„Figyelemreméltó szabadság” – a ’78-as Biden-jelentés részletei

2020. december 8. 16:00
Igen érdekes dolgokat írt félszáz oldalas országriportjában 1978-ban a magyarországi viszonyokról a novemberben megválasztott amerikai elnök. Mondjuk úgy: talált pozitívumot az Orbán-kormányt nemrég diktatúrához hasonlító szenátor hazánkban.

Az elmúlt hetekben kifejezetten sűrűn futott bele az ember Joe Biden megválasztott amerikai elnök és a kádári Magyarország kapcsolatát elemző cikkekbe. Előbb az az érdekesség került a szélesebb nyilvánosság elé, hogy a politikus, még szenátorként, a Balatonnál töltötte nászútját nejével, utóbb pedig, hogy mindezt hivatalos látogatással és találkozókkal is ötvözte a kádári diktatúra vezetőivel, sőt, még jelentést is írt róluk.

Mindemellett mások siettek Biden szerepét magasra értékelni a Szent Korona hazahozatalában is. Az Amerikai Népszava rövid cikkében ugyancsak feltűnő az a barátságos hangnem, amit az elvileg hidegháborús ellenséggel kapcsolatban Biden jelentése megüt. Átlapoztuk a nyilvánosan is elérhető dokumentumot, hogy megtudjuk, hogyan is vélekedett pontosan a Kádár-féle puhadiktatúráról az Egyesült Államok hamarosan beiktatott, új elnöke.

Túl jól megtanult lecke

A Külügyi Bizottság Európai Ügyek Albizottsága számára benyújtott dokumentumban olvasható országriport a szovjetek szerepét és az átlagmagyar életstratégiáit nagyjából reálisan festette le, ugyanakkor a szöveg, bár határozottan nem dicséri, néhol figyelemre méltó módon,

főleg a személyi szabadság vagy a sajtószabadság kapcsán, mosdatja Kádárt.

Mint azt a jelentés bevezetőjében írja, két olyan keleti blokkbéli országba látogatott Biden, amelynek függetlenségi törekvéseit brutálisan letörte a Szovjetunió: Csehszlovákiába és Magyarországra. S míg előbbit az elnyomást emlegette, a szocialista Magyarországot a „személyi és gazdasági szabadság szempontjából legszabadabb országnak” nevezte a Varsói Szerződés országai közül, amely „figyelemreméltóan messzire vitte a liberalizáció lehetőségét”. A magyarok pedig „drámai módon tudtak javítani az életükön”. ’56 és ’68 – a Prágai Tavasz – leckét adott a magyaroknak, amit azok jól megtanultak, „talán túl jól is, és túl sok kompromisszumot is kötve” – írta.

Kádár és a liberalizáció

A Kádár-rendszer politikusai és újságírói elmondása szerint meleg vendégszeretettel fogadták, ám azt is észrevette, hogy nem mindig beszélnek vele egyenesen, aminek oka szerinte talán a „magyar nemzeti karakter és a politikai szükségszerűség keveréke”. Úgy írja le Kádár szerepét, mint aki a szovjet elnyomás eszköze, és milliók átkozták árulóként, de aztán megszerezte ugyanezek őszinte megbecsülését, és

„Magyarországon egyedülállóan liberális kommunista rezsimet vezetett be”.

A szöveg tartalmaz egy kis történelmi bevezetőt, amelyben szó esik az 1919-es kommünről és Trianonról, amely megcsonkította hazánk területét, amely az Adriai tengertől Szlovákiáig (sic!) tartott, végül a vereség után Horthy Miklós ragadta meg a hatalmat, „szomorú jelképeként egy legyőzött és elégedetlen nemzetnek, amely elvesztette kijáratát a tengerre”.

Később náci szövetségesként jellemzi a kormányzót, de semleges hangnemben ír a revízióról, a német megszállásról és a szovjet felszabadításról (idézőjel nélkül). Utal a Rákosi-korszakra is, Kádár szerepéről 1956-ban pedig azt írja, „nem tudni, hogy opportunizmus vagy kényszer vitte rá”.

Világot látott. Joe Biden 2020 novemberében (fotó: MTI/AP/Carolyn Kaster)

Szerinte a sokféleség toleranciáját hirdette az „aki nincs ellenünk, az velünk van” szlogen is, annak előjeleként, hogy „meggyőzés, és nem kényszer szülte kompromisszum lesz az ország vezetésének az alapja”. Mindeközben az írás szerint Kádár állandó harcban állt „sztálinista ellenségeivel”, „azokkal, akik vissza akartak térni a múlt arrogáns és bosszúszomjas módszereihez”, a hruscsovi enyhülés időszakában, illetve azt követően pedig fokozatos liberalizációba kezdett.

1963-ban szinte minden forradalom alatt bebörtönzött vagy elűzött ember amnesztiában részesült, 1966-ban az Új Gazdasági Mechanizmus bevezetésével Kádár a szigorú központi tervgazdaság helyett,

az ötéves tervezési ciklusok megtartása mellett is nagyobb önállóságot adott a helyi kezdeményezéseknek.

Akit elfogadnak a tömegek

„Ma, miközben a kelet-európai szövetségesek komoly gazdasági és politikai elégedetlenség jeleit mutatják, Magyarország tovább élvezi a relatív otthoni nyugalmat. A nyugalmat, amely minden bizonyíték szerint nem a rendőri elnyomásnak, hanem Kádár széles tömegek általi elfogadottságának tulajdonítható. 65 éves korára Kádár afféle szeretett pátriárka lehet, s aligha kérdés, bármit is éreztek a honfitársai 1956-ban, mára kivívta a tiszteletüket” – olvasható a jelentésben.

Biden szerint Kádár olyan hatalomtechnikát honosított meg, amely az óvatosságon és következetességen alapul, átalakítva a magyar kommunista rendszert a gazdasági modernizáció egy sokkal kevésbé elnyomó és sokkal sikeresebb ágensévé, ráadásul a katolikus egyházzal is kiegyezett.

A párt hatalomgyakorlása kifinomultabb és civilizáltabb lett,

a terrort pedig többé nem használták politikai fegyverként – összegzett. Hozzátette: „A párt inkább konszenzus kialakításával, semmint félelem által irányított.”

Biden szinte rácsodálkozik, hogy a négyévente tartott választásokon jelöltként nem csak párttagok indulhatnak, és hogy több jelöltet is lehet állítani, és néhol a Párt jelöltje még vesztett is az 1971-es és 1975-ös választásokon, bár, elismeri, inkább rituális funkciója van a Parlamentnek, semmint valódi.

Itt mindenkit meghallgatnak

A jelentés szövege méltatja a kamarák és a szakszervezetek szerepét, továbbá az általuk megvalósult diverzitást, a szakszervezetek vétójogát (amit természetesen a gyakorlatban szinte soha nem alkalmaztak – a szerk.), bár érdekesnek találja a sztrájkjog kimaradását a munka törvénykönyvéből.

A magyar intézményi keretek adminisztratív pluralizmust biztosítanak, ahol minden szektort képviselnek, meghallgatnak és az igényeikkel foglalkoznak, ugyanakkor a párt hozza a nagyobb döntéseket, ahogy a párt felügyelte az „állandó liberalizációt a magyar gazdasági, politikai és társadalmi élet terén” is.

A magyar kommunista rendszer széleskörű társadalmi elfogadottságát Biden többször elismétli a szövegben.

A legszabadabb ország

„Egy Magyarországra látogató semmit sem talál, ami meghazudtolná, hogy a Varsói Szerződés alapvető emberi jogok tekintetében legszabadabb országában jár”; „a nyílt cenzúra szinte szükségtelen” (ez megjelenik az Amerikai Magyar Népszava tudósításában is).

Mindez szerinte azon a kollektív érzésen és megértésen nyugszik, miszerint a Kádár-rezsim biztosítja azt a nyitottságot és prosperitást a társadalomnak, amit a körülmények megengednek. Minden kritika csak kockáztatná ezt a kompromisszumot.

A keretek tehát adottak, „ezen belül figyelemreméltó szabadság van”.

S hogy miben van figyelemreméltó szabadság Biden szerint? Például:

  • a sajtó viszonylag szabad, bőségesen fellelhetőek riportok, elemzések, kritikák a magyarok életéről a nyilvánosságban
  • szabad hozzáférés a nyugati könyvekhez és folyóiratokhoz
  • Kádár befejezte a külföldi rádióadók zavarását 1964-ben, így a magyarok a nemzetközi rövidhullám-állomásokat gond nélkül hallgathatják, beleértve az Amerika Hangját vagy a Szabad Európa Rádiót vagy a BBC-t, csakúgy, mint az osztrák vagy jugoszláv tévéadásokat.

Jellegzetesen amerikai módon Biden utóbbi körülményből azt a következtetést vonja le, hogy a nyugati médiumokkal versengenek a hallgatókért, olvasókért a magyar médiumok, ami szerinte így természetszerűleg hozzájárul ahhoz, hogy a magyar média is pontosabb és informatívabb legyen.

Az emigrációs politikát is korrektnek írja le, mondván, bár a szabályok elviekben szigorúak, családegyesítésnél inkább lazábban, mint szorosabban értelmezik őket a hatóságok; a vallásszabadság kérdésében az ifjú szenátor nem hallgatja el az 1949 utáni (sőt, valójában ennél korábban megkezdődött) egyházüldözést, Kádárék közeledését a Vatikánhoz, a láthatatlan kontrollt és a részleges vallásszabadságot.

De a lényeg, hogy 1,5 millió magyar katolikus gyakorolhatja a vallását, és még újságjuk is lehet – összegzi.

Izgalmas mércék

Az egyszeri olvasónak szemet szúrhat, mennyivel engedékenyebb hangnemet ütött meg olykor Joe Biden szenátor a Szenátus előtt 1978-ban e jelentésben a kommunista Magyarországgal szemben és a forradalmat vérbe fojtó diktátorral szemben, amelyet a keleti blokk legszabadabb országának nevezett, mint amilyet negyvenkét évvel később hazánkkal és a megválasztott magyar kormánnyal szemben, totalitárius diktatúrához hasonlítva a magyar politikai berendezkedést.

Címlapfotó: AFP

Összesen 121 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"
Az egyszeri olvasónak szemet szúrhat, mennyivel engedékenyebb hangnemet ütött meg olykor Joe Biden szenátor a Szenátus előtt 1978-ban e jelentésben a kommunista Magyarországgal szemben és a forradalmat vérbe fojtó diktátorral szemben, amelyet a keleti blokk legszabadabb országának nevezett, mint amilyet negyvenkét évvel később hazánkkal és a megválasztott magyar kormánnyal szemben, totalitárius diktatúrához hasonlítva a magyar politikai berendezkedést.
"

Mert ez volt a politikai érdekük. Most meg más az érdekük, az az érdekük, hogy mindenki engedelmesen becsatlakozzon az atlanti szövetségbe, és embargót vezessen be kelet felé. És aki nem úgy táncol, ahogy ők fütyülnek, azt megbélyegzik, és ott szúrnak ki vele, ahol csak tudnak. Többek közt azért szeretik most annyira Romániát, mert azok kinyalják az Usa seggét.

Magyarországot célpontként jelölte meg:
1. a hazai Fekete János-i "bank"-kör és összes leágazása (média, párt, oktatás estébé), - egyéni és Diaszpóra"-érdekből,
2. a nyugati konzervatív, kommunistaellenes elit, - őszinte elhatározással, a szabadságért,
3. a nemzetek feletti liberális "Jobbá tesszük a világot!" jelszó mögé búvó kifosztógépezet.
Az 1-3. pont ugyanaz, a 2-es az, amit mára a másik kettő lenyomott és korlátlan ultrafasiszta-rothschildizmus uralja a Nyugatot.

Vezessék be az USA-ban....
Kezdjek a padláson lesöprésével és a gyárak államosításával.

Egy nászutas Észak-Koreát is nagyon szépnek találhatná.

Kommunista társutast választottak maguknak. Felkészül: Sztálin elvtárs.

Kádár János, miután tapasztalatot szerzett, mint börtönbe zárt kommunista, a harmincas években a jobboldali rendszer alatt is, 1954-es kiszabadulása után levelet írt Rákosi elvtársnak:
"Ha a sorsomat meg tudnám választani, akkor, mint kommunista, minden esetben inkább töltenék tizenkét évet egy kapitalista ország börtönében, mint tizenkét hónapot a saját népi demokráciám börtönében. Ugyanis van rá alapom, hogy összehasonlítást tegyek - a kettő nem ugyanaz, a kettő összehasonlíthatatlan."
Forrás: Archie Brown: The Rise and Fall of Communism (A kommunizmus felemelkedése és bukása), HarperCollins, 2009, 211.old.

Magyar nemzeti karakter, hogy nem beszelnek vele egyenesen.
Igen, ma is hazudnak neki a baratai - rolunk, tobbiekrol.
Es ezt a “liberalis kommunizmust “ megtartom, ez szuper. A kommunistak unokai ma is ezt epitenek - ha tudnak.

Azt kell nézni, hogy mikor mondta. Ebben az időszakban javultak Mo. és az USA kapcsolatai. Az USA 1978-ban adta vissza a Szent Koronát az országnak, ha jól emlékszem Vance a külügyminiszter hozta magával. ( Állítólag a kikötésük az volt, hogy Kádár ne legyen ott a ceremónián, ami teljesítettünk is)

Válaszok:
Berecskereki | 2020. december 8. 18:10
Berecskereki | 2020. december 8. 18:14

,,Állítólag a kikötésük az volt, hogy Kádár ne legyen ott a ceremónián, ami teljesítettünk is,,

Na ja!
Ott volt a helyettese Apró Antal, aki: ,,Személyesen felügyelte Nagy Imre és mártírtársainak koncepciós perét; 1958. június 17-én ő jelentette be a Parlamentben Nagy Imre és három társa kivégzését, amelyet a „nép jogos elégtételének… az ellenforradalom méltó megbosszulásának” nevezett. Az MSZMP KB határozata alapján ezen érdemeiért a budapesti Szemlőhegy utcában kiutalták részére a nagypolgári Lovassy-Stürmer orvoscsalád volt villájának nagyobbik lakrészét. A nép körében az 1956 utáni keményvonalas megtorló politikát támogató fellépése miatt vált hírhedtté, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány másik két vezető személyiségével együtt, mint "Kádár-Apró-Dögei"-t emlegette a pesti közbeszéd.,,
Forrás Wikipédia

Lemaradt a vége.

Ebből is látszik, hogy Amerikában mennyire ismerték a magyarországi helyzetet.

Válaszok:
Gregorius | 2020. december 8. 18:30

Jogtisztelő volt. :-),
,Elsőéves hallgató korában plágiummal vádolták, amikor egy vizsgán egy 15 oldalas cikkből öt oldalt kimásolt. Végül megengedték neki, hogy a kurzust megismételje,,
Úgy látszik már akkor is jól tudott helyezkedni.

Nyilván nem ismerték jól, csak annyit tudtak, hogy Kádár a párt első embere, az meg nem lehet ott. A többiekkel nem foglalkoztak. Igazából mi, átlagemberek is csak azt tudtuk, hogy Honecker, Zsivkov, Causescu etc. ,de azt nem, hogy mögöttük kik a befolyásos háttéremberek.

Persze, hogy egy puha diktatúra volt, de látta volna a csillogó szemű, Csau birodalmából érkező erdélyi rokonainkat, akiknek ahányszor tudtunk szereztünk jegyet egy-egy Hofi kabaréra. Náluk már a felénél elvitték volna a humoristát, már ha egyáltalán szinpad közelébe jut. Áru ( pl. csoki, kávé etc.) is volt nálunk, náluk meg inkább csak a bolti felirat
( édesség osztály)

Egy diktatúra konszolidált akkor lesz, ha kinyírta a vélt és valós ellenfeleit.
Így Hitler is megszépült volna miután elfogytak a zsidók.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés