Megszólalt az elemző: mind Kijevben, mind Brüsszelben nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy Magyarországot beletolják a háborús projektbe

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, az európai parlamenti képviselők három jogszabályt szavaztak meg szerdán, amelyek 90 milliárd eurós uniós hitelt biztosítanak Ukrajnának. 

A Parlament oldalán közölték: a képviselők elfogadtak egy javaslatcsomagot, amelynek célja Ukrajna támogatása 90 milliárd eurós uniós hitellel 2026-ra és 2027-re. 

A hitelből 

• 30 milliárd eurót makrofinanszírozási támogatásra vagy költségvetési támogatásra fordítanak. 
• 60 milliárd eurót szánnak Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és a katonai felszerelések beszerzésének támogatására 

– derült ki a közleményből. 

E hitel kapcsán kerestük Deák Dánielt, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjét, aki emlékeztetett, hogy bár 2025 decemberében az EU-csúcson Orbán Viktor magyar miniszterelnök cseh és szlovák kollégájával elérte, hogy hazánk kimaradjon ebből a közös uniós hitelfelvételből. Ez komoly siker volt Magyarországról részéről. 

Ugyanakkor Deák felhívta arra a figyelmet, hogy mind Kijevben, mind Brüsszelben nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy Magyarországot beletolják ebbe a „projektbe”, hiszen most már van egy újabb ukrán igény, egy 1500 milliárd dolláros jóléti csomag, amelyet ugyancsak Brüsszelben már készítenek elő. 

„Így hiába marad ki Magyarország ebből a 90 milliárd eurós hitelből, a további konstrukciókba bele akarnak minket is vonni. 

Az elemző szerint utóbbit támasztják alá azok a tiszás kijelentések is, hogy „nem akarnak bot lenni a küllők között”, illetve nem értenek egyet a jelenlegi magyar vétópolitikával. 

„Ezek mind-mind egyértelmű állásfoglalások, a Tisza egyértelműen támogatná ezeket a brüsszeli törekvéseket. Ebből fakadóan az április 12-i választás tétje az is, hogy Magyarország fog-e a jövőben pénzt küldeni Ukrajnába, támogatja-e a háború sújtotta ország EU-tagságát. A Tisza Párt pedig hiába tagadja hivatalosan a programjában, hogy ezeket támogatná, a nyilatkozataik, az elszólásaik és a szavazataik ennek az ellenkezőjét bizonyítják” – húzta alá.

Üzenetértékű a nemzeti petíció

Deák Dániel kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a nemzeti petíció pedig a magyar társadalom részéről lesz egy egyértelmű, politikai állásfoglalás. 

Majd azzal folytatta, hogy a választásokig még lesz EU-csúcs, nagyon sok nyomás nehezedik majd Magyarországra. „Erről fog szólni a követkető pár hét is, hiszen érezhetően az orosz-ukrán konfliktust tovább akarják táplálni az európai vezetők. A magyar nemzeti petíció ez ellen lehet egy kiállás” – hangsúlyozta.

A szakértő ehhez kapcsolódóan beszélt arról is, hogy rövidesen hazánkba látogat Marco Rubio amerikai külügyminiszter, ami békefolyamatot tekintve egy nagyon fontos esemény lesz. De az sem mellékes tény, hogy Orbán Viktor kormányfő meghívta Magyarországra Donald Trump elnököt. Mindeközben zajlik az amerikai és orosz fél egyeztetése is, aminek az Európai Unió próbál keresztbe tenni.

A háború pedig nemcsak egy geopolitikai vagy külpolitikai kérdés

De arról is egyre több szó esik,– és még az amerikai elnök is kimondta – hogy Volodimir Zelenszkij hátráltatja a háború lezárását. Ez egyre inkább érezhető az ukrán kommunikációban. Ráadásul keleti szomszédaink még olajat öntenek a tűzre: mikor Magyarországot és a magyar kormányfőt fenyegetik azzal többek között, hogy inváziót indítanak ellenünk. „Ezek mind-mind a háborús konfliktus elmérgesítése irányába tett lépések” – sorolta. 

„A háború pedig nemcsak egy geopolitikai vagy külpolitikai kérdés, hanem a magyar emberek sorsát és megélhetését is érinti. Hiszen ha le kell válnunk az orosz energiáról, akkor vége a rezsicsökkentésnek, és az több százezres többlet terhet jelenthet majd egy családnak” – szögezte le Deák Dániel.

Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala