely sinológus, a PPKE tanszékvezető docense.

„A Fudan Egyetemre évente 3000 BSc-hallgatót vesznek fel a tízmillió érettségizőből, tehát nem könnyű bejutni. Kínában fogalomnak, elitegyetemnek számít” – teszi hozzá Horváth Levente, az MNB elnöki főtanácsadója.

Minőség és jó gyakorlatok

De mit jelent a felsőoktatás minősége Kínában, milyen az egyetemek és főiskolák színvonala a több mint egymilliárdos országban? „A majdnem háromezer kínai főiskola és egyetem rendkívül különböző színvonalat képvisel, a kamudiplomát adó gyenge főiskoláktól a globálisan is jegyzett elitegyetemekig mindenféle található köztük.”

A Fudan az utóbbiak közé tartozik,

„a magyar felsőoktatásban nincs olyan intézmény, amely bármilyen területen egy súlycsoportban lenne vele”

– fogalmaz Salát Gergely. 

A sinológus a tekintélyesebb kínai egyetemek előnyeként említi, hogy nagyon sok pénzük van, amit részben a központi költségvetésből, részben tandíjakból szereznek. Következésképpen „nem merülhet fel, hogy egy professzor nem tud külföldi konferenciára utazni vagy előfizetni egy folyóiratra, mert nincs rá pénz”, és az sem fordulhat elő, hogy egy oktató vagy kutató több állást vállaljon, és ne csak azzal foglalkozzon, ami a dolga.

„Nem az elit egyetemek versengenek a hallgatókért, hanem fordítva. A diákoknak főállása a tanulás, nem dolgoznak mellette. És hát persze tanulnak, mint a güzü” – sorolja a kínai egyetemekkel kapcsolatos tapasztalatait Salát, aki a pozitívumok között tartja számon azt is, hogy

a kínai egyetemi rendszer erősen motiválja mind az oktatói-kutatói, mind a hallgatói gárdát a jobb teljesítményre.

 „Húsz éve dolgozom a magyar felsőoktatásban, s ezalatt egyszer sem fordult elő, hogy bármiféle előnyöm vagy hátrányom származott volna abból, ha egy órát jól vagy rosszul tartottam meg. Ez egy jó kínai egyetemen máshogy van” – mondja a Kína-szakértő.

„Turizmusmenedzsment szakon végeztem, a mesterképzésem során a konzulens professzorom rendszeresen vitte a hallgatóit, így engem is, a turisztikai fejlesztéssel foglalkozó cégének tárgyalásaira” – emlékezik vissza egyetemi élményeire Horváth Levente. Ő is számos jó gyakorlatra emlékszik a Fudanról – ide sorolja az intézmény ötmillió kötetes könyvtárát (összehasonlításképpen: az ELTE-n minden médiatípust összeadva 3,6 milliós a választék, a Bécsi Egyetemen csak könyvből hétmillió van, a CEU-vita kapcsán méltatott CEU-könyvtár pedig összesen 200 ezer könyvvel rendelkezik). 

Horváth a Christopher Pissarideshez vagy Joseph Stiglitzhez hasonló Nobel-díjas tudósok, külföldi politikusok, nemzetközi cégvezetők szinte mindennapos előadásait, illetve az egyetem által szervezett nemzetközi fórumokat, köztük a Shanghai Forumot is felsorolja az intellektuális élményei között. Hasznosnak tartja azt is, hogy minden hallgatónak fel kell vennie tanulmányai során egy-egy tárgyat hat témakörből (irodalom/történelem, filozófia, kultúra, élő és élettelen természettudomány, művészet),

„hogy bővítsék látókörüket, és ne csak saját, választott szakterületüket tanulják”.

Pártállam, pártegyetem?

Rendkívül gyakran merül fel kritikaként a Fudannal kapcsolatban, hogy túl nagy befolyása van rá a kínai központi kormányzatnak – a 444 január elsején „most már vállaltan is a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt álló intézmény”-ről cikkezett.

Horváth Levente, aki két diplomát is szerzett a Fudan Egyetemen, ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Az egyetemen amerikai és nyugat-európai elitegyetemeken végzett kínai professzorok oktatták szabadon az adott tantárgyakkal kapcsolatos nyugati és keleti elméleteket is”, a kommunista párt irányítása pedig „semmilyen módon nem befolyásolta a szabad gondolkodást és a kutatói szabadságot”, sőt, „az egyetemen amerikai és nyugat-európai professzorok is oktatnak, a Sanghajba látogató külföldi politikai vezetők pedig nagy örömmel tartanak előadásokat. 2009-ben Barack Obama a Fudan Egyetemen is tartott beszédet 500 fős diák közönségnek” – mutat rá Horváth. 

A sajtóban elterjedt képekkel kapcsolatban, melyek az egyetem előtt masírozó katonákat ábrázolnak, világossá teszi:

minden kínai egyetemen kötelező két hét sorkatonai szolgálat az első év után,

amit a hallgatók egyfajta nyári tábornak fognak fel, számos szoros barátság köttetik itt – és a sorkötelezettséget nyilván nem hozza majd magával a Fudan Magyarországra.

Leszünk-e még kínai gyarmat?

2019 februárjában indult a Corvinus és a Fudan Egyetem közös, az MNB szakmai támogatásával működő, magyar-kínai kettős diplomát adó MBA-képzése, de ez nem az első nyugati bástyája a kínai oktatásnak.

A Fudannak 1996 óta van a világ legjobb egyetemének számító, amerikai MIT-val közös nemzetközi MBA-programja,

de van két diplomát adó képzésük az London School of Economics-szal és a Sydney Egyetemmel is.

Horváth Levente a kínai egyetemek egy-két külföldi campusáról is beszél: a sanghaji Tongcsi Egyetem 2014-ben Firenzében, a Peking Egyetem 2018-ban Oxfordban nyitott campust, a Csinghuának pedig Seattle-ben és Milánóban is vannak kisebb intézményei. A Harvard 2010 óta van campussal jelen Sanghajban, a New York Egyetem 2011 óta szintén ott, a Yale 2014 óta Pekingben is oktat, de két brit egyetemnek (Nottingham és Liverpool) is van kínai campusa.

„Nyugat-Európa már évekkel ezelőtt megkezdte a kínai egyetemek befogadását. Nyugat-Európában nem káros ez az egyetemek és országok számára, Magyarországon sem lesz az” – összegez Horváth Levente. Úgy fogalmaz: „Az eurázsiai korszak idején sok Ázsiához és Kínához értő szakemberre leszs zükségünk, a Fudan Egyetem magyarországi campusa mindenképpen nagy támogatást fog biztosítani Magyarországnak e téren” – vallja Horváth, aki szerint a gazdasági és a turisztikai kapcsolatokra is áldásos hatással lesz a kínai egyetem megjelenése – tudomása van több kínai cégről, akik a Fudan Egyetem megjelenése kapcsán terveznek magyarországi befektetéseket, gyáralapításokat.

Míg Horváth Levente „a magyar oktatási rendszer minőségének növelését” és „egészséges versenyt” jósol,

Salát Gergely lát a magyar egyetemek számára kockázatot is a Fudan terjeszkedésében.

„Ha a Fudan komolyan veszi a dolgot, és fogad magyar diákokat, akkor nagyon komoly versenytársa lehet a magyar egyetemeknek. Ez az egyetemeknek nem lesz jó, a hallgatóknak és az országnak jó eséllyel igen”, elemez a Kína-szakértő.

A Fudan Egyetemmel Salát szerint mindenesetre „nem a kínai kommunisták fogják betenni a lábukat Magyarországra, hanem – jó esetben – a világszínvonalú tudomány”. Kifejti, egy kínai egyetem nem „autokratikus agymosoda”, az ottani intézmények a nemzetközi piacra képeznek mindenhol eladható szaktudással felvértezett szakembereket – ha nem így tennének, csődbe mennének.

Salát Gergely szerint

az egyetem Magyarországra érkezése kapcsán „az ördög a részletekben bújik majd meg”,

egyelőre nem világos, hogy a célcsoportját a magyar, a kínai vagy az egyéb nemzetközi diákok jelentik-e majd; ahogy az se, hogy a legjobb oktatóikat küldik majd ide a legkurrensebb kurzusaikkal, „vagy a rektorhelyettes unokatestvére volt csoporttársainak a pihenőhelye lesz a budapesti campus”. Úgy véli, egyetlen tudományterületen hozhat a Fudan komoly szemléletbeli változást: „lehet, hogy a nemzetközi tanulmányok oktatása kevésbé lesz Nyugat-centrikus, mint jelenleg nálunk, de ez inkább pozitívum” – összegez Salát Gergely.

Összesen 184 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Kommunistaságból újat mondani nem tudnak nekünk. Az EU tisztviselőinek meg pláne.

A Terror Tanszékre már felvették Dobrevnét.
A Szemkilövető szakági vezetőnek pedig Gyurcsányt.

Azért fogja a Fudant meglepetés érni. Az egyik gyakvezetőm ( analitika) Moszkvában végzett és évekig kínai szobatársa volt. Azt mesélte, hogy hiába próbálta a srácot moziba vagy egy sörre elhívni, az csak tanult és tanult, arra hivatkozva, hogy a nép ezért küldte ide.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés