A Momentum Gyurcsányék halálos ölelésétől szenved

2020. december 9. 15:50
Alig több mint három év alatt jutott el a Momentum a nem „gyurcsányozzuk össze magunkat” politikától addig, hogy a Demokratikus Koalícióval közös listán szerepeljenek a parlamenti választáson. Ettől függetlenül Fekete-Győréknek még a DK a legnagyobb riválisa az ellenzéki térfélen, s gyakran vállalnak nyílt konfliktust is. S miközben a Momentum a korrupció kérlelhetetlen ellenfelének láttatja magát, mégsem lépnek fel ellene, ha a baloldali szövetségeseik érdeke ezt kívánja.

Sokat köszönhet a Momentum Volner Jánosnak amiatt, hogy az egykori jobbikos politikus a választójogi törvény módosítása során az eredeti javaslatnál még szigorúbb szabályt vezetne be, azaz 71-re emelné a listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek számát. Ezt az elképzelést egyébként támogatja a Fidesz és a KDNP is. Ezzel ugyanis eldőlt, hogy a Fekete-Győr András vezette alakulat is rábólint az egyetlen ellenzéki közös listára, ami a minapi küldöttgyűlésükön meg is történt.

Dilemmák után

Korábban komoly dilemma előtt állt a párt, hogy az egy vagy több lista mellett tegyék-e le a garast a 2022-es választás előtt, bár tény, a vezetés többsége a teljes összeborulásban volt érdekelt. De azért voltak kibeszélők is a kórusból, a pártelnök is sokáig nyitva hagyta ezt a kérdést. A szavazóik is elég megosztottak, az IDEA Intézet idén október elején készült felmérése szerint míg a DK-sok 96, addig

a momentumosok csupán 71 százaléka támogatja a közös listát

(erről itt írtunk október 15-én).

Ez a viszonylagos elhatárolódás persze nem meglepő, hiszen a csaknem négy éve megalakult politikai alakulat ugyan egyértelműen a kormánypártokat tartja legfőbb ellenfelének, de az első időszakban, főleg a 2018-as parlamenti választás előtt igyekezett magát alaposan megkülönböztetni az általuk 20. századi pártoknak tartott – s ezzel nem kicsit lenézett és lesajnált – MSZP-től, illetve a Demokratikus Koalíciótól.

Jól jelzi mindezt a „moslékkoalíció” elnevezés is, amit valójában nem Kövér László – mint ahogy sokan ezzel vádolják –, hanem a momentumos Soproni Tamás használt először politikusként. A terézvárosi polgármester még 2017. augusztus 18-án így nyilatkozott a 24.hu-nak az ellenzéki összefogásról: „Nagyon tisztelem az Együttet, az akkori politikájukat végképp, de biztos vagyok benne, hogy most nem az összefogás az Orbán-rendszer leváltásához vezető út. Ahogy Ceglédi Zoltán (itt a politológusra utal, akiről nemrég derült ki, hogy a szintén momentumos Donáth Anna európai parlamenti képviselőnek ad sok-sok pénzért tanácsot – a szerk.) szokta mondani, lehet, hogy valaki nagyon szereti a Gundel-palacsintát, a gulyáslevest és a tökfőzeléket külön-külön, de ha összeturmixoljuk ezeket, az mégiscsak moslék. Megpróbálták 2014-ben, nem jött össze, most másra van szükség.” S ugyancsak ő mondta, hogy „nem gyurcsányozzuk össze magunkat”.

Csillog az ezüst is

Na persze nagyot változott azóta a világ, főleg az európai uniós választás után, ahol

egyértelművé vált, hogy a DK a legerősebb ellenzéki párt, és csak második a Momentum,

amibe persze nehezen nyugszanak bele Fekete-Győrék. Azt is meglehetősen rosszul viselték, hogy Gyurcsány nemcsak az MSZP-ből akart átcsábítani hozzájuk polgármestereket (két kerület szocialista vezetője meg is világosodott, hogy számukra a DK jelenti a jövőt), hanem a Momentumból is. Ez ugyan – bár hatalmas erőket vetett be –, egyelőre nem sikerült neki, de Veszprém megyéből importáltak egy momentumos középkádert, aki a Demokratikus Koalíció agrárkabinetjét vezeti majd. Ebből – legalábbis a nyílt színen – nem alakult ki balhé, gyaníthatóan tanultak a gödi esetből, amikor nyílt háborúba kezdett a momentumos polgármester a DK-s önkormányzati képviselőkkel.

A Momentum egyébként a kormány, a Fidesz, a NER, a legfőbb ügyész, az ÁSZ (a sor hosszan folytatható) legkérlelhetetlenebb ellenfelének próbálja feltüntetni magát, ebben főleg a két európai parlamenti képviselőjük jár az élen. A Facebookkal ébredő és azzal fekvő Donáth Anna és Cseh Katalin nap mint nap próbálja lerántani a leplet az általuk korrupciósnak tartott ügyekről. Nem véletlen, hogy éppen a Momentumhoz igazolt a talán még náluk is aktívabb egykori LMP-s Hadházy Ákos, aki ahova nyúl, ahova néz, gyanús dolgot talál, más kérdés, hogy ezek rendre elvéreznek a hatóságok előtt.

Egyébként jellemző a Momentum kétszínűségére, hogy ott, ahol valóban határozottan felléphetnének a vérlázító ügyek ellen, ott behúzzák fülüket, farkukat. Ilyen például a kispesti önkormányzat, ahol a Gajda-Kránitz-Lackner triumvirátus elképesztő pofátlanságokat művel(t) – egyelőre csak ennyi állítható, az, hogy történtek-e komoly bűncselekmények is, annak a megállapítására még várni kell –, ennek ellenére továbbra is ők irányítják a kerületet. A momentumos Paróczai Anikó képviselő azonban inkább fedezi az üzelmeket, mintsem, hogy nyíltan fellépjen ellenük, holott a helyi vizsgálóbizottságban elvileg lett volna rá lehetősége feltárni a disznóságokat. (Erről itt olvashat.) Dódity Gabriella fideszes frakcióvezető szerint ennek az az oka, hogy őt is köti a párt- és koalíciós fegyelem, hiszen mégiscsak összeborultak az MSZP-vel.

Az mindenesetre biztos,

a Momentum ragaszkodni fog ahhoz, hogy mind a miniszterelnök-jelöltről, mind a 106 egyéni választókerületi jelöltről, sőt magukról a pártokról is legyen előválasztás.

Eltérő érdekek

Nekik ugyanis jelenleg nincs parlamenti képviselőjük – ha a három független honatyát (Hadházy Ákost, Szabó Szabolcsot, Szél Bernadettet), akikkel szövetséget kötöttek, nem számítjuk –, ezért számukra elfogadhatatlan, hogy azokban a választókerületekben ne mérkőzzenek meg az ellenzéki jelöltek, ahol 2014-ben legyőzték a Fideszt. Másfelől pedig Gyurcsány egyértelműen az ellenzék első számú korifeusaként lép fel – ezt rendre akarja is bizonyítani, legújabban a most közzé tett 14 pontjával –, s csak úgy lehet letörni a DK elnökének a szarvát, ha az előválasztáson jobban szerepel a Momentum, mint a DK. S miután aktív, fiatalos a kampánycsapatuk, képesek a hatékony mozgósításra, hatalmas az előnyük a 21. századi média használatában, komoly szakmai támogatást, választási tanácsokat kapnak az európai pártcsaládjuktól, a Renew Europe-tól,

az sem lenne meglepő, ha összességében nagyon jól szerepelnének az ellenzéki előválasztáson.

S szerencséjükre ezeken nem vesznek részt határon túli magyarok, mert azzal, hogy a romániai önkormányzati voksolás után a legutóbbi parlamenti választáson is a román testvérpártjukat, az USR Plus-t támogatták az RMDSZ helyett, túl sok erdélyi magyar szavazatára nem számíthatnának.

Ám inkább az a realitás, hogy az MSZP-t a baloldalról teljesen kiszorító, a szavazóikat megszerző DK-nak lesz a legtöbb, a listán pedig legjobb helyeken lévő jelöltje. De az ezüstérem is szépen csillog, vigasztalhatja majd magát Fekete-Győr, ha így alakul.

***

A Momentum helyzetéről, jövőbeni esélyéről két politológust is megkérdeztünk.

Deák Dániel, a XXI. Század vezető elemzője:

A Momentumnak előnyös-e, hogy eldőlt, az összes, komolyan vehető ellenzéki párt közös listát állít, vagy számukra az lett volna-e jobb, ha az ellenzék több listán indul?

A Momentum a Jobbikhoz vagy például az LMP-hez hasonlóan identitásproblémákkal küzd, hiszen míg a párt alapításakor Gyurcsány Ferenccel szemben fogalmazták meg magukat, addig most a DK-val szövetkeznek. Az önfeladás következtében – számos pártszakadást követően – az LMP mára egy marginális szereplő lett, míg a Jobbik a legerősebb ellenzéki pártból a parlamenti bejutási küszöbbel küzdő kis párttá vált.Ugyanilyen sors várhat a Momentumra is, amelyet még egyben tart a kezdeti lendület, de előbb-utóbb az összes többi ellenzéki párthoz hasonlóan náluk is kibuknak majd azok a konfliktusok Gyurcsány Ferenc személye kapcsán, amelyek távozásokat és akár pártszakadásokat is eredményezhetnek. Ebből fakadóan rövid távon lehet, hogy hasznosnak tűnik a Momentum számára a közös ellenzéki lista, de közép- és hosszú távon mindenképpen káros lesz az a párt támogatottságára nézve.

Minden bizonnyal ezt a Momentum vezetése is tudja, így nem véletlen, hogy Fekete-Győr András többször is nyílt konfliktust vállalt Gyurcsány Ferenccel, így akarták magukat megkülönböztetni tőlük. Ez ugyanakkor kevés lesz, ha a közös ellenzéki listát egy DK-s politikus fogja majd vezetni miniszterelnök-jelöltként. Egy ilyen forgatókönyv nagyon sok momentumos szavazót el fog bizonytalanítani, minden közvélemény-kutatás szerint egy ilyen felállás nem képes az ellenzéki szavazók teljes egészét megszólítani. Márpedig a győzelemhez nemcsak rájuk lenne szükségük a baloldali pártoknak, hanem ezen felül még több százezer bizonytalan szavazót is maguk mellé kéne állítaniuk.

A Momentum képes lesz-e felvenni a versenyt a DK nyomulásával, vagy beletörődik abba, hogy csupán a második legerősebb ellenzéki párt? Várhatóak-e további konfliktusok közöttük?

Gyurcsány Ferenc lépésről-lépésről, jól megtervezett stratégia mentén vette át az irányítást a baloldalon,

a Momentumon kívül már minden párt tőle függ, hiszen a közös ellenzéki lista nélkül könnyen lehet, be sem jutnának a parlamentbe. Az elmúlt évek eseményei tehát borítékolják, hogy a Momentumot is gyarmatosítani akarja majd Gyurcsány, így mindenképpen további konfliktusokra lehet számítani a DK és a Momentum között.

A 106 egyéni választókerületből az előválasztások után hány hely juthat a Momentumnak, ezekre az ország melyik területén lehet számítani?

A legnagyobb kérdés az lesz a baloldalon, hogy sikerül-e megállapodniuk a közös ellenzéki lista helyeiről. Ezzel kapcsolatosan komoly érdekellentét van a felek között, hiszen míg az MSZP, LMP és a Jobbik a korábbi választások eredményei alapján osztanák szét a helyeket, addig a DK és a Momentum érthető módon az aktuális közvélemény-kutatásokból indulna ki. Szintén vitás kérdés az egyéni körzetek ügye: például az LMP vagy az MSZP ragaszkodik ahhoz, hogy akik 2018-ban egyéni körzetben nyertek, automatikusan elindulhassanak ellenzéki jelöltként, míg a DK és a Momentum mindenhol előválasztást szeretne. Ennek ellenére az előválasztásokon várhatóan a Momentum az országos támogatottságához képest rosszabbul szerepel majd, hiszen nincsen sok ismert, népszerű politikusuk, vidéken egyértelműen káderhiánytól szenvednek. Az előválasztások legnagyobb nyertesei az egyéni körzetekben a DK-s jelöltek lehetnek, további konfliktusokat okozva ezzel az ellenzéki oldalon.

Ki lehet a Momentum miniszterelnök-jelöltje az előválasztáson, elképzelhető-e, hogy Fekete-Győr András? Szél Bernadett és Hadházy Ákos mellett várható-e még, hogy más népszerű, párthoz nem tartozó politikus, valamint ismert és elismert civil csatlakozik a Momentumhoz?

Szél Bernadett és Hadházy Ákos éppen azért közeledik a Momentumhoz, mert a pártnak szüksége van olyan politikusokra, akik országosan ismertek és rendelkeznek tapasztalattal, így rajtuk kívül további igazolások is várhatóak. Nem lenne meglepő, ha a Momentum Szél Bernadettet indítaná majd el miniszterelnök-jelöltként az ellenzéki előválasztáson, hiszen a felmérések szerint ő minden momentumos politikusnál népszerűbb. Hadházy Ákosnak pedig azt a szerepet szánják, hogy megkülönböztesse a korrupciós ügyektől hemzsegő régi baloldali pártoktól a Momentumot, nem véletlen, hogy egyre többször jelenik meg a párt kommunikációjában az, hogy ők a korrupció ellen küzdenek. Ez egy kölcsönös érdekházasság tehát, hiszen míg a Momentum ismert politikusokat szerez, ezek a független képviselők mandátumhoz juthatnak.

*

Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója, a fővárosi önkormányzat tanácsadója összefoglaló választ adott:

Minden publikus kutatás előzetesen is azt mutatta, hogy a Momentum-szavazók jelentős többsége a lehető legszorosabb együttműködés, azaz a közös lista, közös jelöltek indulás híve. Kétségkívül fennállt egy időben egy külön listás gondolkodás is a párt elitjében és tagságában, ennek mérlegelése legitim szempont egy politikai szervezet részéről. Ugyanakkor a választóik már előttük eldöntötték ezt a kérdést.

Ez nem meglepő, hiszen az ellenzéki és a potenciális kormányváltó szavazók 2019. október 13-án egyértelmű bizonyítékát látták annak, hogy a szoros ellenzéki együttműködés milyen eredményes is tud lenni. A közös listás indulások bejelentésével, majd annak idővel zajló intézményesülésével a még kevéssé aktív vagy elkötelezett választóknak kevéssé lesz fontos kizárólag egyes pártokhoz húzás.

Így jelentős ellenzéki belső átrendeződéssel nem lehet számolni.

Értem ez alatt, hogy nem egymás rovására fognak erősödni vagy gyengülni. A bizonytalanokból potenciálisan beáramló szavazók pártszimpátiája pedig még sokat változhat másfél év alatt ahhoz, hogy egyértelműen megállapíthassuk, melyik ellenzéki párt lehet annak nyertese. Az biztos, hogy nem a küszöb környékiek.

A kormánypárti nyilvánosság feszültséggeneráló tevékenységére már immunis az ellenzéki politikai közösség, így a jövőben az együttműködés erősödésével, mintsem konfliktusok kiéleződésével kell számolni. A felelősségével 10 évnyi Fidesz-KDNP-kormányzás után minden szereplő tisztában van, ez egyébként is alapvető szavazói elvárás is. Az, hogy az előválasztáson mekkora eséllyel indulhat helyben a Momentum, ahhoz 106, alapos lokális tudás szükséges. Ilyennel ma senki nem bír – talán a pártokat leszámítva, azok sem teljessel. Meg kell jegyezni, hogy a szavazók többsége eleve csak ott tartja szükségesnek az előválasztást, ahol több esélyes jelölt van, azaz nem minden egyes egyéni választókerület esetén.

Nyitókép:  Fekete-Győr András, a Momentum elnöke /k/ beszél a Momentum eredményváró rendezvényén a fővárosi Dürer Rendezvényházban az európai parlamenti (EP-) választás napján, 2019. május 26-án. Mögötte Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője /b/ és Donáth Anna Júlia, a párt alelnöke, mandátumot szerző képviselők. (MTI/Illyés Tibor)

Összesen 92 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Fiatalok, gyorsan váltottak eszmét:-)
És még hányszor fognak?

Én nem tudom, hogy mit képzelnek magukról az ilyen ifjú titánok, de azért hadd emlékeztessem már őket arra, hogy a Fidesznek is fel lett ajánlva 1994 előtt, hogy szépen soroljon be az SZDSZ-MSZP vonalak mögé, különben kicsinálják őket. És ez majdnem sikerült is nekik, épphogy bejutottak az országgyűlésbe, jópár helyet buktak. Ez viszont kellett ahhoz, hogy aztán, amikor borult minden párt, MDF, SZDSZ, akkor a Fidesz meg tudott erősödni.

Szóval az úgy nem megy, hogy most majd 2022-t valahogy behúzzák, kiosztanak nekik pár helyet, aztán majd lesz valahogy. Sehogy nem lesz. A többivel együtt mennek a levesbe. Ha nem hisznek abban, hogy a baloldalon a régi formációk bukni fognak, akkor tényleg csak megélhetési-asszisztálni tudnak csak, ha viszont erre építenek, akkor nincs miért közösködni a többi balos párttal.

Látni, hogy a Momentum is csak megélhetési párt. A főhatalom soha nem lesz az övék.

A "szenved" igét nem feltétlenül tartom helytállónak.

A többi korrekt. :)

Unalmas vagy, garbolci.
X

Én sem:-/ igazából elalel az olelestol és a mennybe megy.

Ez vicces volt a tornából felmentett-től:-)
Mihez érthet a semmin kívül?

Az imidzsük kétségkívül visszataszító, de azért kaptak 10%-ot az EP választáson, és kábé most is ott vannak.

,,A Momentum Gyurcsányék halálos ölelésétől szenved,,

Csak gyermek ne szülessen belőle.

Az ESZEM-ISZOM, a Mi Hazánk, a Kétfarkú kutyaárt, Volner János Párt a küszöb érték felett összesen 35,1 %-ot érnek el, a Fidesz/KDNP 50 %-ot, az összefogódzkodók pedig 14,9 %-ot, amellyel nem jutnak be a parlamentbe.

A Momentum csak kisinas az ízig-vérig szálhámos Fegyenc mellett.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés