A műlakatosság Cellinije: Jungfer Gyula élete

2020. december 29. 9:50
Írta: Sal Endre
A lágy vas művésze volt. New Yorktól Párizsig rajongtak a kovácsoltvasból készült virágmotívumaiért. Nem véletlen, hogy Hauszmann Alajos, a Budavári Palota építtetője is ragaszkodott hozzá, hogy a Várban is csodákat alkosson. Ő Jungfer Gyula, aki nem mellesleg a Francia Becsületrendet is megkapta. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.

Jungfer Gyula tősgyökeres vasműves famíliában látta meg a napvilágot 1841. január 9-én, Pesten. A Jungfer családban minden a vas megmunkálásáról szólt. Már a nagypapája, Jungfer András is ezt az ipart űzte, a mesterlevelét 1785-ben állították ki Szegeden. Gyula nagybátyja és édesapja is műlakatos lett, de ők már Pesten űzték a mesterséget.

A kis Gyula már háromévesen ott totyogott az apja műhelyében és nézte a vörösen izzó vasat, amellyel az édesapja dolgozott.

Egy pillanatig nem volt kérdés, hogy ő is tovább viszi a családi hagyományt.

Az iskolák elvégzése után Nyugat-Európában járt tanulmányúton, majd 25 éves korában ő is megkapta az iparjogot, sőt, nem sokkal később, 1872-ben Józsefvárosban a saját kis műhelyét is megnyitotta.

Jungfer Gyula kiállítása (fotó: Vasárnapi Újság)

 

Ki gondolta volna ekkor, hogy néhány évvel később ő lesz az ország első számú műlakatosa, ünnepelt művész, akinek műhelyébe még maga Ferenc József osztrák császár és magyar király is ellátogat. Pedig így történt. Kezdetben egy alkalmazottja volt, s utólag talán furcsa lehet, de az újságokba első alkalommal nem is a művészetével került bele, hanem a balesetek hírei között szerepelt a neve.1872-ben történt ugyanis, hogy az akkor 31 éves műlakatosmester felesége kikocsikázott bevásárlás végett a heti pesti piacra. A lovaskocsit a 14 éves Rácz Lajos nevű inas vezette, aki a Kígyó utcában egy szembejövő kocsit akart elkerülni. A lovakat emiatt az inas félrerántotta, a kocsijuk azonban felszáguldott a kövezetre, ahol elütötte Klein Ignácz házalót, aki súlyosan megsérült. A baleset után az inast letartóztatták.

Jungfer 1877-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy „külső ablakon kívül elhelyezett, vágányban fölhúzható, leereszthető, ezen kívül lazítható szerkezetet tervezett”, amelyet szabadalmaztatni akar. A kacifántos leírásból is kiolvasható: az ablakredőnyről van szó.

Egy évvel később a jótékony oldaláról is megismerhették a vasművest, ugyanis az épülő ferencvárosi templomnak egy csodás kovácsoltvas bejárati ajtót ajándékozott. Az áttörést a következő esztendő hozta el számára. 1879-ben a rangos párizsi kiállításon immár külföldön is híre ment a munkáinak, a kovácsoltvas rácsai és fali gyertyatartói láttán tapsolt a párizsi közönség és a szakma is.1880-ban az egyik hazai újság már az olasz késői reneszánsz neves szobrászához, ötvöséhez, Benvenuto Cellinihez hasonlította Jungfert.

„Nem is szabad már lakatosnak nevezni, mert ő a vasnak a Cellinije”

– dicsérte az újság.

A Budavári Palota kerítése is Jungfer Gyula munkája volt

 

Egyre népszerűbb lett, a művei is kapósak voltak, nem csoda, hogy 1882-ben a bűnügyi krónikákba is bekerült a Jungfer név. Feltűnt neki ugyanis, hogy a raktárából időről időre nyomtalanul eltűnnek alkotásai. Utánajárt, s hamar kiderült, hogy a könyvelője, Weisz Demeter állt a lopások mögött, aki a gyertyatartókat és más csodás kovácsoltvas tárgyakat egy házalónak adta el. Mindez úgy derült ki, hogy a vasműves az egyik pesti vásártéren rálelt saját tárgyaira. A könyvelő mindent beismert, s még aznap letartóztatták.

1885-re olyannyira sikeres lett Jungfer vállalkozása, hogy 120 munkást foglalkoztatott,

a művészi iparcikkekből pedig külföldre is szállított – Londonban, Párizsban és New Yorkban is volt kiállítóterme. Nála vásárolt rendszeresen a szerb királyi pár és visszatérő vendége volt a walesi herceg is, akit lenyűgöztek Jungfer kovácsoltvasból készült rózsái, azokból vásárolta a legtöbbet. Azt is megírták a lapok, hogy Erzsébet királyné is rendszeresen vett nála tárgyakat a budai Várba.  

Ferenc József osztrák császár és magyar király is rajongott a munkáiért. 1885-ben, a nagy pesti kiállításon Jungfer munkáit is megnézte és több kérdést is feltett a műlakatosmesternek azzal kapcsolatban, hogyan készülnek a csodás kovácsoltvas motívumai.Szenvedélye volt a lágy vas megmunkálása, amivel korszakot teremtett. Olyannyira szerette volna, hogy a híres budapesti épületeket az ő munkái díszítsék, hogy amikor a Várkert Bazár vasrácsainak elkészítésére lehetett pályázni, a legkevesebbért vállalta el a munkát. Kevesebbért, mint a nagy gyárak, amelyek nem kétkezi munkával, hanem öntött vasrácsokkal pályáztak.

Jungfer Gyula dúsgazdag ember lett. 1891-ben már azt is megengedhette magának, hogy nyaralót építtessen a Városligeti fasorban, ahol sűrűn megfordult a családjával. Feleségével három gyermeket neveltek. A fiai közül kezdetben Ferenc vonzódott leginkább a műlakatos mesterséghez, ám később mindhárom gyermeke tovább vitte apja munkáját.

Jungfer készíthette el az Országház lakatosmunkáit,

az 1896-os millenniumi kiállításon pedig állva tapsolták meg a tehetséges mestert.

A király ki is tüntette a Ferenc József rend lovagkeresztjével, majd Jungfer megkapta az udvari műlakatos címet, később pedig a Francia Becsületrendet is. Nem véletlen az sem, hogy a Budavári Palota kovácsoltvas kapuit, a kandelábereket és a műlakatos munkákat is ő alkotta meg. Hauszmann Alajos, a Budavári Palota építtetője ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy Jungfer alkotásai díszítsék a palota épületét. Ferenc József 1900-ban a műhelyébe is ellátogatott, ahol több mint száz ember dolgozott akkor. A mester arra is figyelt, hogy a legjobb szakembereket vegye fel és ő tanította, képezte a fiatal munkásait.

A Szent István terembe is kerültek a műlakatos csodás munkáiból

 

Hauszmann tervei alapján Jungfer Gyula készítette el 1902-ben a Budavári Palota Szent György tér felőli épülete mellé a díszes kovácsoltvas Habsburg kaput és a míves kerítést is. A második világháborúban a kapu is megsérült, majd az azt követő időszakban tovább pusztult – díszeit ugyanis lefűrészelték és letördelték. A ma látható kaput 1981-re állították helyre, amelyhez Hauszmann Alajos fennmaradt terveit is felhasználták. Az azóta leromlott állapotú Habsburg kaput a Nemzeti Hauszmann Program keretében hamarosan felújítják. Jungfer Gyula készítette a Budavári Palota 2021. augusztus 20-ra újjászülető Szent István-termének bronzdíszítéseit is. A második világháborúban megsemmisült termet a Nemzeti Hauszmann Programban most a legapróbb részletekig újra megalkotják, ezzel is emléket állítva a századforduló kiemelkedő művészei és mesterei előtt.

Jungfer Gyula végül 1908 novemberében halt meg, némileg váratlanul, csupán 67 esztendősen. A műhelyét és az életművét a fiai vitték tovább. Ők ápolták az emlékét, ám a vas világhírű magyar varázslóját ideje nekünk is újra megismernünk!

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés