Ezer szállal kötődünk az anyaföldhöz, itt a jövőnk – Nagy István a Mandinernek

2021. január 21. 16:41
Óriási összegeket fordít a kormány a vidék fejlesztésére 2021-től. Ám hogyan hasznosul ez a több ezer milliárd forint, és miért is érdemes a fiataloknak vidéken tervezni a jövőt? Mindezekről, az most induló agrár-szuperegyetemről, illetve a divatba jövő kézműves élelmiszerekről is kérdeztük Nagy István agrárminisztert.

Korábban sosem tapasztalt mértékű, 4265 milliárdos támogatást fordít a kormány a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig. Ez a szinte felfoghatatlanul nagy összeg milyen célokat szolgál? Nincs túlfinanszírozva a 21. századi igényekhez képest az agrárium?
 
Történelmi léptékű támogatásról beszélhetünk, ami arányaiban is egyedülálló: 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosítunk az uniós vidékfejlesztési források mellé. Ez nem véletlen: ha magyar megmaradásról beszélünk, nagyon komoly trendváltást kell előidézni a magyar vidékről való gondolkodásunkban. A magyar kormány 2010 óta azt vallja, hogy a vidék megerősödése számos előnyt és lehetőséget hordoz magában. Az elmúlt évek gazdasági növekedése tette lehetővé, hogy ilyen mértékű forrást fordíthassunk vidékre. Felismertük, hogy a helyi gazdaságok erősödése megtartó erővel bír. Megélhetést találnak az emberek, a fiatalok sosem tapasztalt lehetőségekhez jutnak. Ne feledjük, hogy 7

a városi ember életminőségét a legjobban az befolyásolja, hogy milyen állapotban van a vidék, 

és ez összefügg környezetünk megóvásának kérdésével is. Ilyen célok mentén fog hasznosulni mindaz a forrás, amit az agráriumba és az élelmiszeriparba invesztálunk. A következő hétéves uniós ciklus során 4265 milliárdot fordítunk e területekre, ez az előző ciklus háromszorosát jelenti. Továbbá nagy hangsúlyváltást is, ami azt tükrözi, hogy meghatározó szerepet szánunk az agráriumnak a hazai gazdaság és Magyarország megújulásában. Érdemes azt is tudni, hogy a külkereskedelmi többletnek több mint a felét az agrár- és élelmiszeripar termeli ki. 

Milyen konkrét fejlesztésekben realizálódik ez az összeg?
 
Terveink szerint a 4265 milliárdos forrást beruházásokra tervezzük fordítani, infrastrukturális fejlesztések technológiai korszerűsítésre. Jelentős mértékű uniós forrást, 3272 milliárdot pedig területalapú támogatásként a földhasználóknak fogunk kiosztani. Fontos hangsúlyozni, hogy emellett továbbra is működni fog majd a Magyar Falu Program, valamint a falusi CSOK kiterjesztése is zajlik. Így a magyar vidék erősítése és megújulása is előtérbe kerül. Szintén a vidéki életminőség javulását fogja majd eredményezni, hogy elindíthatjuk a települési közintézmények fejlesztési programját is.

A magyar kis- és középtelepülésekre az utóbbi húsz évben a folyamatos elvándorlás, elöregedés jellemző. Hogyan befolyásolhatja ezeket a demográfiai trendeket az agrártámogatás?

Az elmúlt évtizedekhez viszonyítva végre perspektíva lesz vidéken boldogulni mindenki számára. A szolgáltatások elérhető távolságban vannak, nagyléptékű közút- és intézményfejlesztés zajlik, hogy mobilitást biztosíthassunk a fiataloknak. Célunk, hogy olyan élet- és munkakörülményeket teremtsünk, amik vonzóbb és egészségesebb alternatívát jelentenek a városi életvitel mellett. A falvak életképességét és az ott lakók motivációját kell visszaadnunk, ugyanis a kistelepülések elsorvadása akkor kezdődött, amikor lakói úgy döntöttek, hogy nem művelik meg a kertet. Ezért biztosítottunk pályázati lehetőséget 5,5 milliárd forint értékben. Támogatjuk a legkisebb termelőket 5 millió Ft értékig, és biztosítunk pályázati lehetőséget az önkormányzatoknak is 100 millió forintos összeghatárig, hogy a piacokat korszerűsítsék. A kertekben előállított kézműves terméknek legyen korszerű XXI századi nívójú értékesítési helye. Szerencsénkre az elmúlt évek életviteli és fogyasztási trendjei is nekünk kedveznek.
 
Ez mit jelent pontosan?
 
A város gyakran mérgező és túlzsúfolt kílmájával szemben egyre divatosabbá válik a vidéki életmód, a kertművelés. Presztízzsé vált saját kezünk munkáját az asztalra helyezni, keletje lett a kézműves termékeknek akár a szűk családban, akár egy-egy baráti társaságban. Gondoljunk csak a kistermelői hús- és tejipari termékekre, a lekvárokra, szörpökre. 

Felszínre tört nagyszüleink génjeinkben őrzött életérzése és alkotásigénye. 

A támogatásokkal szeretnénk lehetőséget teremteni mindazoknak, akik úgy érzik megcsömörlöttek a városi forgatagtól, nyugalomra és magas életminőségre vágynak. Célunk, hogy megmutassuk a fiataloknak, hogy vidéken élni trendi. Mi a kormányzattal azon is dolgozunk, hogy ezt a megfelelő támogatások juttatásával bebizonyíthassuk az ifjúságnak. Szeretnénk elérni, hogy külföld helyett alternatíva lehessen számukra is a magyar vidék.
 
A Covid-járvány számos gazdasági szektor a földre küldött, mi a helyzet a mezőgazdasággal, hogyan vészelte át a koronavírust?
 
A járványhelyzet rávilágított arra, hogy a határok bármikor lezáródhatnak, az élelmiszerbiztonság pedig stratégiai kérdés, ami a vidék kezében van. Az agrárium szereplőit a hősies helytállás és folyamatos küzdelem jellemezte. Hiszen járványveszély ide vagy oda, a gazdának hajnalban ugyanúgy fel kellett kelnie, el kellett látni az állatokat, mint eddig, a tejgazdasági dolgozóknak ugyanúgy be kellett menniük az üzemekbe, mint korábban. Embereket el lehet bocsátani, home office-ba lehet helyezni, de az élelmiszertermelés nem állhat meg, ennivalót mindennap az asztalra kell helyezni. Ahogy a járvány megmutatta, az autóipar vagy a légiközlekedés például megállhat, ám a mezőgazdaság sohasem. Ez egy ezeréves tradíció, ami most újra felértékelődött, és az újrainduló gazdaság hajtóereje lehet.
 
Nemzetközi viszonylatban tekintve a magyar agrárium hogyan teljesített a pandémia idején?
 
Kiemelkedő eredményességgel! Csak néhány adatot hadd említsek: a mezőgazdaság kibocsátásának folyó áron számolt növekedése 2020-ban tovább folytatódott, értéke 2953 milliárd forint volt, 4,1 százalékkal több, mint egy éve. Az EU-s átlag eközben 1,4%-os csökkenés volt. A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége is jelentősen növekedett tavaly, az EUROSTAT adatai szerint a nettó vállalkozói jövedelem 14,9 százalékkal emelkedett hazánkban, amely a harmadik legjobb eredmény az unióban Litvánia és Írország után. Az agrárexport 2020. január-októberben 1,9 százalékkal meghaladta a 2019. évi azonos értéket, a külkereskedelmi többlet 3,0 százalékkal növekedett. Ennél is fontosabb, hogy közelebb hoztuk a termelőket a vásárlókhoz, megerősödött a helyi piacok szerepe, felértékelődtek a helyi termékek.


 
Milyen szerepe lehet a vidéknek a 21. században?
 
A vidéktámogatás hosszú távú befektetést generál, a megújulás alapköve, és ez az, ami pénzben kifejezhetetlen. Az egész világ identitásválságban van, nem ismerjük a szomszédunkat, nem tarjuk a kapcsolatot a környezetünkkel, elidegenedtünk egymástól. A falu közössége viszont egymás támogatására épül, itt biztonságos és összetartó közegben nőhet fel egy gyermek. Ennek szimbóluma az a kezdeményezés is, hogy minden gyermek után ültessünk tíz fát. A 21. század a közösségre épül, ez az, amit sohasem vehetnek el tőlünk. Olyan ez, mint a nádszál példája. Milyen könnyen eltörik egyedül, de amikor egy nagy területet borít nád, erősítik egymást. Ilyenek vagyunk mi, emberek is egy falusi közösségben. 

Önmagunkban gyengék és kicsik vagyunk, de egy közösség kikezdhetetlen és erős. 

Nádszálból vagyunk, de sok nádszál együtt a legnagyobb viharokat is tudja állni. Ez a vidék titka, a kultúra és a hagyomány megőrzésének titka. Ezt mutatja a magyar gasztronómia megújulása is, az utóbbi években elnyert Michelin-csillagok: magyar nyersanyagokra hagyatkozva lehet és érdemes alkotni. A vidéki lét a hagyományok továbbélését biztosítja, erre építkezhetnek a 21. század fiataljai.
 
A faültetést említette, ennek szervezett formája a Településfásítási Program. Miben több ez egy szimbolikus akciósorozatnál?
 
12 ezer fát ültettünk eddig, ezt fogjuk megduplázni. Egymilliárd forintot fordítunk a program folytatására, és arra törekszünk, hogy a jövőben Magyarország minden településén lehessen fát ültetni. Ezer szállal kötődünk az anyaföldhöz, ide gyökerezünk, itt tervezzük a jövőnket. Ám a faültetés nem csupán szimbolikus gesztus, hanem közösségi program is, miközben a társadalom figyelmét felhívjuk a teremtett világ fontosságára. Minden egyes elültetett fa a jövőbe vetett bizalom. A program során megszólítjuk a civil szervezeteket, a lakóközösséget, így válik közös, építő tevékenységgé egy-egy fa ültetése.
 
Fontos hír, hogy megalapították a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet. Mi szükség van egy ilyen hatalmasra duzzasztott intézményre, miközben a magyar gazdálkodók mindössze 4%-a rendelkezik szakirányú végzettséggel? 
 
Egész pontosan tizenegy egyetem tizennyolc kara integrálódik egy intézménybe, és ennek létjogát a megváltozott körülmények szolgáltatják. Rohamos léptékben változik az agrártudomány, zajlik egy klímaváltozási folyamat, átalakulnak a takarmányozási körülmények, új növényvédő szereket állítanak elő. Ki kell emelni az étkezési szokásaink változását, az új élelmiszer-feldolgozási technológiákat: mindezekhez új, versenyképes tudásra van szükség. A kihívásokra tisztán agrárszempontú válasz nincs, az élettudomány elnevezés is az interdiszciplinaris megközelítést sugallja: a biológia, az űrtechnológia, a robotika, a járműipar szerepe is meghatározó az agrárium sikerében. A precíziós, több tudományterület eredményeit integráló gazdálkodás már ugyanis felváltotta a csak fizikai munkaerőre épülőt. Tudjuk továbbá, hogy az agrárium életforma is, ehhez ad tudatosságot a fiatalok korszerű képzése.
 
Az egyetem kuratóriuma így is meglepő: az agrárszakemberek mellett Lázár János és Csányi Sándor is feltűnik. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ők hogyan kerülnek a testületbe?
 
Érdemes tisztázni, hogy nem a kuratórium határozza meg a képzési ívet vagy írja a tankönyveket. A kuratórium vagyonkezelő testület, feladata a megfelelő feltételek biztosítása, hogy a diákok, kutatók, oktatók szabadon dolgozhassanak és tanulhassanak. Ha azért küzdünk, hogy a magyar agrártudomány záloga lehessen a magyar vidék, tágabban a magyar gazdaság megújulásának, akkor az akadémikusok mellett a szakmai iránt elkötelezett, kiváló pénzügyi szakemberekre van szükségünk. Egyébként a Lázár János által koordinált mezőhegyesi mintagazdaság fontos kapcsolódási pontot jelent szakmai téren. Emellett a kuratórium lobbiereje is kifejezetten kiemelt szempont az intézmény hosszú távú fenntarthatósága szempontjából.

***

Fénykép: Földházi Árpád

Összesen 37 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A magyar anyaföldön jótékonyságivadászni gyülekezési korlátozás idején karácsony után - ez igen!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés