Döbbenetes szám: a szakértő elárulta, mekkora kár érte eddig Magyarországot a háború miatt

Az orosz–ukrán háború kitörése óta mintha rá se lehetne ismerni a magyar gazdaságra. A korábbi növekedési lendületet stagnálás váltotta fel, a beruházások visszaestek, az infláció pedig magasabb szinten ragadt – írta a Világgazdaság.

A gazdasági lap hozzátette, a megváltozott nemzetközi környezet alapjaiban formálta át a gazdasági folyamatokat. A kár pedig jelentős: 

De a cikkben felidézték Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábbi nyilatkozatát is. A tárcavezető a gazdasági nehézségeket a gyenge külső kereslettel, a magyar gazdaság szerkezeti sajátosságaival és a német járműipar válságával magyarázta. Nagy szerint 

Ezért akadt meg a magyar gazdaság

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Világgazdaságnak kijelentette, hogy nagyon nehéz megbecsülni a háború okozta gazdasági károkat, mivel a háború okozta kiesés nem csak egy csatornán jelenik meg. Az viszont jól látható szerinte, hogy az elmúlt években a magyar növekedés láthatóan elakadt, ebben pedig nagy szerepe van a külső környezet romlásának.

A szakértő szerint Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, ahol a GDP több mint 80 százaléka exportból származik, szemben például Lengyelországgal, ahol ez 40 százalék körül van, tehát nagyon nem mindegy számunkra, hogy hogyan alakul a külső környezet. Épp 

és megjelent a rendszerváltás előtt ismert jelenség, a kapun belüli munkanélküliség.

Regős szintén komoly problémának nevezte a beruházások visszaesését, amiben ismét csak több tényező játszik együttesen szerepet, mint például a már említett 

• alacsony kereslet, 
• a kormányzat és az önkormányzatok pénzhiánya, 
• illetve a hazánknak járó uniós források visszatartása.

Úgy véli, utóbbiakban is van szerepe a háborúnak. 

Ugyanakkor az elemző szerint az uniós forrásokkal kapcsolatos problémák nem elsősorban a háborúhoz köthetők, de az Európai Bizottság és Magyarország közötti érdekellentéteket a fegyveres konfliktus is súlyosbította.

De Regős Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy az emelkedő energia- és kamatkiadások például rontották a költségvetés helyzetét, így kevesebb maradt fejlesztésre. Ráadásul az elszálló energiaárak még a magyar gazdaság versenyképességére is negatív hatással voltak.

Pozitív hozadéka is volt az elmúlt időszaknak

A szakértő a Világgazdaságnak arról is beszélt, hogy van egy nagy különbség a korábbi válságos időszakokkal szemben. Regős Gábor  szerint mindenképp válságállóbb lett a magyar gazdaság abból a szempontból, hogy most, a 2009-essel helyzettel ellentétben, nem kellett az IMF-hez folyamodni hitelért, a finanszírozás megoldódott a piacról.

Ráadásul épp a múlt héten közölte a Magyar Nemzeti Bank, hogy

A forint viszonylagos erőssége ugyanakkor egy új fejlemény. Az összeállításban felidézték, hogy az elmúlt években láttak jócskán gyengülést, emiatt kellett 2022 őszén rendkívüli kamatemelést végrehajtania az MNB-nek 500 bázispont nagyságban. 

A közgazdász szerint a tavalyi év forinterősödésében az új jegybanki vezetés szigorúbb kamatpolitikájának is van szerepe, ilyen magas kamatok mellett tud viszonylag erős lenni a forint.

„Ez persze azt is jelenti, hogy lassanként kezd helyreállni a bizalom a forintban, úgy lakossági, mint piaci oldalról, hiszen 

– magyarázta Regős Gábor.

Nyitókép illusztráció. Fotó:  MTI/Bodnár Boglárka