Ő volt Erzsébet királyné legjobb barátnője – Ferenczy Ida élettörténete

2021. január 7. 16:03
Írta: Sal Endre
Hivatalosan ő volt Erzsébet királyné felolvasója, valójában a legjobb barátnője és első számú bizalmasa. Következzék a kecskeméti születésű Ferenczy Ida élete, aki 34 éven át volt Sisi mellett, s akit a királyné meggyilkolása után csak az vezérelt, hogy ápolja az emlékét. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.

1839. április 7-én született egy kecskeméti kisnemesi család negyedik gyermekeként. Csupán 25 éves volt, amikor híre ment, hogy a magyar nyelvvel egyre inkább foglalkozó Erzsébet királyné magyar társalkodónőt szeretne magának. Eredetileg hat név szerepelt a listán, amelyet az asztalára helyeztek, ám valaki hetediknek Ferenczy Idát is oda íratta a papirosra. Hogy ki volt a rejtélyes ajánló, máig nem tudni, de Deák Ferencet emlegetik a legtöbbet ezzel kapcsolatban.

Sisi végül Ida mellett döntött, annak ellenére is, hogy tájékoztatták, a fiatal lány csupán kisnemesi származású. A kellemetlenséget végül az udvar úgy oldotta meg, hogy Ferenczy Ida hivatalosan felolvasónő lett a királyné mellett, nem pedig társalkodónő vagy tanácsadó, pedig igazából sokkal többről volt szó.

1864-ben a Nefelejcs című lap írt először Ferenczy Idáról, mivel kiderült, hogy a császári udvarból is előfizettek az újságra, és ezt Ferenczy Ida intézte. Két évvel később ismét bekerült a lapokba a neve. Történt, hogy Erzsébet királyné egy bécsi kórházba látogatott, ahol beszédbe elegyedett egy súlyosan sebesült magyar katonával, aki elmondta, egy vágya van, hogy értesítsék a hogylétéről a világtalan édesanyját, aki Tápiószelén él. Sisi Ferenczy Idát kérte meg, hogy keresse meg a vak asszonyt, aki végül pénzt is kapott az udvartól.

A királyné hamar megkedvelte Idát, olyannyira, hogy ahhoz is ragaszkodott, hogy Bécsben, Gödöllőn vagy éppen a budai Várban is egymás mellett legyen a hálószobájuk. Ida feladata volt a többi között, hogy beszerezze a magyar nyelvű újságokat, mellette pedig a magyar nyelvű könyveket is. Az ő választása volt például Jókai Mór, akinek regényeit imádta a királyné. Ferenczy Ida 1869-ben azt is elintézte, hogy Sisi egy vak fiút fogadjon a gödöllői kastélyban. A fiú elmondta, hogy az intézetben, ahol élt, kirúgták az igazgatót, pedig jó ember volt. A királyné meghallgatta a gyereket, s ígéretet tett, hogy kivizsgáltatja a történteket.

Ferenczy Ida minden nap ott volt a királyné mellett. Ha éppen Budapesten időztek, akkor is.

1872 áprilisában például arról írtak a lapok, hogy

Erzsébet királyné – Ida társaságában – a budai Várból egészen a Gellért-hegy tetejéig sétált.

A királyné mindig korán kelt és reggelente kedvelt elfoglaltsága volt a budai Várban, hogy Ida társaságában kiment a bástyákra sétálni. A legjobban a Ferdinánd laktanyától a Bécsi kapuig tartó bástyákat kedvelte. 1876-ban már hárman sétáltak, ugyanis Sisi rendszeresen elhozta Budára kedvenc, újfundlandi fajtájú, nagy testű, fekete kutyáját.

Olyannyira szoros kapcsolatba kerültek, hogy amikor 1877-ben Ida egészségügyi gondjai miatt pár napig Karlsbadban kúrálta magát, Sisi nem kért magának más felolvasót. Két évvel később, amikor Kecskeméten meghalt Ferenczy Ida édesapja, Sisi részvéttáviratot küldött a családnak, a királyné leánya, Mária Valéria főhercegnő pedig egy szép koszorút küldetett a kecskeméti temetésre.

Ferenczy Ida ismertette meg a magyar ételekkel is a királynét, sőt, az ő hatására rendelt hosszú évekig Nagykőrösről kenyeret a gödöllői udvar, ugyanis Ida kóstolót vitt a királynénak, aki el volt ragadtatva a nagykőrösi kenyértől. 1882-ben Sisi kérésére inkognitóban mentek el Lipóthegyre, ahol betértek egy vendéglőbe. Bort és szódát rendeltek, ennivalót nem, mert évekkel korábban – egy hasonló kirándulás alkalmával – már megjárták, modortalan volt a tulaj. 1882-ben sem volt kedvesebb, hiszen amikor Ida végül bement a konyhába lágytojást kérni a királynénak, ismét morgás volt a válasz. Sisiék távoztak, a vendéglős pedig a fejét fogta, amikor a többi vendég elmondta neki, hogy maga Erzsébet királyné ült az asztalánál.

Az Erzsébet királyné elleni merénylet pillanata

Ferenczy Ida egész életét a királynénak szentelte. Sosem házasodott meg, gyermeke sem született, a királyné volt a mindene. Jellemző momentum, amely ismét rávilágít, hogy nem csupán felolvasónő volt az udvarnál, hogy 1882-ben egy viharos, esős napon a szolgálók legnagyobb megrökönyödésére a gödöllői kastély parkjában ketten sétáltak és nevetgéltek a zuhogó esőben. Hiába invitálták őket a meleg kastélyba, hosszú ideig kacarászva jól érezték magukat az esőben. Mint a legjobb barátnők.

Ida a nehéz időkben is ott volt a királyné mellett.

1889-ben az ő feladata volt, hogy megmondja Sisinek, hogy a fia, Rudolf trónörökös meghalt.

És elérkeztünk 1898-hoz. Ferenczy Ida ekkor már 34 éve volt bizalmasa, barátnője a királynénak. 59 éves volt, csupán két évvel fiatalabb, mint Sisi. A szemével már akadtak gondjai s az is nyilvánvaló volt, hogy családja nem lesz, a királynő szolgálatában tölti ki az életét.

1898. szeptember 10-én aztán a genfi tónál Luigi Lucheni olasz anarchista szíven döfte a királynét egy reszelővel. Sisi meghalt s vele együtt Ferenczy Ida is egy kicsit… Mint később elmondta, abban a pillanatban összeomlott az élete. Még hosszú évekkel később is könnyes szemmel beszélt Sisiről, s büszkén mondta, hogy a királyné nem egyszer kijelentette, Ida nem a felolvasónője, hanem a barátnője.

Ferenczy Ida a királyné halála után csak annak élt, hogy életben tartsa az emlékét. Különböző relikviákat adományozott múzeumoknak, sőt, sokat tett azért, hogy múzeuma legyen Sisinek. A felolvasónő, aki Erzsébet királyné közelségéért feláldozta a magánéletét, végül szép kort megélve, 1928-ban, 89 éves korában aludt el örökre.

Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés