„Az emberi történelemben nem volt még olyan elérése és befolyása senkinek, mint amilyen most férfiak kis csoportjának van Amerika nyugati partján.” A nagy techcégek képtelenek voltak felnőni a szólásszabadság dilemmáihoz, Donald Trumpot pedig azért hajítják most el, mert már nem hajt hasznot nekik – írja Douglas Murray a Daily Mail oldalán.
A Mandiner olvasói valószínűleg már jól ismerik Douglas Murray-t (1979) és munkásságát. A brit író-publicista számos különböző lap munkatársaként kommentálja az aktuális világpolitikai eseményeket, amellett számos könyv szerzője is, amelyek közül néhány, például az Európa furcsa halála, magyarul is megjelent.
Az elmúlt időszak tengerentúli eseményei természetesen Murray-t sem hagyták hidegen: a Daily Mailben megjelent esszéjében kifejti, hogy a techóriások olyan gyorsan növekedtek, hogy nem voltak képesek időben megválaszolni azokat a kérdéseket, amikkel a szabad sajtó már hosszú ideje szembesül, most pedig
„Ön azt gondolhatná, hogy a világ legnagyobb hatalmú embere az Egyesült Államok elnöke. De téved. Ahogy az elmúlt hetek megmutatták, a tech óriáscégeknek fölötte is hatalma van. Az emberi történelemben nem volt még olyan elérése és befolyása senkinek, mint amilyen most férfiak kis csoportjának van Amerika nyugati partján” – kezdi cikkét Douglas Murray.
A publicista szerint „a Google már hosszú ideje eldobta gyerekes mottóját (»Ne légy gonosz«)”, és mindez nem véletlen, hiszen a világ mégis bonyolultabb, mint amit a techcégek „játszótéri liberalizmusa” sugallt. Ahogy ugyanis növekedni kezdtek ezek a cégek, olyan kérdésekkel kerültek szembe, amik már évszázadok óta foglalkoztatják a kormányokat és a szabad sajtót: hogy mit szabad közzétenni és mit nem.
A publicista szerint egy dolog, hogy a Twitter és társai nem tudtak dönteni ezekben a kérdésekben, de azok sem sokat segítettek nekik, akiknek a segítségét kérték. A 2016-os elnökválasztást követően ugyanis
akik nyilván csak azokra a beidegződésekre erősítettek rá, amik már egyébként is léteztek.
Murray szerint a techcégek még a legalapvetőbb kérdésekben is képtelenek voltak egységesen eljárni: miközben a jobboldali provokátorokat szorgalmasan tiltogatták ki felületeikről, egyes terrorszervezetek fiókjait békén hagyták. „A világ leghatalmasabb platformjait, úgy tűnik, a legrosszabb tanulók irányították” – összegez Murray, aki szerint hiába a Google egykori mottója, a techcégek valójában rendkívül gonoszak.
Az üzleti modelljük szerint – írja a publicista – minden egyes nagy botrány csak gazdagítja a Twittert, ami hirdetésekből, adathalászatból és hasonlókból éll. Ezért imádta a Twitter Donald Trumpot.
A különböző közösségi médiumok nem az egyetértésből gazdagodnak meg. „Politikai világunk – Donald Trumptól a szélsőbaloldalig – a közösségimédia-vállalatok teremtménye” – véli Murray, aki szerint e platformok számítógép generálta realitása a való életet is megfertőzte. Egy újságírónak ma nem kell kitartóan dolgoznia, elég csak tiszteletlenül viselkednie valakivel szemben a közösségi médiában, és a hírnév utolérti – magyarázza.
– húzza alá Douglas Murray, aki szerint ennek kiváló példája a tavalyi amerikai elnökválasztás előtt újra kirobbant Hunter Biden-botrány cenzúrázása. A Facebook és a Twitter felfüggesztette a sztorit berobbantó New York Post fiókjait, a Biden család korrupciós ügyeiről szóló cikket pedig nem lehetett megosztani a felületen.
„Tehát a választások előtt eldöntötték, hogy az amerikaiak mit tudhatnak meg az egyik jelöltről, és mit nem. Mert azt akarták, hogy Joe Biden nyerjen” – összegez Murray.
Murray szerint valójában az az igazi probléma, hogy
Ennek az eddigi leglátványosabb megnyilvánulása Trump Facebookról és Twitterről való kitiltása volt. Hiába Trump az Egyesült Államok milliók által megválasztott elnöke, a big tech jobban tudja.
„Jobban tudja, mi kell önöknek, mi kell nekem, mi kell mindenkinek ezen a bolygón. Eldobták a teremtményüket – Trumpot –, mert már nem volt rá szükségük” – állapítja meg végül Murray.
Fotó: Földházi Árpád
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Külpolitika iránt érdeklődők előnyben.
A két ország kormányzatai között feloldhatatlan ideológiai ellentétek állnak fenn, amelyek minden másra is kiterjednek.
Ebben a nagy médiazajban elhalkul, hogy Magyar Péter máris gyorsan feledte az egyik választási ígéretét a 480 forintos védett benzinárról.
„Az, hogy az új parlamenti többség kedvezőnek láthatja a pillanatot a helyi hatalom megszerzésére, nem lehet alkotmányos indok a helyben megválasztott vezetők mandátumának megszüntetésére” – húzta alá a TASZ.
A szakértő szerint a távol-keleti ország most kedvezőbb pozícióból tárgyal, aminek a világgazdaág lehet a legnagyobb nyertese.
Fontos tény, hogy hosszú évek óta nálunk az egyik legmagasabb a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya.
Trump szerint a tárgyalások „a végső szakaszban” járnak.
